METALLICA

lassan lassan mindenki rájön hogy imádja metallica-t<#ravasz1>

Igen, volt a The Othe New Song(becenevén Vulturous). Nah azt a számot a pokolba kívántam. Egy Offspring számnak elment volna.

szerintem a The End of the Line volt eredetileg a New Song nevezetû valami, amit 2006-ban játszottak a koncerten (az eleje legalábbis szinte teljesen ugyanaz), aztán valószínûleg átalakították a további részeket (beleértve azt a kissé rövid, ámde tényleg jó Kirk szólót), úgyhogy az vagy teljesen eltûnt, vagy átalakult valami mássá, (néhány rész az All Nightmare Long-ból volt nekem ismerõs), mondjuk a New Songban az ének (konkrétan Hetfield hangja) elég botrányos volt, most azért sokkal jobb, aztán a szöveg is tök más lett - összességében szerintem sokkal jobb lett a végsõ The End of the Line, mint a próbaverzió

amúgy volt egy The Other New Song nevezetû valami is, na az nincs rajta az albumon (szerencsére, mert az nekem egyáltalán nem tetszett), vagy annyira átalakították, hogy felismerhetetlen

EGyre jobban tetszik az album, tutira megveszem, igaz kibontani nem fogom az is biztos :DD

Én azt hittem amúgy, hogy top 10-ben lesz a topik, ha kijön...de nem lett benne, vagy lehet mindenki még csak hallgatja ,és majd ezután jönnek a kommentek :D

egyre többenvagyunk:)ezjó

Csak annyi, hogy a számok elõadóját átnevezték Metallicára.

semmi, azok, mint kiderült, egy keresztény-metálbande lemeze volt.

Jahh, a lemeznek van valami köze a korábban idõnként feltûnõ állítólagos demóhoz?:)

Gyerekek,ez tényleg kurva jó lett!Ilyen jó albumot elég régen hallottam már.Be van már sokadszorra bizonyítva,hogy a Metallica a világ legjobb metálegyüttese!

letöltés beizzítva, elemek töltõre téve <#eplus2>

Illetve nagyon szerettem volna hallani a The New Song(Death Is Not The End) szólóját, az nálam mindent visz, kibaszottul tetszik.

A szólók közül szerintem is a The Day... szólója a legjobb, kimagaslóan a többitõl. Részletesebb véleményt most nem tudok mondani a számokról, egyszer hallgattam meg õket, tetszettek, de míg ki nem jön hivatalosan, addig nem hallgatom õket. Majd utánna.

nálam az instrumentális jön felfelé erõsen, nemcsak véletlenszerûen egymás mellé helyezett unalmas témákról van ott szó, fel van az építve rendesen

a legjobb szóló még mindig azt mondom, hogy a The Day That Never Comes-ban van, illetve a The End of the Line-ban (szerintem), de a többiben is vannak kimondottan kemény/ütõs szólók (kivéve talán a The Unforgiven III-at, amiben rövid, illetve az elsõ és az utolsó számot, azokban is elég rövidek a szólók (viszont az elsõ szám elsõ 2 perce nagyon jó), meg még talán a Cyanide-ban is viszonylag rövid a szóló)

az, hogy a St. Angertõl jobb, az nem kérdés (persze mindenkinek nem tetszhet, de ez (számomra) egyértelmû), azt mondják, hogy megtört a "fejlõdés" íve, mivel visszanyúltak, de szerintem meg most találtak vissza a "helyes" útra - persze ez nem a 80-as évekbeli fiatal 20-as éveiben járó csapat, hanem az érett, de "még megmutatjuk, hogy nem fulladtunk ki" típusú beérett "családapák", akik tényleg megmutatják, hogy nem kell õket leírni (pedig elõször én is kissé szkeptikus voltam - amíg nem hallottam az albumot)

a sok fikagép miatt, akik elõre temették az új albumot már én is paráztam, de szvsz feleslegesen. a régi metallicat már úgyse kapjuk vissza soha, de emészthetõ az új cucc. st angertõl fényévekre van. kedvenc számom még nincs, az utolsó talán nem tetszik annyira a többihez képest...

nemrossz,bár én nembírnám:D

Érdekes dolgot csinálok, meghallgattam az albumot egyszer, és letörlöm a fájlokat. Megjelenés napjáig nem hallgatom. Majd megveszem a CD-t, és hallgatom. :)

jaja,heavy as hell

Az instrumentális odabasz!

