469
Mi értelme ennek a rohadt életnek??
-
#309
ideges->felmegy a vérnyomása->hány->elájul -
#308
én nem igazán értem a kérdésed, mi az h zsarolás közben? amúgy olyan létezik persze h bebeszéli magának és rosszúl lesz, függetlenűl a körülményektől is akár... -
#307
Lenne egy kérdésem.
Nagyon fontos lenne.
Természetesen nem rólam van szó, de érdekelt vagyok a dologban...
Létezik olyan, hogy valaki bebeszéli magának a dolgokat, bepánikol hány és összesik. Mindezt zsarolás közepette. Rendszeres zsarolás, nem foglalkozik életével tönkreteszi magát stb stb.
Van ilyen kor/betegség? Vagy szemétláda szinjáték az egész?
(természetesen az ilyen emberek szolják meg a másikat, részben az ilyenek végett vagyok most ott ahol)
(Ez a szánalmas nem a depresszió.)
Ha olvassa valaki, légyszi írja meg amit tud eféle dolgokrol, vagy mi a véleménye. Köszi. -
#306
Persze, csak én az ellenkezőjét gondoltam.
-
#305
Az eddig is nyilvánvaló volt, hogy nem vagy skizofrén.
Legalábbis abból, amit leírtál, abból egyik dolog sem utalt rá.
Akinek skizofrén epizódja van, az amúgy sem tud arról, hogy skizofrén, mert ugyanolyan valóságosként jelennek meg a képzetei, mint neked, vagy nekem. -
#304
lol topik
főleg h már írtam is bele :D -
#303
semmi. -
#302
Nos olvasgattam dolgokat, és vannak tulajdonságaim hogy alapbol parázosabb tipus vagyok érzékenyebb stb. Igy a feszültség következtében kialakult a stressz, melynek következményei a depreszió tüntei (egyrésze).
Viszont most hogy elkezdett érdekelni valamilyen szinten a pszichologoi nem csak rájöttem de meg is értettem azt hogy "minden mindennel összefüggésben van, és bonyulult az egséz rendszer"
Rájöttem arra, hogy a legföbb problémám hogy elhagyom magam hihetetlen nagy mértékben. Nincs akaraterőm, kivéve most.
Vannak dolgok melyek maguktol keletkeznek de önmagában a depresszió csak a tünetek együtes emgnevezése mindenki maga vedli le. Persze kell hozzá valami vagy valaki...
De ha elhagyom magam és sajnáltatom csak magam akkor nem fogok előrébb jutni...
A pofonok pedig majd megedzenek, hogy mégtöbbet birjak. Persze lehet hogy megtörök és megroppanok...
Mindenesetre nem árt ha az ember kicsit olvasgat, talán pont ez tesz egy jó lépést...
És még anyir, hogy nincs itt semiféle skrizofénia hülyeség az egész amiket bemeséltem magamnak, mindenkinek vannak hibái talán még több is meg még nagyobak is mint az enyéim, csak nem tudunk mások hibáiról.
Van mindenkinek jó és rossz oldala, van aki tudja szabályozni van aki nem. Ehez önfegyelem kell, ahoz pedig erős akarat. Ha van motiváció, késztető erő akkor van akarat is...
remélem, hogy pár nap mulva nem fogok viszajönni sirdogálni a msotani kijelentéseim miatt. Talán indulásnak enyi pozitivum már elég... -
#301
Menyire egészséges dolog ha bármi történik mindenért magadat okolod, bár ez nem is okolás.
Magamra jót nem tudok mondni csak max elmondom magam mindenféle baromnak szószerint utálom magam. Létezik elvileg olyan hogy egészséges önbizalom. Na nálam ez abban nyilvánul meg hogy magamat hibáztatom stb...
valahogy jót nem tudok magamra mondani, lehet hogy nem is voltam bunko de akkor is...
fura, hogy minden apró szarság fáj mindenen kibukok még ha nem is mutatom ki.
Valamiért álandóan játszom a fejem, azt mutatom kivülre, hogy nem vagyok egy érzékeny tipus stb. nem érdekel semmi, és senki. közben pedig...
mitha valahogy nem merném felválalni magamat (mármint gondolatok érzések, most nem cselekedetekről van szó).
talán pont ezért írok ide, mert közvetlenül nem ismertek... -
#300
Az ennyi nem ennyi hanem összes hsz.
