691
Saját öngyilkossági gondolatok, közeli rokonok, barátok halála, beszéljünk róla
-
#691
Azért nem egészen. Kibaszott beteg társadalomban élünk és ehhez nagyban hozzájárulnak a közösségi oldalak, ahol arctalanul és személytelenül közölhetsz bármit, mert az emberek bátrabbnak érzik magukat és olyan dolgokat is megtesznek amit személyesen, szemtől szemben nem mernének megtenni, kimondani. A mostani generációknak meg (sajnos) ez az élet és ez számukra a valóság, holott ez egy kurva nagy hazugság. Csak ugye ezt egy 14 évesnek próbáld elmagyarázni aki ebben a korban pont leszarja, hogy mit mondanak a szüleik, vagy egy nála kétszer idősebb ember. Szomorú.... -
NB2 #690 Röviden: aki hülye haljon meg -
#689
Elég beteg társadalmunk van. A lány hülye volt, hogy olyan emberek véleményére adott akiket soha az életben nem látott és nem is ismert. A szavazókat akik igennel szavaztak egytől egyig lecsuknám felbujtás, gyilkosságban való részvétel stb miatt. Katasztrófa, hogy hány és hány fiatal, felnőtt ember él ezen a bolygón akik az instagram és a hozzá hasonló oldalak mentén élik az életüket és kialakítanak magukban egy állképet és ezzel együtt becsapják saját magukat is. Tudom, hogy az ilyen oldalak készítőit a jó szándék vezérelte mikor kitalálták, csak a társadalom egy jelentős része egész egyszerűen alkalmatlan rá, hogy megfelelően használja, és a helyén kezelje ezeket az alkalmazásokat. -
#688
"Végzett magával egy 16 éves lány Malajziában, miután az Instagramon közzétett egy szavazást arról, hogy meghaljon vagy sem, és a válaszadók 69 százaléka előbbire voksolt."
Hát ez meg már milyen már.... :/ -
Haulin #685 Kíváncsi volnék, hogy a sok öngyi Gyöngyi kinőtte már a csukló karcolgatást és a szánalmas gondolkodást? Volt anyósom volt ilyen lelki nyomorék.
Szánalmas volt... Pedig családja lakása munkaja megvolt. -
Fidolorous #684 Világbéke :) -
Anonymusxx #683 Mi van már mindenki jó kedvű? :) -
#682
Ez az egyetlen életed van. Ha egy utcahosszúságú "miért nem tettem meg azt, amit szerettem volna" listával fognak eltemetni, az semmi mást nem jelent, mint hogy NEM TETTED MEG, amit lehetett volna! -
Fidolorous #681 Ezt azért olvasd el, még én írtam és azóta se változott erről a véleményem, ennél egyértelműbben meg nem tudom megmagyarázni. A lényeg hogy Faszság ! -
sing92 #680 Öngyilkossághoz keresek társat! Csak az jelentkezzen aki komolyan gondolja! [email protected] -
drevil666 #679 "Saját öngyilkossági gondolatok, közeli rokonok, barátok halála, beszéljünk róla"
szerintem te azóta már halott vagy....
Mást megölésének a gondolatával eljátszani, végigvinni még hagyján, de a saját életeddel?
-
#678
procidat előtte elküldenéd postán;) -
#677
hááát igen;) annó katonaságnál már az első napon a köszöntés után ez a mondat volt legfontosabb: "Embörök! a nő olyan mint a busz; (korty szünet) mindig gyün másik)"
-
COOLancs #676 Nő miatt faszság szerintem, én is fasornak akartam csapni a kocsit miatta de felesleges, ugyis lesz másik, ne hagyjd hogy elhitessék veled hogy nem vagy jó, ilyenkor a hiba nem az ember készülékében van. -
COOLancs #675 Valamelyik nap kurva fáradtan a munkahelyen biorobotolva nekem is az jutott eszembe hogy bazmeg itt baszom a rezet semmi jó dolog nincs csak az idegeskedés meg a fáradság, megéri ez? Mondhatom hogy sok fasszág történt de eddig úgy gondoltam hogy legalább még élek! De sok sikertelen év után az emberben megkérdőjeleződik az a legalább szócska...