Bár a Sad és az U1 túlságosan ott van ahhoz, hogy túltegyék. Nem tudom.

bátyámnak mutattam all nightmare long-ot meg judas kiss-t(18éve szereti metallica-t szívböl)
képzelhetitek milyen arcot vágott:D
mondta hogy 10perces útból amíg hazaér 74perc lesz:D

Nekem is. Valahogy így néz ki a lista:
1.Ride
2. Justice v master
3. Kill
4. Mágnes
5. black
6. anger
7. loadok

Még a 4-es tracknál tartok, 1-es szám durvaállat, másik kettõ is fasza volt, the day alapból tetszik...

tehát akkor teccik?:)
sajnos black album lazán lecsúszott a toplistámban

Pont írni akartam, hogy nem bírtam ki, azóta már hallgatom. :) Úgy lesz, megveszem majd.

szintén ezt tervezem :)

töltsd le nyugodtan aztán ha tetszik nagyonnagyonnagyon(úgyis fog:D)
akkor azzal dícséred meg öket hogy megveszed.
én ezt csinálom :)

a The End Of The Line-ból és az All Nightmare Long-ból vannak részletek abban (szerintem)

nekem a the all nightmare long tetszik a legjobban:) fõleg a refrénben, kicsit mintha megcsuklana a hangja:)

jó lett nagyon az album. nálam köv a sorrend:
1. The Day That Never Comes
2. The Judas Kiss
3. Unforgiven III

Egyébként a The New Song(Death Is Not The End) gitárszólója megvan ugye? Ha megtartották, akkor melyik számon van?

nem végleges vélemény, de nálam az újak közül a The End of the Line, The Judas Kiss, All Nightmare Long, holtversenyben a Broken, Beat & Scarred-del, aztán a That Was Just Your Life, (ennél az elsõ 5-nél szoros a verseny) majd a The Unforgiven III, végül a Suicide & Redemption a sorrend, de ez még változhat
majd csinálok egy normál sorrendet is az összes számmal, csak amiket már ismertem azokhoz másképp viszonyulok
na mindegy, egyelõre hagyom ülepedni...

de kíváncsi vagyok a többiek véleményére is, nektek melyik számok tetszettek leginkább

Én még mindíig nem töltöttem le. Olyan közel van már a szeptember 12, francért nem tudott nyugodni az a szerencsétlen francia üzlet. :D De az album digitális formában meg ezüsttálcán kínálkozik. Nem tudom mit tegyek. Leginkább azért, mert ha egyszer megvan gépen, akkor megvegyem-e a lemezt. Csak mert rég óta tervezem, hogy megveszem.

párszori újrahallgatás után, csak az újakról néhány szóban, hirtelen

That Was Just Your Life (7:08)
tetszik, szép lassan vezetik elõ a témát (és az egész albumot), hogy aztán egyre fokozódjon a tempó, témaváltásokkal megspékelve, 1:30-nál már erõsen megy a zúzás, majd 2 perc környékén indul az ének, aztán az 5. perc környékén egy rövid szólót hallhatunk, végül az utolsó percben még visszaköszön a refrén