De ha akarnák se tudnák mindent leirni, leírok egyet addig háramat elfelejtek.
Persze az írásból nem derül ki a tünet erőssége sem.
Igazad lehet, mert te nem csupán a szót ismered hanem a fogalmát is. Viszont az emberek könyedén rávágják mindenre mindenkire hogy skrizófén...
Elég ha bunkon szólsz, vagy valami furcsát csinálsz már egyből rádvágják.
Holott a dolog öszetetteb ennél, mindenkinek van jó és rossz egyénisége.
(meg ugye a többség szerint a skrizófénia kettős személyiség. közben nem is kettős személyiségű az illető csak a roszabbik énét mutatta meg)
Megprobálom majd szépen sorban összeszedni a tüneteket ami kimaradt. Jólenne azért tudni, hogy mégis mivan.
-
#299
Ennyivel még mindig nem nagyon térsz el az átlagtól. -
#298
Körülményes gondolkodás: nem birom sokszor észrevenni a megoldást mikor pofon egyszerű és inkább szarakodok a dolgokkal aztán feladom közben pedig egyszerű a megoldás (ez most konkrétan tanulás terén van, de amugy mindennapi életben is előfordul)
furcsa hiedelmek és a paranoid túlrtékelés már inkább skrizofénia
konkrét gondolatokat nem merem leirni, nem csak kitörölnék a modik de még engem is törölnének...
Van egyfajta elég erős nyílt diszkriminációm. (negatív persze) Bár ami nekem van azt csak rasszizmusnak becézgetik...
Vannak dolgokról elképzeléseim, elméleteim telejesen magvagyok győzödve arról hogy az úgy is van.
Lehet, hogy túl sok filmet/sorozatot nézek...
nem is anyira a tettek inkább a gondolatok meg a kimondott szavak ilyesztőek sokszor.
Álltalába hazafelé buszon lesek ki a semmibe aztán gondolkozom valamin. Van hogy beképzelek dolgokat, és végigvezetem a gondolatmenetet hogy mit fogok tenni stb.
rémisztő sokszor.
Pl. hazamegyek és megtudom hogy öcsémet elütötte valaki kocsival, nem lett komoly baja csak eltörött pár csontja. Én meg hátrahagyva mindent a hatóságok helyett magam veszem kezembe a dolgokat...
rengeteg ilyen volt már.
Elég zárkozott típus vagyok, igy aztán ha megyek valahova akkor a többségel ugy vagyok hogy biztos utál, nem gond én is őket, közben lehet nem is ismerem de máris negatívan állítom be. Bár ez inkább a diszkriminácó.
-
#297
A diagnózisokat ismerem, engem inkább az érdekelt, hogy nálad miben nyilvánulnak meg ezek. Amiket eddig írtál magadról, attól ez még bármi lehet.
furcsa hiedelmek, paranoid túlértékelések, körülményes gondolkodás, bizarr viselkedés - ezek nálad mit jelentenek? -
#296
Nálam:
Csak kiváncsiságból kezdtem el olvasgatni, hogy mik is a tünetei a sepressziónak, 90%-a megtalálható nálam is.
Mindig mindenkinek vannak problémái max nem egyformák meg nem egyformán fogjuk fel őket.
Alapjában két éve történtek dolgok amik elinditottak a lejtön lefelé. Azóta minden kis szarság változtat. Két éve alakulgatnak a dolgok (pl nem járok sehova, itthon sötétbe el gépezek meg filmet lesek)
Sokszor a streszt fizikailag is lehet érezni, mikor alig birsz megmozdulni nem birod kihuzni magad. Minden egyes levegővétel egy sohajtás mert utálod magad meg az egész életet. Mikor látod hogy mások boldogok te meg a rugdalást és a kudarcot kapod.
Valamilyen szinten már egy idelye bennem vannak, voltak a tünetek, ha valami nagyobb súlyú dolog történik akkor hetekig tart.
Nem tudom hogy irjam le a gondolatam érzéseim, nagyrészt csak ismételem magam igyis...
suliban nem birok ébrenmaradni gyakran alszom az órákon, olyan vagyok mint a mosott szar, éjjel meg csak fogolódom nem birok aludni. Délelött füvet nyírtam, de az álandó sötétség végett a napfényre érzékeny a szemem most meg hányingerem is volt szédültem. Bár ezt tudatalatt befolyásolhatja az a tény is amit olvasok. fura...
