SG.hu·

Kisebb lett az Itanium 2 magmérete

Az Intel második generációs 64 bites mikroprocesszora, az Itanium 2 hivatalos Intel források szerint kiadós fogyókúrán esett át az elmúlt hetekben-hónapokban, ami konkrétan azt jelenti, hogy a cég ígéretei szerint pár héten belül forgalomba kerülő újdonság processzormagjának felülete 421 négyzetmilliméter lesz, ami körülbelül tíz százalékkal kisebb, mint a cég által korábban tervezett Itanium 2 magméret. Az Intel egyik munkatársa az üggyel kapcsolatban elárulta, hogy a mindenképpen örvendetes zsugorodás gyártástechnológiai fejlesztéseknek tudható be.

Noha a 0,18 mikronos gyártási technológiák segítségével készülő Itanium 2 az eredetileg tervezettnél kisebb magmérettel kerül majd forgalomba, azt azért továbbra sem lehet mondani, hogy az Intel második generációs IA-64 architektúrájú processzora parányi maggal rendelkezne, mindenesetre tény, hogy az Intel számára rendkívüli fontossággal bír, ha akár a legkisebb mértékben is csökkenteni tudja egy-egy chipjének magméretét, ugyanis adott méretű szilíciumszeletből ily módon több chipet tud legyártani, ami mondanom sem kell, hogy milyen hatást gyakorol a gyártási költségekre. Emlékezetes, hogy a chipgyártó képviselői idén februárban közöltek először nagyobb mennyiségű konkrét információt a McKinley fejlesztési kódnevet viselő új processzorral kapcsolatban, mely chipről az Intel akkoriban azt mondta, hogy 464 négyzetmilliméteres felületű maggal rendelkezik. Szakértők szerint egyébként a kisebb magméret atekintetben is mindenképp előnyös, hogy adott alapanyagból kisebb magméret esetén nagyobb a működőképes, tehát hibátlan processzorok mennyisége, vagyis a gyártás hatékonyabbá válik.

Kétségtelen, hogy az Intel számára rendkívüli fontossággal bír az Itanium 2 sikeres piaci bevezetése, és elmondható, hogy a szakma nagyon komoly elvárásokat támaszt az Itanium 2-vel szemben, melynek úgymond ki kell köszörülnie az Intel becsületén az első generációs Itanium révén esett csorbát. Mint ismeretes, az első Itanium processzorok korántsem teljesítettek valami fényesen, a chipgyártó és partnerei pedig azzal védekeztek, hogy az Itanium igazából csak egy fejlesztési platformot, vagyis lényegében ugródeszkát jelentett a második generációs Itaniumhoz.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© mir2002. 06. 22.. 00:23||#25
idézet a HWSW fórumból ELRIC hozzászólásából:
Hat nincs ebben semmi meglepo, mert a Willamette az USA 13. legnagyobb hozamu folyoja, legalabbis igy emlekszem. Foldrajzbol mindig rossz voltam. Na mivel ez egy folyo, van volgye is. Ebben a volgyben 4 megye alkotta meg Oregon allamot anno, ebbol az egyik Yamhill. Neve allitolag a Yamhellas indian torzsbol van, de ehhez nem ertek. A felesegemnek meg nem ez a szakterulete. Mellesleg amerikai mercevel merve jo bortelmero videk. Persze ez annyit jelent, hogy elbujhat Tokaj meg Villany mellett.
Elric


a képet szintén a HWSW fórumból ollóztam ERASMUS hozzászólásából.
nincs mit magyarázni.
utánanéztem.
a coppermine télleg nem rezes. bocs maki, tévedtem.
© mir2002. 06. 19.. 20:24||#23
maki: a P860 kivétalével valami mást is szajkózz lécci, mert unalmas.
és a coppermine rezes.
© Rive2002. 06. 19.. 15:09||#22
#21.: a disszipációval kapcsolatos dolgokat éppenséggel Te nem érted...

Ha csökkennek a magban a veszteségek, akkor: kevesebbet disszipál -> ugyanazzal a feszültséggel kisebb hõfokon üzemel -> a régi hõfokon nagyobb feszültéget kaphat -> a régi hõfokon nagyobb sebességre lesz képes.

A hõteljesítmény - frekvencia - veszteségek függvény, nagyjából:

P= X*I^2 + Y*f*U^2

X,Y a gyártástechnológiától függõ konstansok.

