1972


A gyönyörű fegyverek topikja, lehetőleg sok képpel! A bicskától az M60-ig
  • Efreet
    #94
    a nagykörúton, forgalomban, kanyarban ;)
  • FREAK
    #93
    na ez nem gyenge.......... a Nyugatitól a Rákóczi térig........
  • FREAK
    #92
    Kaliber, 2002. június

    "Az afganisztáni Anakonda-akcióban részt vett kanadai katonák megdöntötték a mesterlövész-világrekordot, mikor 2430 méterről lőttek le egy ellenséges harcost .50 BMG kaliberű Macmillan TAC 50 forgó tolózáras mesterlövészpuskáikkal."
  • CSOCSO
    #91
    Az M-16 család - Amerika kedvenc hadipuskája
    2002/május (49. szám)



    A világ sok milliónyi legyártott fegyver sok ezernyi változatát ismerhette meg az idők során, de csak egy maroknyi vált közülük legendássá, vagy szimbólummá. A vállfegyverek esetében ilyen volt a Brown Bess, a Winchester alsókaros puska, vagy a Mauser M98. A modern időkben két olyan hadipuska van, mely egymással versenghet a legjellegzetesebb, vagy a hírekben legtöbbet szereplő fegyver címéért. Az egyik a Kalasnyikov- a másik az M-16 gépkarabély-család.

    Minkét fegyver a jelképpé vált a vasfüggöny egyik oldalának védelmezőjeként, és idővel gerilla és terroristacsoportok emblémáiban is megjelent világszerte. Az alábbi írás az AR-15/M-16 önműködő puskacsalád kifejlődéséről és egy módosított polgári kivitelről szól.

    Eugene Stoner újszerű megoldásai
    Az M-16 kifejlesztésének története elválaszthatatlanul összekapcsolódik a rendkívül tehetséges Eugene Stoner (1922-1997) fegyvertervező nevével. Természetesen maradtak ellentmondások azzal kapcsolatban, hogy egyes részletmegoldásokért pontosan ki a felelős, de a fejlesztés általános irányvonala nyilvánvaló.

    Az M-16 elődje egy polgári kereskedelmi forgalomba is került fegyver, az AR-10, melyet még az eredeti Armalite Corporation készített az 1950-es években. (Ez - a maga idején - radikálisan új és elegáns öntöltő puska ma ismét gyártásban van az újjáalapított Armalite Company termékei közt.) Az eredeti fegyver a 7,62x51 NATO lőszerre volt tervezve, és fegyvertörténeti jelentőségét az adja, hogy nagyon sok műanyag, illetve öntött és lemezből préselt alkatrészt tartalmazott. További fontos jellemzője volt, hogy felépítése okán a hátralökést teljesen egyenes vonalban adta át a vállnak. Üzletileg azonban az AR-10 sosem volt sikeres. Ezt némelyek azzal magyarázzák, hogy a katonai piacon a 7,62x51 puskalőszer sorozatlövés közbeni uralhatatlansága és - az AK-val szemben - 30 helyett csak 20 darabos tár volt a vétkes.

    Kisebb kaliberű lőszer

    Néhány évvel később megalkottak egy 5,56 mm-es „wildcat” (házilagosan, meglévő lőszerből kifejlesztett) töltényt, és úgy döntött a fegyvergyártó cég, hogy lekicsinyíti ehhez az AR-10-et és ezzel nevez a US Army hadipuska pályázatán.

    Mai napig vita tárgya, hogy helyes volt-e áttérni a nagyon gyors, kiskaliberű .223 Rem lőszerre, hiszen sokan állítják, hogy a 7,62x51 sokkal „halálosabb” töltény. Ez kétségkívül így van, azonban ez is lehetett az áttérés egyik indoka. Több hadtörténész ezt a döntést stratégiai indokokkal magyarázza. Az 5,56x45 esetében nemcsak, hogy az adott katona ugyanazon tömeg mellett sokkal több lőszert tud magával vinni, de nagyobb a valószínűsége annak, hogy a kisebb lőszer inkább okoz sérülést, mint halált. Háborús időben pedig az lehet a kívánatos, hogy a sebesült katona szállítása, ápolása másik kettőt-hármat is lekössön. A halott katona csak hever, és nem köti le társait.

    A teljes igazság az áttérési döntés mögött persze nem ismert. Igaz, hogy a nagyobb lőtávolságú, és növényzeten áthatolva nagyobb ballisztikai stabilitású 7,62x51 lőszer kedvezőbb tulajdonságokkal bír. Azonban az újabb 5,56x45 lőszerek, lövedékek (pl.: SS109) és huzagemelkedések nagyon hatékonnyá tehetik a fegyvert, illetve a magas lövedéksebesség (800 m/s becsapódási sebesség felett - a szerk.) kis lőtávolságon hidrodinamikai sokkot okozhat, és gyakran megfigyelt jelenség, hogy a lövedék bukdácsol a sebcsatornában.

    Lassú, de biztos siker

    Mielőtt az USA hadereje elfogadta volna rendszeresítésre az új fegyvert, az megjelent a nemzetközi fegyverpiacon is. Az egyik első vásárló az Egyesült Királyság volt, ahol 10 ezer fegyvert vásároltak, az USA-t megelőzve. (Mai napig a brit SAS elit egységek az M-16-ot preferálják a hazai tervezésű, de alkalmatlan SA-80 helyett.)