Nem tudom kifejteni a gondolatam, de azt azért érzed magadon ha valami nincs rendben.
olyan mint a (testi)betegség, ha fáj valamid rosszúl érzed magad akkor valami gond van...
Tehát a problémák mindig jelentkeztel/jelentkeznek és jelentkezni is fognak de ha van egy nagyobb ami megváltoztat akkor az másik iráynba is tud formálni.
A gyógyszerbevételek 40%-át az antidepresszánsok alkotják, akkor ezekszerint nincsenek kevesen.
A problémás ember is talál valamit aminek örülhet, a depresziósnál nincs ilyen (szvsz)
És a "Mi értelme ennek a rohadt életnek??" kérdést is csak ők teszik fel. (szvsz)
-lehet, hogy tévedek- -
#295
Arra gondoltam, hogy az emberek nagy részének vannak ilyen problémái. Miben különbözik szerinted tőlük a depressziós? -
#294
Hogy érted?
Mindenkinek vannak hibái (nekem rengetegnél is több). Lentebb írtam arról, hogy néha a bunkó énem jön elő máskor a normális.
A különbség elég nagy köztük. A kiváltó ok sokminden lehet, pl. ha most megint elmenne a net, vagy ha már reggel hülyeségekkel huzzák az agyam,
de ha nyugodtan kelek fel és nem történik semmi akkor nyugodt, normális vagyok. Van hogy emberek váltják ki belőlem alapbol a rosszat vagy éppen a jót.
Akármi van/volt vele nem tudtam veszekedni, inkább felvállalom a hibáimat (ezt hivják papucsnak...). Valahogy mindig a normális énemet váltja ki belőlem...
Ha valami vagy inkább valaki igazán fontos akkor igyekszel megtartani magadnak, ha kell alkalmazkodsz ha kell megváltozol.
(normális= nem bunkó barom)
-
#293
Ezek szerint a kapcsolataidban nem okozol problémát? -
n3whous3 #292 Egymást rontják el a csajok, az a helyzet. -
#291
Igen.
Meg aztán nem mindegy, hogy milyen a csaj, mert lehet hogy többet ront mint javit a személyiségemen... hangulatomon...
-
n3whous3 #290 NAGYON sok a szemét picsa, igazad van. -
#289
könyű mondani, de tovább lépni nehéz...
finoman szolva párszor már rázták át a fejemet ő az egyetlen aki eddig öszinte volt velem (bár kitudja)
k***vából sok van de normális lányból kevés...
nem akarok olyan döntést hozni amit késöbb megbánnák.
(bár pont a döntésképtelenségem is egyike skrizoféniás tüneteknek)
-
n3whous3 #288 Ne ragadj le nála, nem biztos, hogy összejön... -
#287
Ismerem a lányt, 2-2,5 éve is probálkoztam akkor nem jött össze a dolog, aztán nagynehezen valamenyire túl tettem rajta magam, barátok maradtunk. (am. osztálytársam is :( bár engem nem érdekel ez )
Egy ideje kezdtünk jóba lenni, aztán megint azt vettem észre h oda vagyok érte, közben barátjával összevesztek... 3 hét múlva kibékültek... na itt kezdődött a mély pontom azóta megint az van hogy fáj ha látom hogy jön érte a gyerek, vagy róla beszél... (közben mégis vigyorognom kell)
Időközben anyira lettünk jóban, hogy jópár dolgot elmond.
pl. veszekedtek akkor is engem használt lelki szemetesnek.
(Pont ezt amit nem akartam, mert a szemetes az csak szemetes marad...)
Valamilyen módon én is őt, persze hazudni kellett neki mert az igazi okot amiért szar kedvem és kivagyok azt nem mondhatom meg neki...
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!Szemétség másnak rosszat kívánni, de most tényleg jól jönne ha szakítanának...
én sem szeretek tanácsot adni, a másik pedig hogy a döntéseket nekem kell meghoznom egyedül...
-
n3whous3 #286 Én is nem tudtam a csajozáshoz nagyon hozzáállni, a barátnőmet se élőben ismertem meg, 1,5 hónapig csak e-mailezgettünk, meg stb, aztán találkoztunk és bumm :)
De a net se megoldás, nagyon csúnya dolgokat is művelnek egyesek a jóhiszemű emberekkel (erre is van egy saját "élmény", nem kívánom senkinek).