Az öngyilkosságról meg az a véleményem hogy egyszer ugyis mindenki megdöglik, minek siettetni. És nem szeretem az aggonizálást meg a fájdalmat meg a brutális dolgokat ami ezzel jár, elég baj hogy amugyis vannak ilyen dolgok az életben, azért ilyen trágyadomb ez a hely... -
burkos01 #674 Látom itt mindenki oly könnyen mond véleményt hol ott még a saját ujját se merné megszúrni egy vércukor vizsgálathoz. Én a bal kezem vágtam fel de úgy hogy az mindent vitt. 2006 október elsején. A kezem elsorvad de megmentettek. Egy nő miatt volt. Aztán jött a nagy szerelem. Minden szép és jó volt 4évig. És közölte hogy ő már nem szerelmes belém. Mondtam erre én hogy oké. Ez várható. Nem is fog a koporsóig szeretni. Egy idő után az csak szeretet. De a kérdésre hogy le tudná e élni velem az életét azt mondta hogy nem. És most 28 éves vagyok. És amit ezelőtt 4 évvel éreztem, amiért felvágtam az erem, az ehhez képest semmi volt. Úgyhogy ha valaki akar írni valami normális tippet az csak az írjon. De ne valami tudatlan. -
#673
Teljesen igazad van, viszont az emberi élet mégis egy olyan folyamat amit teljesen más 18 évesen és majd 68 évesen visszanézni. Hiába szar a közötte eltöltött évek, mégis élőlények vagyunk és egyszer van alkalmunk tapintani, érezni, hallani, szagolni, szenvedni, és akár örülni is valaminek. Mivel úgy se tart örökké szerintem nem kell elsietni a dolgot, veszteni úgy sincs mit. -
Steve Q #672 Áh, látom, erről is nyitottak topic-ot. Csak annyit írnék, hogy szerintem ebben a világban élni őrültség. Nincs itt semmi, ami megválthatna minket. Se a szereleme, se a jóság, semmi. Nincs értelme semminek. Itt kell hagyni. Utálom ezt a bolygót.
Csak ennyit akartam, bár tudom, úgyse fog érdekelni senkit se. -
Katarina 60 #671 Nem tudok én sem olyan nagyon okosat mondani,de annyit biztosan hogy nagyon szeressétek.Ha azt érzi hogy feltételek nélkül szeretik,és mindig mellette álltok hogy segítsetek neki,valószínű jobb belátásra tér. 
-
Katarina 60 #670 Most valóban sokan vagyunk akinek nem könnyű az élete.De én még maradok az élők sorában és szeretném megvárni azoknak a pusztulását akik mind ezt előidézték. 
-
Retsu #669 Nem olyan biztos, hogy semmi nincs utána. De ez végülis felfogás kérdése. Persze, mindig lehet találni olyat, amire ráfogja az ember, hogy hűdejó, márcsak ezért is érdemes élni. Nade miért kell adott esetben áltatni magunkat, hogy van értelme. Az a nagy helyzet, hogy bizony sokaknak tényleg nincs. Én nem tervezem hogy öngyi leszek, de manapság nekem se könnyű az élet hogy finoman fogalmazzak. Tudom, így vannak ezzel sokmillióan, de az engem hol vigasztal? Nem kívánom senkinek se azt az érzést, hogy jópár évig tele van tervekkel, álmokkal, aztán beüt a krach és hirtelen semmivé lesz az egész. Unom már a süketelést, hogy mindenki csak azt szajkózza "reménykedjünk, hátha jobb lesz". Az hát, végülis 50% esélye van, vagy jobb lesz vagy nem...