The End of the Line (7:52)
hát nekem ez baromira tetszik, a többrészes bevezetõvel és a váltásokkal, és már 1 percnél full sebességnél tartunk, az egyszavas bemondásos szövegekkel (ami rémlik valahonnan), hogy aztán a 4. perc környékén egy olyan valami induljon el, ami egészen elképesztõ, többszólamú gitárszólók, témaváltásokkal, a fõtémát is bele-belecsempészve, kiegészítve másokkal is, és (szerencsére) az ének csak nem akar visszajönni, majd a 6. perc környékén lelassulunk, és szinte egy másik nótába csap át az egész, még James hangja is megváltozik (The slave becomes the master), hogy aztán innen legyen átkötés, és újra felvegyük a tempót, majd visszatérjen a The End of the Line fõtémához

Broken, Beat & Scarred (6:25)
és ez is õrült nagy, egy ötletes kezdéssel indítanak, amibõl kibontakoznak az altémák, majd kisvártatva a fõtéma is elénk tárul, némi variálással, 1:30-nál az ének kissé visszafogja a tempót, hogy aztán a háttérben és a szusszanásnyi énekszünetekben viszonthalljuk a fõmotívumot, majd a We Die Hard bemondás után a 4. perc környékén indul a gyorsvonat, váltásokkal, régi és új témákkal, talán egy kicsit túl rövidre sikerült, mert 5:30-nál már újra a Broken, Beat & Scarred hangzik fel, hogy aztán a vége a We Die Hard legyen, hirtelen véggel

The Day That Never Comes (7:56)
ismerõs, igencsak jó óta

All Nightmare Long (7:58)
szintén baromira bejött, közepes tempójú témabevezetés, késõbb erõs dobkiegészítéssel, azután erõs reszeléssel, majd a felpörgetett tempó mögül bújik elõ a téma, majd Hetfield One, Two-ja után váltás, hogy aztán késõbb újabb váltás legyen, és 2 perc környékén induljon a Luck runs out, majd a többi, aztán a 3. percben újabb One, Two a háttérben és máris áttértünk a következõ versszakra, majd annak végeztével 4:30-nál indul a gitármûsor, olyan szólógörgeteggel, hogy ihajj, témabecsempészéssel, majd 1,2,3 bekiabálás után újabb õrült szólóval, aminek hallgatása közben kis híján könny csordul az ember szemébe a gyönyörûségtõl, majd a szöveg visszatérésénél, van egy pillanatnyi (levegõvételnyi szünet, á la Sad but True szünete)

Cyanide (6:39)
stúdióverzióban, ha lehet, még jobb, mint a koncerten (szerintem)

The Unforgiven III (7:46)
billentyûs és vonós lassú témával indítanak, meglepõen szép, csak egy perc környékén hallunk elõször halk gitárhangot, majd dobbal egészül ki a szép bevezetés, kisvártatva ének is társul az ekkor már kissé keményedett zenéhez, majd kisvártatva jön a How can I be lost? rész, és a többi kérdésfeltevés, ami szintén kellemes a fülnek, visszatérünk az elsõ versszak hangulatához, hogy aztán megint jöjjön a lassú rész, majd a Forgive me utáni 5:30 körül pontosan oda passzoló gitárszólót hallhatunk, meglepõen jó, majd a végén vissza a kérdésekkel teli lassú részhez

The Judas Kiss (8:00)
újfent baromi ütõs szám, bele a közepébe, témaváltásokkal, duplalábgéppel, és újabb témaváltásokkal, 1 perc elteltével máris ének, néha lassításokkal majd újra tempófelvetéssel, és (újra) a 4. perc környékén kezdõdik a mûsor, ezúttal kissé lassabban, majd torzítással elõvezetve és egyre beleerõsödve jutunk el a fokozhatatlanságig, két sor után újra, szólóáradat, majd közepes tempót felvéve jutunk el a következõ fejezetig, hogy aztán újra begyorsuljon kissé