Nem adok semmilyen tanácsot, beszéld ki magadból minél több emberrel a gondodat (akiknek ki tudod önteni magad) és egy kicsit az is segít. -
#285
Valahogy igy gondolom én is...
de a gond az hogy csaj végett van az egész depi, ezért az "orvosság" is ő lenne...
Persze van olyan is ami nem miatta van, de ha igy megváltoztatott akkor másik irányba is megtud változtatni...
Néha ha csak ha beszélgetek vele vagy msn-ünk már sikerül kis időre elfelejteni a csúnya depit
de mind1 mert ebből nem lessz semmi van barátja, és ha átvészelték a nehéskes időszakot akkor többet nem lesz alkalom...
számomra fura az is, hogy vele kapcsolatban alakult ki ambivalencia...
örülök ha látom meg beszélünk, de ugyanakkor fáj is és nem akarom látni beszélni vele mert csak fáj.
Viszont egy dolog biztos amig itthon posvadok depisen meg várom h feljöjön msn re addig végkép elfelejthetem, hogy bármi is megoldodna...
De ennél nagyobb hülyét se akarok csinálni magamból...
tanulás? hát valahogy nem tud lekötni, nem is tudok figyelni...
Mindezekben az a legnagyobb vicc, hogy leirtam a problém leirtam hogy mi a megoldás, tudom hogy lépni kell, de még sem tudok/merek...
(mint a tanulásnál tudom hogy fontos meg nekikellene állnom már komolyan stb. el is határozom, de itt megáll a folyamat) -
n3whous3 #284 Inkább a Jó barátokat :D -
n3whous3 #283 Én is voltam atomdepresszioós meg mindenen kibuktam, meg alig volt valami, aminek örülni tudtam. Megoldás? Van a tanulás, ami elfoglal, meg van a barátnőd, aki szeret téged és nem lesz rosszkedved sem :)
Nálam bevált, azóta talán ha 2x volt szar kedvem (az se sokáig), mióta összejöttem mostani barátnőmmel, előtte meg alig volt, amikor ne lehetett volna elszomorítani valamivel.
Jó mondjuk ez nem az az "igazi" depresszió biztosan, az konkrétan egy betesgség. -
#282
:) ok kiprobálom...
bár nem hinném hogy a gondokat megoldja csak kedvet javit, de köszi a tanácsot :) -
#281
most okoskodni fogok.
talán nem ilyen izéket kéne olvasgatnod, hanem letölteni 3-4 Rém Rendes Család epizódot és azt nézegetni mikor előtör a depresszió. -
#280
Persze kifejtem a dolgokat, ha van aki olvassa...
Rettentő bonyult dolgok ezek durva hogy minden mindenel összefügg...
Depresziomhoz hozásegitő ok az állandó stressz is, mivel alapbol parázos fajta vagyok igy mindig minden szaron parázok...
a dolgoknak anyira van súlya hogy a hátam is meggörbült már, nem birom magamkihuzni, tükörbenézek leköpném magam...
Elég durva az is hogy két oldalam van, az egyik alapbol normális illedelmes, hatalmas tervekkel stb. stb. attol függ hogy viszonyulnak hozzám...
a másik egy bunkó amiben más teljesen más tervek szerepelnek néha félelmetes tud lenni néha...
"Az antidepresszánst fogyasztó betegeknél az öngyilkosság aránya magasabb, mint a gyógyszert nem használó betegeknél."
nem akarok semmi kép sem gyógyszert... annó pár ével ezelött olyan társaságban mozogtam ahol elkezdtek dolgokhoz nyukálni aztán mára már elég szépen tolják a dolgokat...
lényegében az anti depreszánsok sem mások mint nyugtatok... olyasféle világot állit fel ami a valoságtol távol áll... ha pedig függöséget okoz akkor nehéz lessz letenni...
nem vagyok orvos csak vélemény...
az életben pedig türni kell, kinek megy kinek nem megy... hát most valahogy nem megy...
ha védőoltást kapsz valami ellen akkor gyengitet korokozokat kapsz...
vagyis maga a virus az ellenszer is egyben...
valahogy számomra is igy lenne a dolog... (vagy csak én gondolom igy) szar az élet alapbol és kell hogy legyen valami aminek örülhetsz vagy inkább valaki, ha viszont nincs meg ez és miatta vagy a gödör alján akkor csak ő tud kihúzni...
ha a sok kis apró vagy nagyobb rossz dolog igy megváltoztatott akkor a jó dolognak is meg kellene változtatnia...
tehát vagy marad a remény és a fájdalom vagy valahogy felejteni kell meg ismét tovább lépni...
