Zöld jelzést kapott a "10 Gigabit Ethernet" szabvány
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#28
ezt ismerem.
ez man.
és 1 vezérjeles.
ez man.
és 1 vezérjeles.
When using Linux - there\'re no walls, so we don\'t need any Gates or Windows, do we?
#27
Valóban nem vagyunk annyira híresek :)
Szöget ütött a fejembe, hogy valami olyan, amit Te forszírozol, mintha már létezett volna:
http://www.iol.unh.edu/training/fddi/htmls/
Szóval, vezérjeles gyûrû, 100MBit. Drága, alig-alig telepítenek uj rendszereket.
De az ötlet jó volt...
Szöget ütött a fejembe, hogy valami olyan, amit Te forszírozol, mintha már létezett volna:
http://www.iol.unh.edu/training/fddi/htmls/
Szóval, vezérjeles gyûrû, 100MBit. Drága, alig-alig telepítenek uj rendszereket.
De az ötlet jó volt...
#26
ezzel nem titeket akartalak minõsíteni(vagy megsérteni) de nemtom, a sztaki miket csinál, de annyira nem híres chiptervezõ, mint pl az ali vagy a via...
When using Linux - there\'re no walls, so we don\'t need any Gates or Windows, do we?
#25
na jó...de ha valamiféle cégnek mondjuk van nagy jártassága a beáyazottrendszertervezésben, vagy USB chipek tervezésében, vagy valami ilyesmi, akkor nekik nyilván nem jelentene akkora problémát...(szerintem ez még kzel-stávol sehol sincsen 1 jobbfajta router bonyolutságához képest...)
na mind1.
én nem értek hozzá, csak gondolataimat osztom meg.
na mind1.
én nem értek hozzá, csak gondolataimat osztom meg.
When using Linux - there\'re no walls, so we don\'t need any Gates or Windows, do we?
#24
Így leírva valóban nem tûnik bonyolultnak - már megpróbáltunk összehozni egy hasonló elrendezésû ketyerét, bár ott nem a token-kiosztás volt a feladat, hanem a transzparens real-time csomagszûrés, egy harmadik, speciális IC-vel.
A vége az lett, hogy meghagytunk mindent külön-külön kártyán, és inkább a kernelen keresztül próbáljuk összehangolni a cuccot, mert a másik változat nem csak költségvetésileg rémálom...
A vége az lett, hogy meghagytunk mindent külön-külön kártyán, és inkább a kernelen keresztül próbáljuk összehangolni a cuccot, mert a másik változat nem csak költségvetésileg rémálom...
#22
Épp ez az... A két dolog kizárja egymást: ha külön vezérlõchipet (áramkört) használsz, firmware-el, akkor a sebességnek lõttek...
A tokenek ebben a világban borzasztó sérülékenynek számítanak: nagy sebességnél nincs idõ a csomagok hibáival foglalkozni, pláne nincs idõ egy elveszett token miatt másodpercenként ujra meg ujra inicializálni a rendszert.
Ha nagy sebességet akarsz, akkor a kezdeti paraméterek beállítása után mindennek teljesen automatikusan kell mennie, semmiféle szoftveres közremûködésnek helye nincs.
A tokenek ebben a világban borzasztó sérülékenynek számítanak: nagy sebességnél nincs idõ a csomagok hibáival foglalkozni, pláne nincs idõ egy elveszett token miatt másodpercenként ujra meg ujra inicializálni a rendszert.
Ha nagy sebességet akarsz, akkor a kezdeti paraméterek beállítása után mindennek teljesen automatikusan kell mennie, semmiféle szoftveres közremûködésnek helye nincs.
#21
ha van 1 vezérlõtoken(azaz 1 elsõ token) akkor a többi kiosztását már nem kellene teljesen autómatikusan a gépre bízni, a vezérlõchip-be épített kis belsõ algoritmus is végezhetné(persze az már csak 1 Firmaware-ben található algoritmus lenne, amit a vezérlõchip futtat, tehát nem kell több tranyó, csak 1 kicsit bonyolultabb Firmware)
When using Linux - there\'re no walls, so we don\'t need any Gates or Windows, do we?