Azaz, a leadott (hõ)teljesítmény egy felvett áram négyzetével arányos (rezisztív veszteségek) és egy betáplált feszültséggel négyzetesen, frekvenciával egyenesen arányos tényezõ összege, ebben a közelítésben.

Ha P állandó (azonos a hõfok), akkor X csökkenése esetén (azaz, réz v. alumínium huzalozás bevezetése) a másik tag növekszik: azonos frekvencián kisebb feszültséggel is elmegy, de a feszültséget növelni is lehet a mûködés határfrekvenciájának kitolása érdekében.
© mir2002. 06. 19.. 00:21||#20
makimajom: a Cu mine az a Coppermine, azaz rézbánya.és rezes. ezen nincs vita, mert az.
goto www.intel.com és nézd meg.
kisebb ellenállás> kisebb diszipáció->nagyobb magfeszültség érhetõ el, ami miatt magasbb lehet az órajel.
© mir2002. 06. 18.. 21:33||#18
maki:
azért 1-2 dolog:
a mag kora igencsak sokat számít, mert a sima K7es mag 0.25mikronos technológiával készült, a K75 pedig 0.18-al, ami eléggé nagy elõrelépés. azonkívül a rakat újítás, többek között az általad emlegetett L2->mag, meg L2 teljes frekvenciára emelés, meg eléggé sok egyéb, hogy 1.4 Ghz-ig elment.
a palomino az SSE-n kívül elégg sok újítást tartalmazhat, mert ha jobban megnézek, a K75 28 M tranyó, a palomino meg 28.5 M tranyó. az a félmilió különbség csak a 8 darab 128bites regiszeterbõl kijön, és akkor még szó sem volt az SSE végrehajtóegységrõl... tehát eléggé le kellett egyszerûsíteni az egészet, hogy menjen. és az a kis +teljesítmény az SSE nélkül is +15% tehát nem csak úgy jött.
a througbred pedig télleg nem tartalmaz semmiylen újítást, mindössze 0.13mikronos. bár az sem csak úgy jön, eléggé rendesen át kell 1 procit dolgozni gyártástechnológiaváltáskor, de ennek semmilyen hatása az elérhetõ max. órajelen és a fogyasztáson kívül semmire sem.
a Réz a nagyobb órajelhez, és a kisebb diszipációhoz kell.
meg sztem a wilmatte is rezes volt. a P3 Cumine óta sztem minden intel rezes.
© mir2002. 06. 18.. 20:27||#16
maki:
a Wilmatte alig 3 évvel fiatalabb, mint a K7es mag. a K7essel valóban lehetetlen lett volna átlépni az 1 Ghz-et, de a wilmatte magot erre tervezték.
most mennem kell, majd jövök 7kor, és befejezem.
© Power2002. 06. 18.. 09:42||#14
Tényleg az IBM-nek van a legfejletebb gyártástechnológiája.
Az IBM a Power4-et, 0,13 mikronnal + réz + SOI-val gyártja, ami azért fejlettebb, mint amit az intel használ az Itanium 2-nél. A rézcsatlakozás nem a gyártásnál jelent elõnyt, hanem magasabb magfeszültség érhetõ el vele, a SOI-val meg jóval kisebb a hõleadás.
Ez, mind semmi...azért az intel is bevezette a rezet és a valami SOI-szerû dolgot is lesz. Persze alá intel :-)

"még mindig ugyanolyan szemetet gyártanak, mint elõtte"
Oda ahová az Intel a McKinley-t szánja, ott mondhatnák ugyanezt az intelrõl is :-)
© mir2002. 06. 17.. 23:20||#13
akkor nézz utána...
© mir2002. 06. 17.. 21:18||#11
makimajom: ha te így gondolod, akkor veled felesleges vitatkozni. legyél meg te jól magaadnak a kis külön világodban, és send nekem email, ha majd felébredsz. thx.
© mir2002. 06. 14.. 23:43||#9
mert nemtudom, hallottál-e róla, hogy az IBM jegyzi évente a legtöbb szabadalmat USAban. és ezek döntõ többsége(ha nem sz összes) az IT iparhoz kapcsolódik. valószínû, hogy a gyártástechnológiájuk sokkal jobb, mint az intelé.
pl. SOI. power4 már használja.
többet nem tudok, de ha bárki nálam hozzáértõbb embert megkérdezel, élehet hogy egyetért velem.
nekem is hozzáértõbek mondták.