#668:Mondd neki, hogy nagyob baja sose legyen(már ha tényleg csak magánéleti válságról van szó). Írod, hogy van barátja dögivel, akkor meg segítsetek neki. Lehet hogy elcsépelt duma, de tényleg "Bajban ismerszik meg a jó barát." Ha nagyon durva a helyzet, akkor meg ne szégyelljen orvoshoz fordulni. -
#668
nagyon igazad van...de sajnos én is ezeket szajkózom és nagyon szeretem az illetőt..és rengeteg barátja is van..de a magánélete tényleg romokban ezt bevallom helyette is..de ne legyen öngyilkos mert én azttalán sosem tudnám feldolgozni=(
Mivel tudok ilyenkor neki segíteni? (kérlek segítsetek ebben rajtam, és hátha segíthetünk rajta is) -
TomDantes #667 Nem vicces csak szánalmas.
Ugyanmár! Öngyilkosok? Basszus, annyi jó dolog van az életben...ma épp ettem egy jó vacsorát...de ha meghalnék soha többé nem ennék semmit...
Komolyan..oké vannak nagy tragédiák az ember életében amit nehéz elviselni...de vannak jó dolgok is!
Nagy lófaszt hiszem el, hogy valakinek nincs! Egy film ,egy zene egy könyv egy jó kaja is feldobhatja az ember napját...vagy ha nem, inkább basszon be mint az albán szamár...
Öngyilkosság...ha tudnám hogy a hetedik mennyországba jutok és szűz lányok várnak más lenne a helyzet...de hát nem tudjuk, senki nem tudja mi lesz azután! Valószínűleg semmi! A halál után semmi nem lesz, ez 100%!
Viszont ha nem hal meg az ember mind jóra fordulhat... szívtam már én is eleget...mégis eszembe se jutott hogy mély depresszióba essek...keresni kell mindig valamit ami miatt érdemes élni!
És nem hiszem el hogy ilyet nem lehet találni... -
#666
örülök bazdmeg ,h viccesnek találod de amikor az ember által legjobban szeretett lányok közül az egyik másodjára kísérel meg öngyilkosságot én nemvagyok vicces kedvemben. -
#665
nagyon vicces.. 
-
#664
Sziasztok. nekem is ilyen gondom lenne ami az öngyilkossággal kapcsolatos..ahj sírhatnékom van 
-
allcomeback #663 Voltál? Tehát akkor ez a sztori sem mai keletű. A véleményem még mindig tartom. Szóval más miatt hülyeséget csinálni nem szabad. És nem mellesleg senki sem pótolhatatlan. Úgyhogy hajrá! -
CreepingDeath #662 "És mikor rájöttem, hogy az életbe nem érek el hozzá, akkor egy világ tört bennem össze. Persze, naivitás a köbön." Nem tudom, meddig olvastad a kommentem, de írtam, hogy még kis naiv hülyegyerek voltam:) Szó szerint. -
Ronny #661 én ezt nagyon jól tudom, de a srácnak ez nem szerelmi tragédia volt, hiszen nem is volt vele együtt, csak plátói módon csodálta... -
allcomeback #660 hali. hát van akinek ekkora törést jelent. vagyis van akinek egy szerelmi tragédia már majdnem = lesz a világvágável. pl volt egy ismerősöm akinek volt egy szerelme. és miután a pasi szakított vele, a csaj öngyilkos lett. persze kérdéses h emiatt-e. de valószínűleg igen. véleményem szerint egy pasi, vagy egy lány miatt nem szabad hülyeséget csinálni. előbb-utóbb jön mindig valaki. szóval emiatt butaság lenne. persze ez csak az véleményem... -