#20
A sok token elosztása még nagyobb problémákat vet fel, mint az egy token...
#19
miért nem lehet több token?(tudom, hogy a szabványban csak 1 van, de ha mondjuk n kártyára jutna n/2-1 token, akkor még mindíg nem lenne ütközés, de a sávszélesség igencsak megnõne... csak az amúy nem használt vezetékek is használva lennének persze ez nem megoldható, ha a tokenring tulajdonképpen 1 BUSZ vezérlõátadással... nem tudom, milyen a fizikai megvalósítás. 2 kapu van-e 1 kártyán, meg hasonlók...
When using Linux - there\'re no walls, so we don\'t need any Gates or Windows, do we?
#18
A routerekben nem csak a spec proci van, hanem egy oprendszer is: az meg nagyon belassít. Az alkalmazott processzor csak _támogatja_ az IP csomagokkal végzett bûvészkedést, de a routing program-funkció.
Nagysebességû hálózatoknál emiatt jön be az, hogy:
1. a hálózat nem IP alapú
2. A csomagméretek rögzítettek
3. a nagysebességû vonal forgalmát multiplexeléssel osztják akkora töredékekre, amikkel már elbír egy-egy SW router: az IP-csomagok átalakítása ezekben történik.
Nagy sebességnél csak a HW irányítás megy, azt pedig _nagyon_ nehéz IP alapon megvalósítani.
Mire a token-ringet mûködõképessé pofozták, addigra az állapotábrája majd' százszor akkora lett, mint az ethernet-é. Elérte azt a bonyolultságot, hogy mikrovezérlõ nélkül már nem lehetett gazdaságosan megvalósítani - ez pedig a késõbbiekben túl erõs korlátot jelentett a sebesség növelésével szemben.
Ez a bonyolultság annak a a következménye, hogy a hálózat rugalmasságának megõrzése miatt el akarták kerülni a központ irányítást, és nem szerették volna, hogy egy-egy állomás meghibásodása esetén az egész rendszer behaljon. Hiába no, az automatizált szerelõcsarnokoban nagyon nagy károk tudnak keletkezni, ha a hálózat tönkremegy...
Figyelniük kellett arra is, hogy egy-egy hibát hogyan lehet észlelni, és a hiba -vagy ujraindulás- után a rendszer hogyan tudja magát ujrakonfigurálni. (PL.:csak egy token létezhet egy hálózatban... Ha a kártyák egyszerre indulnak, melyiké lehet a token? És ez csak egy probléma a sok közül...)
Nagysebességû hálózatoknál emiatt jön be az, hogy:
1. a hálózat nem IP alapú
2. A csomagméretek rögzítettek
3. a nagysebességû vonal forgalmát multiplexeléssel osztják akkora töredékekre, amikkel már elbír egy-egy SW router: az IP-csomagok átalakítása ezekben történik.
Nagy sebességnél csak a HW irányítás megy, azt pedig _nagyon_ nehéz IP alapon megvalósítani.
Mire a token-ringet mûködõképessé pofozták, addigra az állapotábrája majd' százszor akkora lett, mint az ethernet-é. Elérte azt a bonyolultságot, hogy mikrovezérlõ nélkül már nem lehetett gazdaságosan megvalósítani - ez pedig a késõbbiekben túl erõs korlátot jelentett a sebesség növelésével szemben.
Ez a bonyolultság annak a a következménye, hogy a hálózat rugalmasságának megõrzése miatt el akarták kerülni a központ irányítást, és nem szerették volna, hogy egy-egy állomás meghibásodása esetén az egész rendszer behaljon. Hiába no, az automatizált szerelõcsarnokoban nagyon nagy károk tudnak keletkezni, ha a hálózat tönkremegy...
