Rendőrök

A rendõrök bunkók pl. Ausztriában is, mõltkor bécsbõl hazafelé mentem 143-mal az autópályán, még osztrák részen. Elkezd mögöttem szirénázni a rendõr, én meg elkezdek sávotváltani kifelé, mert tudtam, hogy engem fog megállítani. Megyek, lassulok, és már két sávot váltottam, amikor mellémjön és az elmebeteg kitartja a pisztolyát az ablakon, az ég felé. Én meg gondolom, hogy ha ez igazi rendõr akkor elmebeteg. Olyan pirosan világító stop táblája nem is volt, mint a Cobra 11-ben 😊) Szóval mikor félreálltam, elkezdett tiszta hangerõbõl ordítani, hogy autobahn, autobahn, és meg mondom, hogy yes, I know. Erre elkezd németül pofázni, mikor látja, hogy nem tudok németül. Mondom neki, hogy angolul, hogy angolul beeszéljen, erre magyarul azt mondja, hogy nem beszél angolul, tehát magyarul is beszélt. Utána kifizettem a bírságot és mentem tovább, még kerek 5 kilóméteren át közvetlenül követett.
Itt én voltam a hibás teljes mértékben, de látszik, hogy nagyon bunkók a rendõrök ott is, talán felsõbbrendûnek tartja magát a többi embernél, vagy talán csak a magyaroknál?

hát kérdéses az is, hogy van-e kivétel

talán meg kellett volna fenyegetni, hogy feljelented. Nem szabad pofonokat osztogatni, és tenned is kell ellene.

elmebetegek.
A rendõrök a társadalom alja.
Szégyenletes.

KÖCSÖGÖK... na ennyit a kékeknek.. t. a kivételnek

És mit érsz vele? Nincs semmmi nyoma annak, hogy pofán baszta a csávót...

Balfaszok vagytok. Azonnal feljelentettem volna a rendõrt.

hûû de hosszú lett. annyira nem gáz a történet, de felbaszták az agyamat. nyugodton visszavihettek volna kocsival. nekik is gyorsabb lett volna, meg nekünk is.

Hát, eddig nem volt semmi közelebbi kapcsolatom velük, de tegnap, vagyis még ma (hajnali fél háromkor) összefutottam velük. Lényeg annyi, hogy haverommal jöttünk le koncertrõl, ami a Sárhegyen volt (EFOTT), és lefele találtunk 2 kitört jelzõtáblát, vagy mit. (Ami 20 méterenként szokott lenni a földbe dugdosva). Óóó, mondom, már tök régóta egy ilyenre vágytam. Megfogtam én is egyet, meg haverom is egyett. Na, már majdnem hazaértünk, már tököm ki volt mindennel, álmos voltam, fárad, sétáltunk 5kilómétert, (sz*rnom kellett). Akkor találkoztunk a rendõrökkel. Gyorsan eldobtuk a táblákat, hátha nem vették még észre, hogy mi van nálunk. Késõ volt, észrevették. Hapsi kiszáll a kocsiból, mondja, hogy azonnal hozzuk ide azt a két táblát. Odavisszük, kérdezi, hogy hogy minek szedtük ki. Mondja haverom, hogy nem szedtük ki, csak találtuk az út mellett. Na, nemtom miért, de a rendõr adott neki egy kurva nagy pofont, hogy ne feleseljen vele. De, ha egyszer õ kérdezte, hogy minek szedtük, és a gyerek válaszolt rá, az mért feleselés? Mind1. Ott elkérték a személyit, meg ilyen szarságoktat, bunkóztak. Kioktatott minket, hogy õ milyen okos ember. Kurva anyázott nekünk, meg ilyenek. Na, aztán kitalálta, hogy akkor szépen vigyük vissza oda ahonnan elhoztuk. Na, mondom bazdmeg, az 3-4 km. De, mi a faszt tehettünk volna, visszasétáltunk. Kocsival jöttek mellettünk, és vagányan világítottak ránk elemlámpával. Jó, visszaértünk. Ott meg rájöttek, hogy télleg nem mi szedtük ki, hanem az útkarbantartók cserélték ki ezeket a törött táblákat,a rosszakat meg otthagyták, hogy majd csak elviszi vki. Mind1. Még elmodnta, hogy ált. iskola 2. osztályában tanítják, hogy a talált tárgyakat a polgármesteri hivatalba kell vinni. Hát, nekem nem tanították. 2.ban azt se tudtam még mi az a polgármesteri hivatal. Szal leléptek, és megfenyegettek minket, hogy majd írnak a szüleinknek egy levelet. Hát, kurvára beszartuk. Amikor anyáméknak elmondtam, csak röhögtek, hogy mekkora suta volt az a hapsi.

Ui.: nemtom hogy gondolta, hogy egy olyan táblát, ami több mint fél méterre a földben van, hogy a faszba szedtünk volna ki. Amúgy szerencse, hogy nem szondáztatott meg...