Kisebb lett az Itanium 2 magmérete
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#25
idézet a HWSW fórumból ELRIC hozzászólásából:
Hat nincs ebben semmi meglepo, mert a Willamette az USA 13. legnagyobb hozamu folyoja, legalabbis igy emlekszem. Foldrajzbol mindig rossz voltam. Na mivel ez egy folyo, van volgye is. Ebben a volgyben 4 megye alkotta meg Oregon allamot anno, ebbol az egyik Yamhill. Neve allitolag a Yamhellas indian torzsbol van, de ehhez nem ertek. A felesegemnek meg nem ez a szakterulete. Mellesleg amerikai mercevel merve jo bortelmero videk. Persze ez annyit jelent, hogy elbujhat Tokaj meg Villany mellett.
Elric
a képet szintén a HWSW fórumból ollóztam ERASMUS hozzászólásából.
nincs mit magyarázni.
utánanéztem.
a coppermine télleg nem rezes. bocs maki, tévedtem.
Hat nincs ebben semmi meglepo, mert a Willamette az USA 13. legnagyobb hozamu folyoja, legalabbis igy emlekszem. Foldrajzbol mindig rossz voltam. Na mivel ez egy folyo, van volgye is. Ebben a volgyben 4 megye alkotta meg Oregon allamot anno, ebbol az egyik Yamhill. Neve allitolag a Yamhellas indian torzsbol van, de ehhez nem ertek. A felesegemnek meg nem ez a szakterulete. Mellesleg amerikai mercevel merve jo bortelmero videk. Persze ez annyit jelent, hogy elbujhat Tokaj meg Villany mellett.
Elric
a képet szintén a HWSW fórumból ollóztam ERASMUS hozzászólásából.
nincs mit magyarázni.
utánanéztem.
a coppermine télleg nem rezes. bocs maki, tévedtem.
When using Linux - there\'re no walls, so we don\'t need any Gates or Windows, do we?
#23
maki: a P860 kivétalével valami mást is szajkózz lécci, mert unalmas.
és a coppermine rezes.
és a coppermine rezes.
When using Linux - there\'re no walls, so we don\'t need any Gates or Windows, do we?
#22
#21.: a disszipációval kapcsolatos dolgokat éppenséggel Te nem érted...
Ha csökkennek a magban a veszteségek, akkor: kevesebbet disszipál -> ugyanazzal a feszültséggel kisebb hõfokon üzemel -> a régi hõfokon nagyobb feszültéget kaphat -> a régi hõfokon nagyobb sebességre lesz képes.
A hõteljesítmény - frekvencia - veszteségek függvény, nagyjából:
P= X*I^2 + Y*f*U^2
X,Y a gyártástechnológiától függõ konstansok.
Azaz, a leadott (hõ)teljesítmény egy felvett áram négyzetével arányos (rezisztív veszteségek) és egy betáplált feszültséggel négyzetesen, frekvenciával egyenesen arányos tényezõ összege, ebben a közelítésben.
Ha P állandó (azonos a hõfok), akkor X csökkenése esetén (azaz, réz v. alumínium huzalozás bevezetése) a másik tag növekszik: azonos frekvencián kisebb feszültséggel is elmegy, de a feszültséget növelni is lehet a mûködés határfrekvenciájának kitolása érdekében.
Ha csökkennek a magban a veszteségek, akkor: kevesebbet disszipál -> ugyanazzal a feszültséggel kisebb hõfokon üzemel -> a régi hõfokon nagyobb feszültéget kaphat -> a régi hõfokon nagyobb sebességre lesz képes.
A hõteljesítmény - frekvencia - veszteségek függvény, nagyjából:
P= X*I^2 + Y*f*U^2
X,Y a gyártástechnológiától függõ konstansok.
Azaz, a leadott (hõ)teljesítmény egy felvett áram négyzetével arányos (rezisztív veszteségek) és egy betáplált feszültséggel négyzetesen, frekvenciával egyenesen arányos tényezõ összege, ebben a közelítésben.
Ha P állandó (azonos a hõfok), akkor X csökkenése esetén (azaz, réz v. alumínium huzalozás bevezetése) a másik tag növekszik: azonos frekvencián kisebb feszültséggel is elmegy, de a feszültséget növelni is lehet a mûködés határfrekvenciájának kitolása érdekében.
#20
makimajom: a Cu mine az a Coppermine, azaz rézbánya.és rezes. ezen nincs vita, mert az.
goto www.intel.com és nézd meg.
kisebb ellenállás> kisebb diszipáció->nagyobb magfeszültség érhetõ el, ami miatt magasbb lehet az órajel.
goto www.intel.com és nézd meg.
kisebb ellenállás> kisebb diszipáció->nagyobb magfeszültség érhetõ el, ami miatt magasbb lehet az órajel.
When using Linux - there\'re no walls, so we don\'t need any Gates or Windows, do we?