Figyelniük kellett arra is, hogy egy-egy hibát hogyan lehet észlelni, és a hiba -vagy ujraindulás- után a rendszer hogyan tudja magát ujrakonfigurálni. (PL.:csak egy token létezhet egy hálózatban... Ha a kártyák egyszerre indulnak, melyiké lehet a token? És ez csak egy probléma a sok közül...)
#17
4-16 Mbps.
hát nem a csúcs, de akkoris az ötlet nagyon jó sztem.
www.alltheweb.com
próbáld ki, nagyon jó keresõ. jobb, mint a google.
hát nem a csúcs, de akkoris az ötlet nagyon jó sztem.
www.alltheweb.com
próbáld ki, nagyon jó keresõ. jobb, mint a google.
When using Linux - there\'re no walls, so we don\'t need any Gates or Windows, do we?
#16
rive:
ha 1 routerbe be tudnak építeni olyan spec procit, hogy az forgalomirányítson, azaz számontartson valami iszonyatos mennyiségû IPcímet, akkor ne viccelõdj, hogy 1 hálókártyába annyit nem tudnak beletenne, hogy
1.megvizsgálja, nem én vagyok-e a címzett az A kapun bejöbõ csomagnak
2. nem én küldtem-e az a kapun bejövõ csomagot.
a többit meg lehetne oldani máshogy is:
ha valakinek kell 1 adott sávszélesség/kell X darab csomag akkor az küld 1 tokennel 1 kérelmet, amit 1 vezérlõkártya bírál el.
persze ezesetben kellene 1 vezérlõkártya.
bár ha nincs vezérlõkártya, akkor sem lehet olyan nehéz mindegyik vezérlõchipbe beépíteni 1 regisztert, ami nyilvántartja, hogy mennyi a szabad tokenek száma, mennyi az összes, meg 1 számlálót, ami fogyeli, hogy mindíg maradjon 1 szabad, ha valaki kérelmezni akar...
na mind1.
majd maeste utánanézek ennek a tokenringnek jobban.
ha 1 routerbe be tudnak építeni olyan spec procit, hogy az forgalomirányítson, azaz számontartson valami iszonyatos mennyiségû IPcímet, akkor ne viccelõdj, hogy 1 hálókártyába annyit nem tudnak beletenne, hogy
1.megvizsgálja, nem én vagyok-e a címzett az A kapun bejöbõ csomagnak
2. nem én küldtem-e az a kapun bejövõ csomagot.
a többit meg lehetne oldani máshogy is:
ha valakinek kell 1 adott sávszélesség/kell X darab csomag akkor az küld 1 tokennel 1 kérelmet, amit 1 vezérlõkártya bírál el.
persze ezesetben kellene 1 vezérlõkártya.
bár ha nincs vezérlõkártya, akkor sem lehet olyan nehéz mindegyik vezérlõchipbe beépíteni 1 regisztert, ami nyilvántartja, hogy mennyi a szabad tokenek száma, mennyi az összes, meg 1 számlálót, ami fogyeli, hogy mindíg maradjon 1 szabad, ha valaki kérelmezni akar...
na mind1.
majd maeste utánanézek ennek a tokenringnek jobban.
When using Linux - there\'re no walls, so we don\'t need any Gates or Windows, do we?
#15
Az ARCNET az egyik legrégebbi hálózati szabvány...
Egy alhálózaton lehet 255 aktív elem, és a szabvány mindegyik számára garantálja, hogy:
1. A sávszélesség 1/n-ed részét mindenképp megkapja.
2. Bizonyos fix idõn belül mindenképpen szóhoz jut.
Valahogy úgy mûködik, hogy az egyes állomások növekvõ sorszám szerint jutnak fix méretû ablakhoz: de ebbe nem ástam bele magam. Ami a rendszer nagy elõnye volt, hogy egy kis biztatásra szimpla telefonvonalon keresztül is ment a 2MBit, vagy 200 méterig :)
Azóta persze fejlesztettek egy csomót, meg van üvegszálas verzió is.