Suicide & Redemption (9:57)
szintén tetszik, a (20 éve) várva várt instrumentális szám, igen-igen jól sikerült darab, (bár magas a mérce)halkan, majd fokozatosan hangosodva, közepes tempóval indítva, folyamatos váltásokkal és érdekes témákkal kezdõdik az instrumentális nóta, basszus kihallásokkal, 1 perc környékén elindítva az egyik fõtémát ami visszatér késõbb, újabb témaváltásokkal eljutunk az egyik legjobb (fél perces) részhez, amit a 3. perc környékén hallhatunk, majd lassítanak, és egy újabb szép téma csendül fel, ami tényleg akár egy ballada egy részlete is lehetne, majd átvezetés, és késõbb még a basszus is elindít egy újabb témát, ami egy dallomos témába torkollva elindít egy másikat, és 7 perc környékén szó szerint sír a gitár, majd néhány újabb váltás után részben visszatérünk az egyik elõzõhöz, hogy aztán azt továbbgondolva eljussunk egy újabbhoz, majd egy másik újhoz, hogy aztán az utolsó percben kissé lassuljon és halkuljon az egész és kivezessen minket ebbõl az áradatból (amolyan To Live is to Die módon)

My Apocalypse (5:01)
gyors, zúzos befejezése a Ride/Master/Justice vonalbeli (és színvonalbeli) albumnak


így hirtelen ennyi, de még jópárszor újra kell hallgatni (már csak az élvezet kedvéért is :))

namégegyszer végighallgatjuk:)

hát a klipp nekem egyáltalán nem jött be :(

<#eljen>

Én is most hallgatom, eddig tetszik

nem tudom, amit én szedtem arra 320 kbps volt kiírva, lehet hogy csak feljavított 320, de szerintem annak a minõségével semmi gond (persze késõbb majd gondolom elérhetõ lesz FLAC-ban is)

amúgy az albumról, elsõ hallgatás után: kurva jóó

hihetetlen hogy az egész albumon nincs gyenge szám (ugyanis vannak jók meg mégjobbak)
ráadásul mind kb. 7 perces vagy hosszabb (amitõl nincs is jobb), aztán szinte mindegyikben van legalább 1 perces (de van, hogy 2 perces) bevezetõ rész, és aztán a számok közepefelé is rendszerint van egy hosszabb szóló, amik ha lehet még jobbak mint bármi

ráadásul még a háziasszonyok (persze ez csak félig komoly) is megkapták a maguk egy darab lassú számát (Unforgiven III), ami zongorával és csellóval kezdõdik - és még ez is jó...

ez már album: 15 éve ezt akarjuk, hát megkaptuk, köszönjük

na, letéptem én is, most hallgatom, jó encode - állítólag vhol Franciaországban már most elérhetõ a boltokban az album, eddig ismeretlen okokból... link Gondolom a jobb minõségû release-ek ennek a kiadáésnak a ripjei.

dalszövegeket nem tud valaki (az új albumhoz)? mert érdekelne a dolog
a metxxxpage-en fent van pár szám szövege, de nem az összes

az új album (tényleg fent van már)

(ha lejött, majd mondok véleményt)

namonnyad, miva'? mi van fennt neten?

és nincs itt senkimost pedig ahhh...

fennvan neten!!!!és hallgatom és kurvajó O_O

My Apocalypse FTW (kivéve a szóló végét, az kriminális)

cyanide-t imádom<#wow2>

<#banplz>

sztem szörnyü a rendezés,baromi vontatott,egyetlen jó dolog benne a .....
metallica!<#banplz>

Igen, várható lett volna, hogy az ipse a kocsival egy csapda, és nagy tûzharc lesz meg minden, és a katona végül megbosszulja a barátja sérülését. Metallica viszont valahol cikkezte, hogy nem a háborúról s az öldöklésrõl fog szólni, hanem a békérõl, elvileg ezt sugallja a klipp.

elég uncsi lett klipp :/

Jaa értem.<#falbav> Köszi. :)

két hosszabb részlet a könyvbõl; az elsõ a Slayer és a csak néhány hónappal korábban alakult Metallica korai viszonyával foglalkozik

két részlet van a könyvbõl kimásolva, az elsõ a Slayerrõl és a korábban megalakult Metallica viszonyáról szól

a másik részlet meg Dave Mustain-ról szól<#eplus2>