#18
maki:
azért 1-2 dolog:
a mag kora igencsak sokat számít, mert a sima K7es mag 0.25mikronos technológiával készült, a K75 pedig 0.18-al, ami eléggé nagy elõrelépés. azonkívül a rakat újítás, többek között az általad emlegetett L2->mag, meg L2 teljes frekvenciára emelés, meg eléggé sok egyéb, hogy 1.4 Ghz-ig elment.
a palomino az SSE-n kívül elégg sok újítást tartalmazhat, mert ha jobban megnézek, a K75 28 M tranyó, a palomino meg 28.5 M tranyó. az a félmilió különbség csak a 8 darab 128bites regiszeterbõl kijön, és akkor még szó sem volt az SSE végrehajtóegységrõl... tehát eléggé le kellett egyszerûsíteni az egészet, hogy menjen. és az a kis +teljesítmény az SSE nélkül is +15% tehát nem csak úgy jött.
a througbred pedig télleg nem tartalmaz semmiylen újítást, mindössze 0.13mikronos. bár az sem csak úgy jön, eléggé rendesen át kell 1 procit dolgozni gyártástechnológiaváltáskor, de ennek semmilyen hatása az elérhetõ max. órajelen és a fogyasztáson kívül semmire sem.
a Réz a nagyobb órajelhez, és a kisebb diszipációhoz kell.
meg sztem a wilmatte is rezes volt. a P3 Cumine óta sztem minden intel rezes.
azért 1-2 dolog:
a mag kora igencsak sokat számít, mert a sima K7es mag 0.25mikronos technológiával készült, a K75 pedig 0.18-al, ami eléggé nagy elõrelépés. azonkívül a rakat újítás, többek között az általad emlegetett L2->mag, meg L2 teljes frekvenciára emelés, meg eléggé sok egyéb, hogy 1.4 Ghz-ig elment.
a palomino az SSE-n kívül elégg sok újítást tartalmazhat, mert ha jobban megnézek, a K75 28 M tranyó, a palomino meg 28.5 M tranyó. az a félmilió különbség csak a 8 darab 128bites regiszeterbõl kijön, és akkor még szó sem volt az SSE végrehajtóegységrõl... tehát eléggé le kellett egyszerûsíteni az egészet, hogy menjen. és az a kis +teljesítmény az SSE nélkül is +15% tehát nem csak úgy jött.
a througbred pedig télleg nem tartalmaz semmiylen újítást, mindössze 0.13mikronos. bár az sem csak úgy jön, eléggé rendesen át kell 1 procit dolgozni gyártástechnológiaváltáskor, de ennek semmilyen hatása az elérhetõ max. órajelen és a fogyasztáson kívül semmire sem.
a Réz a nagyobb órajelhez, és a kisebb diszipációhoz kell.
meg sztem a wilmatte is rezes volt. a P3 Cumine óta sztem minden intel rezes.
When using Linux - there\'re no walls, so we don\'t need any Gates or Windows, do we?
#16
maki:
a Wilmatte alig 3 évvel fiatalabb, mint a K7es mag. a K7essel valóban lehetetlen lett volna átlépni az 1 Ghz-et, de a wilmatte magot erre tervezték.
most mennem kell, majd jövök 7kor, és befejezem.
a Wilmatte alig 3 évvel fiatalabb, mint a K7es mag. a K7essel valóban lehetetlen lett volna átlépni az 1 Ghz-et, de a wilmatte magot erre tervezték.
most mennem kell, majd jövök 7kor, és befejezem.
When using Linux - there\'re no walls, so we don\'t need any Gates or Windows, do we?
#14
Tényleg az IBM-nek van a legfejletebb gyártástechnológiája.
Az IBM a Power4-et, 0,13 mikronnal + réz + SOI-val gyártja, ami azért fejlettebb, mint amit az intel használ az Itanium 2-nél. A rézcsatlakozás nem a gyártásnál jelent elõnyt, hanem magasabb magfeszültség érhetõ el vele, a SOI-val meg jóval kisebb a hõleadás.
Ez, mind semmi...azért az intel is bevezette a rezet és a valami SOI-szerû dolgot is lesz. Persze alá intel :-)
"még mindig ugyanolyan szemetet gyártanak, mint elõtte"
Oda ahová az Intel a McKinley-t szánja, ott mondhatnák ugyanezt az intelrõl is :-)
Az IBM a Power4-et, 0,13 mikronnal + réz + SOI-val gyártja, ami azért fejlettebb, mint amit az intel használ az Itanium 2-nél. A rézcsatlakozás nem a gyártásnál jelent elõnyt, hanem magasabb magfeszültség érhetõ el vele, a SOI-val meg jóval kisebb a hõleadás.