Ethernetbõl nem lehet gazdaságosan token-ringet csinálni. A sávszélesség tekintélyes hányadát megenné az adminisztráció, és túl sok processzoridõt foglalna a dolog. Megoldható ugyan, de egyszerûen nem erre lett kitalálva a rendszer.
Ha két csatolót kötsz össze, akkor le kell kezelni a teljes sebességû átviteleket. A token-ring is ezen bukott meg: túl bonyolult volt a szabvány, és nehezen lehetett a nagyobb sebeségekhez megfelelõ mikrovezérlõt biztosítani.
Token ringbõl a max. sebesség, ha jól emlékszem, 16/4 volt, de ez igazság szerint nem tudom, mit is jelent.
Egy alhálózaton lehet 255 aktív elem, és a szabvány mindegyik számára garantálja, hogy:
1. A sávszélesség 1/n-ed részét mindenképp megkapja.
2. Bizonyos fix idõn belül mindenképpen szóhoz jut.
Valahogy úgy mûködik, hogy az egyes állomások növekvõ sorszám szerint jutnak fix méretû ablakhoz: de ebbe nem ástam bele magam. Ami a rendszer nagy elõnye volt, hogy egy kis biztatásra szimpla telefonvonalon keresztül is ment a 2MBit, vagy 200 méterig :)
Azóta persze fejlesztettek egy csomót, meg van üvegszálas verzió is.
Ethernetbõl nem lehet gazdaságosan token-ringet csinálni. A sávszélesség tekintélyes hányadát megenné az adminisztráció, és túl sok processzoridõt foglalna a dolog. Megoldható ugyan, de egyszerûen nem erre lett kitalálva a rendszer.
Ha két csatolót kötsz össze, akkor le kell kezelni a teljes sebességû átviteleket. A token-ring is ezen bukott meg: túl bonyolult volt a szabvány, és nehezen lehetett a nagyobb sebeségekhez megfelelõ mikrovezérlõt biztosítani.
Token ringbõl a max. sebesség, ha jól emlékszem, 16/4 volt, de ez igazság szerint nem tudom, mit is jelent.
#14
az ARCNET milyen rendszerû?
és én a router szoftverére gondoltam, mert azoknak a spec.chipeknek, amik benne vannak, azoknak is biztosan kell lennie 1 oprendszernek.
és tudom, mi az a multiplexelés.(már az ISDN is az alapján megy, pedig az vagy 30 éves)
token-ringet lehetne csinálni ethernetbõl is.
csak 2 ethernetcsati kell 1 kártyára, meg 1 meglehetõsen egyszerû vezérlõcsip.
na mind1
és tokenringes kártyát tudok szerezni én is, tudom, hogyan mûxik, csak nem tudtam, hogy él-e, vagy hal. amit én ismerek, az eléggé régi szabvány, nyilván a sebessége sem a csúcs, bár hogy õszinte legyek, foggalmam sincsen, mennyi lehet...
és én a router szoftverére gondoltam, mert azoknak a spec.chipeknek, amik benne vannak, azoknak is biztosan kell lennie 1 oprendszernek.
és tudom, mi az a multiplexelés.(már az ISDN is az alapján megy, pedig az vagy 30 éves)
token-ringet lehetne csinálni ethernetbõl is.
csak 2 ethernetcsati kell 1 kártyára, meg 1 meglehetõsen egyszerû vezérlõcsip.
na mind1
és tokenringes kártyát tudok szerezni én is, tudom, hogyan mûxik, csak nem tudtam, hogy él-e, vagy hal. amit én ismerek, az eléggé régi szabvány, nyilván a sebessége sem a csúcs, bár hogy õszinte legyek, foggalmam sincsen, mennyi lehet...