(kb olyan ez mint az út javitás, ha szar az aszfalt felkellene marni új alap új aszfalt réteg, ám 99% -ban itt csak rászornak egy kis újrahasznosított aszfaltnak mondott valamit elteritik vékonyan aztán kész... látszat megvan de ugyanugy szar lessz...)
skrizofénia egyéb tipusainál voltak, levolt irtva jopár dolog csak azt hagytam bent ami nálam van...
Paranoid: vonatkoztatásos, üldöztetéses, nagyzásos téveszmék, Gyakori a düh, szorongás, zárkózottság.
Szkizotipiás zavar: Távolságtartó, különc viselkedés, rossz kapcsolatteremtő készség, furcsa hiedelmek, paranoid túlértékelések, kényszeres rágódás. Homályos, körülményes gondolkodás, amely különc (bizarr) beszédben és viselkedésben nyilvánul meg.
viszont még a Szimplex-nél felsorolt dolgok közül is igaz rám pár...
a szociális funkciók nagymértékű hanyatlása, visszahúzódás, az érzelmek elsivárosodása, és az érzelmi életben megjelenő ambivalencia (egyidejűleg egymással ellentétes érzések), a gondolkodás logikusságának felborulása.
Egyébként skrizo sok mindentől alakul genetikai dolgok... gyerek kor stb. pl koraszülötteknél van rá esély, oxigén hiány stb. 1-2 éves kor között átélt dolgok, ha a terhes anya megfázott vagy valamilyen sirust kapott stb stb.
hát majdnem egy hónappal elöbb születtem keleténél... meg vannak még itt dolgok ... olvasgattam sok félét és meg van a kialakulásra az esélyem rendesen...
tünetei meg is vannak...
(wikipedia-rol copy-ztam de csak az maradt ami rám igaz)
"
Én úgy gondolom, van megoldás, de az nem jön magától, és nincs is rá varázsszó."
Egyet értek... kell hogy legyen megoldás, ám ezért tenni kell valamit... -
#279
Még valami: Egyszer azt írták nekem, hogy ha pár szinttel rosszabbul lennék, akkor két kézzel kapnék a gyógyszerek után.
Ezen egy éjszakán át gondolkodtam, nem tudtam rá mit írni.
Aztán a barátom válaszolt helyettem:
Amikor az ember két kézzel kap a gyógyszer után, akkor a szenvedés még nem "olyan fokú". Amikor "olyan fokú", akkor az ember sem élni sem meghalni nem tud. Olyankor minden gyógyszer, vagy kábítószer olyan, mint ha C-vitamint adnának megoldásként.
Óvatosan, mert mindig van rosszabb, a szenvedésnek nincs alsó határa.
Remélem sikerül kifejlesztened magadnak egy megoldást, mert van olyan zavarodottság, kétségbeesés ahol az ember már azt sem tudja, hova kapjon.
Én úgy gondolom, van megoldás, de az nem jön magától, és nincs is rá varázsszó. -
#278
A paranoid szkizotipiás tüneteid kifejtenéd bővebben?
A gyógyszereket nem idiótáknak írják föl, hanem betegeknek.
Tegnap olvastam egy írást, aminek a végén majdnem elbőgtem magam. Nem tudom, hogy tudod-e hasznosítani, de légy szíves olvasd el:
Ünnepek
Két részt be is vágnék ide:
"...Az első fajta lustaság az, hogy nem is tehetnénk kevesebbet. Egyáltalán nem törődünk a dolgokkal. Eszünkbe se jut, hogy valamit is tegyünk, le vagyunk teljesen nullázva, nem akarunk semmit csinálni. A második fajta lustaság az, hogy nem akarunk jót tenni. Eszünkbe se jut, hogy jót kéne tenni. Azonban ha az ember nem tesz jót, ha nem törekszik a jóra, az egy nagyon veszélyes dolog, mert abban a pillanatban, mikor nem törekszünk a jóra, beengedjük a rosszat. A rosszra nem kell törekedni, a rosszat nem kell művelni, magától bejön. Abban a pillanatban, amikor a jóravaló törekvés megszűnik, már helyet is adtunk a rossznak, a rossz már be is jött magától.