Ronny #659 "És mikor rájöttem, hogy az életbe nem érek el hozzá, akkor egy világ tört bennem össze. "
Micsoda törés bazmeg...röhejes már ne haragudj -
CreepingDeath #658 Néhány dolgot túlreagáltam =) Szeptembertől új közösségbe kerülök, és távol ettől az istenhátamögötti porfészektől. Lesz egy kis mozgásterem, nem leszek annyira szem előtt ott mint itthon xD Régen együtt lógtunk a haverokkal, de aztán valamiért ezek elmaradtak... (talán azért, mert nem tudok focizni, ami, bár nem tették szóvá, eléggé irritálta a haverokat.) Az állandó "otthonülés" rányomta a bélyegét az utóbbi évekre... A számítógépből meg "kinőttem"... Már nem érdekel olyan túlságosan mint azelőtt:) Van néhány haverom akik éjjel-nappal hülye netes játékokra pazarolják az idejüket... Már másról se tudnak beszélni, csak "itt és itt voltunk, és ilyen meg olyan csodabogyókat szedtünk" meg mittomén mikről. Kipróbáltam én is, de meguntam. (Bár ebben közrejátszott az is, hogy egy ócskavas pc-m van, de így utólag visszagondolva nem is bánom már.) Jobban érdekel a valós élet =] És egész nap a gép előtt ülni a legegészségtelenebb dolog a világon... Egyébként tavaly majdnem eljutottam egy punkkoncertre, de aztán valamiért sajnos nem jött össze... -
#657
szerintem is normalis vagy, csak maganyos. tegyel ellene. jarjal el rockkoncertekre, ott percek alatt osszebaratkozhatsz hasonszoruekkel, es meg az is benne van hogy ha maganyosan acsorogsz (mert pl. felenk vagy) odamegy hozzad nehany csaj ;) es hogy az osztalytarsaid kikozositettek mert mas vagy mint ok, ki nem szarja le. en is egyedul voltam rocker a 3x fobol, engem is baszogattak erte, le kell szarni, vagy allj a sarkadra. kinek melyik variacio a szimpatikusabb :) szoval ha hazamesz be se kapcsold a szamitogepet, menjel el csavarogni, hetvegen meg irany valami koncert. aztan majd varjuk a beszamolot mi tortent...;) -
Katarina 60 #656 Tudod mit gondolok rólad ? Tényleg nem vagy normális.Lehet mindenki jobban járt volna ha akkor bele vágsz,de úgy isten igazából.Iskolába való lövöldözést emlegetsz,és hogy a gyilkolás nem esne nehezedre ? Mit ártottak neked? Vagy ha ártottak is nem ez az elrendezés módja.A saját életeddel azt kezdesz amit akarsz,de másokat hagyj békén!Most ha itt lennél én fojtanálak meg,hogy ne szenvedj tovább ! 
-
#655
őszintén mondom, normális vagy. az őrültek nem képesek ilyen szépen összeszedett monológot írni. amit leírsz az a normális élet, nem vagy a padlón. majd ha amputált lábbal fekszel egy pöcegödörben és a látod hogy a beleidből giliszták másznak ki, na majd akkor mondd h a padlón vagy. -
#654
fake, aki öngyilkos akar lenni, az nem akar éjjel-nappal beszélgetni. -
#653
Ha már mindent elvesztettél, akkor lejjebb már nem kerülhetsz. Bármit is teszel, csak jobb lesz. -
Narusco #652 nemtom hogy állsz ezekkel, de változz meg, uj külső, belső, ilyesmi, és ha "normálisnak" tartod magad keress egy uj sulit, és ott összehaverkodsz az osztálytársaiddla, bár 15 évesen ilyen gondokat... namind1 -
CreepingDeath #651 Hello!