When using Linux - there\'re no walls, so we don\'t need any Gates or Windows, do we?
#13
Szoftverbõl multiplexelni nem lehet. Kártya -> memória -> program -> memória2 -> kártya... iszonyatosan sok idõ. Bármely mai PC-bõl összerakott router-t (CISCO-t is) le tudok rohasztani: nem ügy. Teletömöm két lábát a megfelelõ adatokkal, és tíz perc mulva halott. A software-routing nem megy.
A multiplexelés azt jelenti, hogy pl. bejön 4 db E1, a maga kis 2MBitjével, és ezt szoftver közremûködése nélkül lököm tovább egy 8MBites vonalon. Itt az útvonal statikus, de ha pc-ben gondolkozol, akkor hardver-támogatás nélkül GHz sebességû processzorra lenne szükséged.
És akkor mi van a gyors ATM-vonalakkal? Nincs gép, ami akár csak egy vonalat is le tudna kezelni. Ilyen helyeken az útválasztás teljes egészében HW-ban van megvalósítva: a SW legföljebb felügyeletet lát el.
A token-ring nem halt ki: csak az igénytelenebb hálózatok terérõl kiszorította az ethernet, az olcsó kategóriában pedig átvette a helyét a jóval egyszerûbb ARCNET. Az idõkritikus alkalmazásokban viszont még sok helyen használják, igaz, ez jórészt a dolog tehetetlenségén is múlik: a dolog haldoklik.
Ca. 200 HUF egy PCI-s token-ring kártya... Ha gondolod, teszek róla, hogy ne maradjon ki az életedbõl ;)
Kissé mulatságos, hogy egy ennyire kkidolgozott szabványt végeredményben a jóval egyszerûbb ARCNET szorít ki...
A multiplexelés azt jelenti, hogy pl. bejön 4 db E1, a maga kis 2MBitjével, és ezt szoftver közremûködése nélkül lököm tovább egy 8MBites vonalon. Itt az útvonal statikus, de ha pc-ben gondolkozol, akkor hardver-támogatás nélkül GHz sebességû processzorra lenne szükséged.
És akkor mi van a gyors ATM-vonalakkal? Nincs gép, ami akár csak egy vonalat is le tudna kezelni. Ilyen helyeken az útválasztás teljes egészében HW-ban van megvalósítva: a SW legföljebb felügyeletet lát el.
A token-ring nem halt ki: csak az igénytelenebb hálózatok terérõl kiszorította az ethernet, az olcsó kategóriában pedig átvette a helyét a jóval egyszerûbb ARCNET. Az idõkritikus alkalmazásokban viszont még sok helyen használják, igaz, ez jórészt a dolog tehetetlenségén is múlik: a dolog haldoklik.
Ca. 200 HUF egy PCI-s token-ring kártya... Ha gondolod, teszek róla, hogy ne maradjon ki az életedbõl ;)
Kissé mulatságos, hogy egy ennyire kkidolgozott szabványt végeredményben a jóval egyszerûbb ARCNET szorít ki...
#12
azonkívül számítható a válaszidõ, dedikált sávszélesség megoldása nem nehéz(lefoglal magának a gép valamennyi tokent másodpercenként, és ezt tudatja a többiekkel is vagy csak 1 tokent minden n-edik körben)
na mnd1
ez az én életembõl kimaradt...
na mnd1
ez az én életembõl kimaradt...
When using Linux - there\'re no walls, so we don\'t need any Gates or Windows, do we?