Ez, mind semmi...azért az intel is bevezette a rezet és a valami SOI-szerû dolgot is lesz. Persze alá intel :-)
"még mindig ugyanolyan szemetet gyártanak, mint elõtte"
Oda ahová az Intel a McKinley-t szánja, ott mondhatnák ugyanezt az intelrõl is :-)
#13
akkor nézz utána...
When using Linux - there\'re no walls, so we don\'t need any Gates or Windows, do we?
#11
makimajom: ha te így gondolod, akkor veled felesleges vitatkozni. legyél meg te jól magaadnak a kis külön világodban, és send nekem email, ha majd felébredsz. thx.
When using Linux - there\'re no walls, so we don\'t need any Gates or Windows, do we?
#9
mert nemtudom, hallottál-e róla, hogy az IBM jegyzi évente a legtöbb szabadalmat USAban. és ezek döntõ többsége(ha nem sz összes) az IT iparhoz kapcsolódik. valószínû, hogy a gyártástechnológiájuk sokkal jobb, mint az intelé.
pl. SOI. power4 már használja.
többet nem tudok, de ha bárki nálam hozzáértõbb embert megkérdezel, élehet hogy egyetért velem.
nekem is hozzáértõbek mondták.
pl. SOI. power4 már használja.
többet nem tudok, de ha bárki nálam hozzáértõbb embert megkérdezel, élehet hogy egyetért velem.
nekem is hozzáértõbek mondták.
When using Linux - there\'re no walls, so we don\'t need any Gates or Windows, do we?
Nem feltetlen gyartosor fejlettseget ertett szerintem, hanem a tapasztalat.Az iNTELnek nincsen tapasztalat ekkora magmerettel.Mig a compaq - alpha, Sun UP, stb nekik van.
Bar a HPnak is akadnak nagyobb processorai.
Bar a HPnak is akadnak nagyobb processorai.
Valo igaz en asztaliakat irtam... epp most akartam begepelni egy kettot az azonos kategoriabol, de megeloztel... (amit azert koszonok, mert idod takaritottal meg vele)
"tehát az intelnek lehet, hogy bonyolult dolog lesz legyártani 420mm^2t, mert még sosem gyártott ekkora magokat"
Ezzel csak egyeterteni tudok, de a HP mernokok a tervezeskor is izzadtak rendesen es kestek is par evet mint tudjuk.
"tehát az intelnek lehet, hogy bonyolult dolog lesz legyártani 420mm^2t, mert még sosem gyártott ekkora magokat"
Ezzel csak egyeterteni tudok, de a HP mernokok a tervezeskor is izzadtak rendesen es kestek is par evet mint tudjuk.
#5
ez így nem egészen korrekt... amiket te felsoroltál, azok otthoni asztali processzorok.
a HP-PA-RISC 8700-as 350 mm^2
IBM POWER4 400mm^2
alpha EV67 225 mm^2
alpha EV6 315 mm^2
US III 250 mm^2
ezekkel kell összevetni. bár nem egészen korrekt a dolog, mert pl az IBM az 1 mag 1 DIE-n, ráadásul az IBM gyártósorai 2 kategóriával az intel felett állnak.(az IBM majdnem annyit költ gyártástechnológiafejlesztésre, mint az intel mindenféle fejlesztésre 1üttvéve, ha jól emléxem) tehát az intelnek lehet, hogy bonyolult dolog lesz legyártani 420mm^2t, mert még sosem gyártott ekkora magokat. a többieknek azért van tapasztalatuk.
a HP-PA-RISC 8700-as 350 mm^2
IBM POWER4 400mm^2
alpha EV67 225 mm^2
alpha EV6 315 mm^2
US III 250 mm^2
ezekkel kell összevetni. bár nem egészen korrekt a dolog, mert pl az IBM az 1 mag 1 DIE-n, ráadásul az IBM gyártósorai 2 kategóriával az intel felett állnak.(az IBM majdnem annyit költ gyártástechnológiafejlesztésre, mint az intel mindenféle fejlesztésre 1üttvéve, ha jól emléxem) tehát az intelnek lehet, hogy bonyolult dolog lesz legyártani 420mm^2t, mert még sosem gyártott ekkora magokat. a többieknek azért van tapasztalatuk.
When using Linux - there\'re no walls, so we don\'t need any Gates or Windows, do we?
Egy par magmeret:
Willamette 170 mm2
Thunderbird 120 mm2
Spitfire core based Athlon 100 mm2 core size
Athlon MP 128 mm2
A 0.15os via szeria pl 76mm2
Willamette 170 mm2
Thunderbird 120 mm2
Spitfire core based Athlon 100 mm2 core size
Athlon MP 128 mm2
A 0.15os via szeria pl 76mm2
Nagyon nagy.Pont ez volt a baj a fejlesztesekor, nagyon nehezen tudtak megbirkozni a "hatalmas" magmerettel...
Minjart mondok egy ket magmeretet...
Minjart mondok egy ket magmeretet...