Erről szól tehát a buzgóság. A buzgóság eredménye belső gazdagságunk föltárása. De az csak buzgósággal jön, magától nem mutatkozik meg. Magától a rossz jön, minden egyre rosszabb lesz. Ha van egy házunk, és nem tartjuk karban, nem ápoljuk, nem javítjuk folyamatosan, akkor az egyre csak romlik, magától tönkremegy. Így vagyunk mindennel, a belső kvalitásainkkal is. Ha nem ápoljuk, nem fejlesztjük magunkat nap, mint nap, ha a figyelmességünket nem gyakoroljuk, hanem elhanyagoljuk, akkor minden egyre rosszabb, silányabb lesz. Ez magától történik." -
#277
teszt...
párnapja olvasgattam találtam érdekes dolgokat...
itt
9/9 ... :( a kritériumoknál
durva hogy megváltoztam és észre sem vettem. Voltak régebben is rossz napjaim meg alapbol peszimista vagyok, de a sok kis kudarc szépen megváltoztatott.
A legfurább hogy a dolgok feléről nem is tudtam hogy köze lenne depresziohoz, csak miután olvastam róla akkor jöttem rá...
pl. hazajövök redőny le (résre)... aztán úgy vagyok egész nap gép elött. utobi két évben egyszer voltam bulizni...
gondolom a sötétség következménye a féynérzékenység is, erősebb fényt/napfényt nembirom egyszerüen.
stb stb.
lassan már egy éve tart növekvő ütemben hogy fogyok, szeptembe óta probálok hizni de akármenyit ehetek csak fogyok...
minden szarságon parázok, minden apro szaron felhuzom magam...
gyomorideg az olyan természetes dolog mint hogy levegőt veszek...
szinte naponta veszek ösze valamin anyámékkal, havonta - kéthavonta durvában is, ilyenkor pár napig jobb elkerülni...
tünetek megvannak van ami rettentő erős van ami nem anyira...
egy idelye már tart a dolog, ha meg jön valami nagyobb trauma mint most akkor totál padló
ha valahogy már talán elhinném hogy nem szar az élet akkor jön egy ujabb pofon és rájövök hogy szarabb mint azt eddig hittem...
furcsa mod nem is tagadom (persze nem reklámoztatom) lelkileg vagyok megviselt, de nem vagyok idegbajos vagy hülye, szoval gyógyszereket inkább kihagynám... csak függőséget okoz meg megnagyobb bajt okozna szerintem. És rohadtul nem szeretnék gyogyszertől boldog lenni...
egy normális megoldást látok arra hogy kimászak ebből a szarbol de az lehetetlen...
szánalmasak tudnak lenni az emberek, ha látják valakin h baja van akkor sajnálják stb amugy meg leszarják aztán háta mögött ugyis kibeszélik, megszolják...
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!dolgokat neheziti még az is hogy Paranoid és Szkizotipiás zavarom van... skrizofénia cuccos... (hoszas utánna járás olvasgatás után erre jutottam...) -
Vlala #276 Aztamindenit. Elég durva így átolvasni három-négy évvel ezelőtti gondolataimat... Ha a #136 elé nem lebnne odaírva a nevem, nem ismernék önmagamra. :) -
#275
Tök jó, ide is írtam régen. :-)
Úgy néz ki, a teszt, amit három éve kitöltöttem itt, működik. -
#274
élmég a topik, jár erre valaki? vagy nem érdemes időt pazarolni irogatásra? -
britani #273 aki depressziós az úgyis napszúrást kap, amint kimegy a napra. és a feje is megfájdul. a szeme meg begyullad. úgyhogy nem elz a tökéletes megoldás -
ryhdeksan #272 aki depressziós menjen ki a napra -
bedevil #271 Az az egyetlen gondom, hogy az a "néha" túl ritkán van. :( -
britani #270 Jaja, ez így van... Amíg az ember látványosan szenved az emberek jobban törődnek vele.
De az öngyilkosság sztem hülyeség, mert egyszer úgyis meghalunk. Nem kell siettetni a dolgokat... És én úgy vagyok vele, hogy lehet az élet sokszor már szinte elviselhetetlen, de mindenkivel történnek néha jó dolgok és "pár szép percért érdemes élni"