Látom sokan vannak padlón... Csak annyit: én is. Néhány hozzászólásnál úgy éreztem, jé, ez rólam szól?! Vagy lehet, hogy van néhány ember ebben az országban, akiknek nincsenek barátaik? Annyit mondanék, hogy eddigi legdurvább megmozdulásom az volt, mikor már a kezembe volt a gilette-penge, és az ereimre tettem... Nem tudom miért nem vágtam bele húsba... újra és újra. Who knows? - Who cares? Pedig a fiatalok 85% boldog, kiegyensúlyozott, teljes életet él. (A többinek nincs pénze drogokra.) Ezek szerint minden tizedik, századik, ezredik ember boldogtalan? Évek óta depressziós vagyok. Az utóbbi években a depresszió legmélyebb mocskaiba süllyedtem, idegileg, érzelmileg (már nincsenek érzelmeim), mentálisan... meghaltam. Vagy valami ahhoz hasonló állapot... "Szerintem engem választanának meg a "Leghajlamosabb egy iskolai lövöldözésre"-díjra" - Kurt Cobain. Igaza volt. Aztán mégis elsütötte a feje előtt a mordályt. Az utóbbi időben rengeteg lövöldözés volt. Néhány ember felismerte, hogy az élete szar. És hogy ezen csak a halál változtat. Aztán rájött, hogy nem csak ő van a világon. Mások is élnek a földön, akik talán jobban élnek. És pokollá tették a boldog emberek, családok, közösségek életét. (Ha a napokban lövöldözés történik valamelyik iskolában, nem vállalom érte a felelősséget, én csak a véleményemet írom le:) Túl vagyok én már azon, hogy magamat, őket, a világot, téged, a világot, a sintéreket, vagy a világot hibáztassam. Az utóbbi időben senki nem foglalkozik velem (talán így jártam jobban), még a kóbor kutyák sem kergetnek... Nincsenek barátaim. Végülis, mire jó egy barát? Elmondod neki a titkaid? Annyira üres az életem, hogy még titkaim sincsenek. És ha valamit titokban akarok tartani, akkor senkinek sem mondom el. Visszahúzódó, antiszociális, elvont ember vagyok. És fáradt. Belefáradtam. Mindenbe. Annak idején beleszerettem egy gyönyörű lányba. Persze arra nem gondoltam, hogy talán mások is észrevették, jóval előttem, hogy az említett lány szép. (Egyesek szerint egy ribanc, de hát senki sem tökéletes...) És mikor rájöttem, hogy az életbe nem érek el hozzá, akkor egy világ tört bennem össze. Persze, naivitás a köbön. Legutóbb finoman közeledtem egy nőnemű személy felé, ő meg finoman közölte, hogy nem kíván velem semmilyen kapcsolatot létesíteni. Valamiért nem iszok, nem cigizek, nem drogozok. De fájt, hogy csalódnom kellett magamban. Furcsa módon a zenébe menekültem. (Bár mintha ezt a hallásom bánta volna.) Heavy Metal, Hard Rock, Punk. Ezt csak azért írom le, mert emiatt kiközösített a "mulatós-diszkós-teknós"többség közössége. Rengeteg könyvet olvastam, hátha választ kapok a kérdéseimre. Emiatt is kiközösítettek, ha már ettől jobban ki lehet bárkit is kergetni a világból. Szinte mindennapos megaláztatásoknak voltam kitéve. Mindenki őrültnek tartott. És még most is annak tartanak. Ezért nincsenek barátaim. És most elolvastam néhány hozzászólást, nálam idősebb, de hasonlóan szétzúzott emberek klaviatúrájából. Ez leszek néhány év múlva?! Király... Akinek kedves az élete, ne adjon fegyvert a kezembe!!! Egy időben úgy faltam a hadikönyveket, mint más a vacsorát. Egy AK-t már fel tudok húzni, ki tudom biztosítani, és talán el is tudnám sütni. A gyilkosság úgy érzem semmilyen lelkiproblémát nem okozna. Nagy szavak. Már csak az a kérdés, mi áll e szavak mögött. Engem nem tud már mások sorsa meghatni. Nem félek a haláltól. Csak az odavezető út, amit fájdalomnak hívnak, az, ami megriaszt. Lelketlen ronccsá tettem magamat. Ha azt hitted, eddig semmilyen meglepetés nem érhet, ha eddig nem haltál bele az unalomba a hozzászólásom olvasás közben, ha azt hiszed, hogy tudod mit fogok írni, tévedsz. Őrült, Érzéstelen, Lelketlen vagyok. Vagy nem tudom. A szubjektív véleményem magamról katasztrofális. Megszültek, így lettem, ez vagyok én... 15 évesen. Felkészültem a halálra, az életre nem készített senki... Nincs "senkim". Anyám az árnyék királynője, apám a rettegés, nővéreim mind boszorkányok, bátyám a megvetés... Légy őszinte, szerinted normális vagyok?! -
Ronny #650 szerintem topikot tévesztettél