#11
multiplexelés lehet 1 router szoftverében is.
még 1 dolog: a token-ring miért halt ki? szerintem az a legkirályabb a valaha is használt hálózati rendszerek között.... legalábbis a jelenlegi buszoknál meg csillagoknál 1000* jobb volt. pontosabban lett volna, ha mondjuk nem csak 1, hanem több token is lett volna. és minden hálókártyán 2 csati lett volna(1 ki, és 1 be) nem hiszem, hogy ezt annyival nehezebb lett volna megoldani, mint most azt a marhasok HUBot megvenni...
még 1 dolog: a token-ring miért halt ki? szerintem az a legkirályabb a valaha is használt hálózati rendszerek között.... legalábbis a jelenlegi buszoknál meg csillagoknál 1000* jobb volt. pontosabban lett volna, ha mondjuk nem csak 1, hanem több token is lett volna. és minden hálókártyán 2 csati lett volna(1 ki, és 1 be) nem hiszem, hogy ezt annyival nehezebb lett volna megoldani, mint most azt a marhasok HUBot megvenni...
When using Linux - there\'re no walls, so we don\'t need any Gates or Windows, do we?
#10
Hiába algoritmizálsz... Ethernetre egy jól mûködõ idõbeosztás legalább atomóra-pontosságú szinkronizációt igényelne, és annyi számítási kapacitást lekötne, hogy akkor már inkább ARCNET-et raknék a masinákba ;)
Az ethernet egyszerûen ilyen: egyszerû protokoll, sok hátránnyal.
Ennek a 10GBit bigyónak a felhasználása valószínûleg a gyártelepeken/intézeteken belüli routerek összekötésében lesz: valóban relative egyszerûen telepíthetõ (bár ezt az új szabványt végülis nem ismerem), és pár gép esetén elfogadható kihasználtságot/teljesítményt nyújt.
A másik kérdés is jogos: egy gép ezt a sebességet nem tudja kihasználni. A többi hasonló sebességû vonalnál van lehetõség a multiplexelésre, itt nincs.
Az ethernet egyszerûen ilyen: egyszerû protokoll, sok hátránnyal.
Ennek a 10GBit bigyónak a felhasználása valószínûleg a gyártelepeken/intézeteken belüli routerek összekötésében lesz: valóban relative egyszerûen telepíthetõ (bár ezt az új szabványt végülis nem ismerem), és pár gép esetén elfogadható kihasználtságot/teljesítményt nyújt.
A másik kérdés is jogos: egy gép ezt a sebességet nem tudja kihasználni. A többi hasonló sebességû vonalnál van lehetõség a multiplexelésre, itt nincs.
#9
Rive:
ha valami fürt9özött rendszerrõl van szó, akkor szerintem nincsenek a hálón csak az ethernetes gépek, sé akkor 1 fürtözõ algoritmussal ki lehet küszöbölni ezeket a dolgokat.
és PCknél hová pakolák a 10Gbit ethernetet? az AGPbe? még sosem láttam AGP hálókártyát:D(mert ugye a PCI-X(64/66) csak 5 Gbit max... azonkívül a sima PCIslotokban más is szokik lenni. meg az semrossz, ha nincs még 1 SouthBridge a PCI vezérlõ, meg a hálókártya között) mert az valószínû(ahogy mndod) hogy az ethernet az nem a nagyvállalati szuperszámítógépekben lesz elterjedt...
ha valami fürt9özött rendszerrõl van szó, akkor szerintem nincsenek a hálón csak az ethernetes gépek, sé akkor 1 fürtözõ algoritmussal ki lehet küszöbölni ezeket a dolgokat.
és PCknél hová pakolák a 10Gbit ethernetet? az AGPbe? még sosem láttam AGP hálókártyát:D(mert ugye a PCI-X(64/66) csak 5 Gbit max... azonkívül a sima PCIslotokban más is szokik lenni. meg az semrossz, ha nincs még 1 SouthBridge a PCI vezérlõ, meg a hálókártya között) mert az valószínû(ahogy mndod) hogy az ethernet az nem a nagyvállalati szuperszámítógépekben lesz elterjedt...
When using Linux - there\'re no walls, so we don\'t need any Gates or Windows, do we?
#8
#7: megoldható, persze. Ettõl függetlenül: nagy, nem kiszámítható késleltetés, korlátozott adatátviteli távolság, nagyobb forgalom esetén könnyen lecsökken az effektív sávszélesség...
Persze, lehet, hogy az ALOHA-n módosítottak valamit, de az meg akkor már régen nem ethernet.
Egy olyan nagyméretû hálózatnak, mint egy MAN, totálisan alkalmatlan, SZVSZ.
Ugyanakkor a T és E vonalakat kifejezetten ilyen környezetre (is) tervezték.
Persze, lehet, hogy az ALOHA-n módosítottak valamit, de az meg akkor már régen nem ethernet.
Egy olyan nagyméretû hálózatnak, mint egy MAN, totálisan alkalmatlan, SZVSZ.
Ugyanakkor a T és E vonalakat kifejezetten ilyen környezetre (is) tervezték.
#7
Rive: hát most nemtudom, lehet, hogy én vagyok a hülye, de nem egyszer olvastam, hogy gigabit-ethernettel szuperszámítógépet fürtöztek... ott a 10 Gbit szóbajöhet.
meg akkor is lehet, hogy ne 1 rossz ötlet, amikor a 150. gépet kötik rá ugyanarra a hálóra...
meg akkor is lehet, hogy ne 1 rossz ötlet, amikor a 150. gépet kötik rá ugyanarra a hálóra...
When using Linux - there\'re no walls, so we don\'t need any Gates or Windows, do we?
#6
Ez értelmetlen. Már egy gigabit-hálózatbeli routing-ot sem lehet megcsinálni célhardver nélkül, még azzal is csak nehezen. Ethernetet meg pláne. A válaszidõ alig-alig csökken, a vonalkihasználtság katasztrofális, a távolság viszonylag kicsiny.
Ezzel szemben egy nagysebességû E-valahány vonal irányítása, multiplexelése viszonylag könnyen megoldható...
Az ethernet egy igénytelen szabvány, ami arra lett kitalálva, hogy a kertész is tudja telepíteni, és esõben is mûködjön: emiatt elég sok kompromisszumot kötöttek. Kifejezetten PC-PC összekötések megvalósítására készítették. Nagyvállalati szinten ennél azért többre is képesek, sõt, többet várnak el. Szerintem meglehetõsen halott dolog tovább erõltetni.
Ezzel szemben egy nagysebességû E-valahány vonal irányítása, multiplexelése viszonylag könnyen megoldható...
Az ethernet egy igénytelen szabvány, ami arra lett kitalálva, hogy a kertész is tudja telepíteni, és esõben is mûködjön: emiatt elég sok kompromisszumot kötöttek. Kifejezetten PC-PC összekötések megvalósítására készítették. Nagyvállalati szinten ennél azért többre is képesek, sõt, többet várnak el. Szerintem meglehetõsen halott dolog tovább erõltetni.
#5
Cégeknél elõfordulhatnak hub-ok, meg switch-ek is. Így azért már lehet létjogosultsága a dolognak.
Inkabb szamolj utana annak amit beszelsz.Van eleg sok hely (persze nem Magyarorszagon) ahol igenis szukseg van 10 Gigabitre vagy akar tobbre is.
De erre akkor is rajonnel, ha nem lattal meg ilyen nagyobbacska halozatot, mivel ezeket a kartyakat nem otthonra fejlesztik (ezt majd az arabol is meglatod), hanem cegeknek, ok meg megnezik, hogy mit kapnak a penzukert, ill. hogy szukseguk van-e ra.(mar ha jo kereskedok)
De erre akkor is rajonnel, ha nem lattal meg ilyen nagyobbacska halozatot, mivel ezeket a kartyakat nem otthonra fejlesztik (ezt majd az arabol is meglatod), hanem cegeknek, ok meg megnezik, hogy mit kapnak a penzukert, ill. hogy szukseguk van-e ra.(mar ha jo kereskedok)