    Az USA hadereje nagyon lassan fogadta el az új fegyvert. Az első hivatalos rendszeresítés mindössze 8000 darab volt, a légierő részére 1961 végén. A következő a Vietnami Köztársaság volt, ahol felismerték, hogy az M-16 kis tömege milyen előnyös az olyan kistermetű katonák, mint a vietnamiak esetében. Végül a US Army rendelt 85 000 példányt 1963-ban, miután a fegyvert átkeresztelték az M-16 névre. Nem sokkal ezután az Armalite átadta a gyártási jogokat a Colt Manufacturing Company-nak, mely az M-16-osok legnagyobb hadiszállítójává vált. (Az utóbbi másfél évtizedben az USA fegyveres erői részére készülő példányok többségét az FN USA-beli leányvállalata gyártja. - a szerk.)




    Fő változatok
    Az alap M-16 önműködő puskát 1966-ban követte az M-16A1, melyet egy, a zárat előretoló segédgombbal (forward assist button) láttak el a nem megfelelő csőretöltésből eredő akadályok leküzdése érdekében. Az 1985-ben megjelent M-16A2 erősebb, és az SS109/M885-tel is nagyobb lövedékstabilitást elérő, új huzagemelkedésű (1-12” helyett 1-7”) csövet kapott. Ezen a fegyveren módosult az előágy és a pisztolymarkolat alakja is, illetve nagyon fontos, hogy a sorozatlövés üzemmódot megszüntetve, csak 3-lövéses kötött sorozatot tud lőni a fegyver (a katonák felesleges lőszerpocséklásának megakadályozása végett).
    Manapság leggyakrabban a TV-híradókban a legfrissebb, M4 jelű karabélyváltozatot láthatjuk az amerikai katonák kezében, melynek csöve csak 14,5 hüvelyk hosszúságú, tusatalpa pedig betolható hordhelyzetben (ezt a fegyvert a CAR-15 karabélyváltozat alapján fejlesztették ki). Az 1994-ben rendszeresített gépkarabély M4A1 változata levehető hordfoggantyút kapott, melynek helyére különféle irányzőeszközök (lézer, éjellátó stb.) szerelhető fel. Ez, csakúgy, mint az M16A3, ismét képes a hosszú sorozatok lövésére is. Az ezekhez hasonló, szintén levehető hordfoggantyús M16A4 pedig csak a 3-as sorozatot tudja. Az M16 ezen frissebb változatait a Colt és a Bushmaster gyártja. Ugyancsak fontos variáns az M203 40 mm-es egylövetű gránátvetővel ellátott kivitel is, melyet már a Vietnami háborúban is használtak az alegységek tűzerejének megnövelésére.

    Nincs gázdugattyúja

    Szerkezetét tekintve az M-16 érdekes fegyver. Forgó zárfejes, gázelvételes, reteszelt záras önműködő fegyver, azonban a hagyományos gázdugattyús megoldás helyett itt direkt gázelvételt alkalmaztak. Az előágy alatt futó vékony csövön keresztül, a célgömbszerkezet alól vezetik el a csőből a gáznyomást, egyenesen a zárvezető elé, mely hátrafele mozgásával kifordítja, kireteszeli a zárfejet. A zárszerkezet hátramozgását és helyretolását a tusában elhelyezkedő helyretoló rugó és vezetőrúdja szabályozza.

    Az eredeti hadiváltozatok egyes és sorozatlövésre voltak alkalmasak, mely helyett a megrendelő igénye szerint egy mechanikus alkatrész beépítésével a 3-lövéses kötött sorozatra korlátozás is lehetséges. A kezelőszervek jól elhelyezettek és igen jól kezelhetőek. A zárfoggantyú középen, a tok tetejének hátuljánál a nézőke alatt kapott helyet, ez a T-alakú karocska mindkét kézzel - jobb- és balkezes lövő által is - jól kezelhető. A tárkioldó mutatóujjal, a pisztolymarkolaton való fogásváltás nélkül aktiválható. A tár kiürülésekor a zár hátul marad, így a tárcsere utáni csőretöltés gyorsan végrehajtható a zárakasztó megnyomásával. A fegyver eredetileg 20 darabos szekrénytárból adogatott, de manapság a 30-as ívtár tekinthető szinte univerzálisnak. Ez leggyakrabban alumíniumból készül, de előfordul műanyagtestű is (Israeli Defense Force).

    Kezdeti problémák

    Az M-16-nak nem kellett sokat várnia az élesben tesztelésre. Csaknem rögtön a rendszeresítés után bevetették a Vietnami Háborúban. Itt derült ki, hogy az új fegyver néhány igen komoly „betegségben” szenved. Ezek a harctéren fokozott elkoszolódásban és sorozatos elakadásban nyilvánultak meg. Nemsokára egy kongresszusi vizsgálóbizottság foglalkozott a kérdéssel, és két fontos hibaokra derítettek fényt.

    Az első, hogy a sorállományú katonák elmulasztották a szükséges tisztítást (ez részben a gyártó hibája volt, hiszen az első sorozatokhoz nem készült tisztítókészlet!), az elkoszolódás pedig a különleges direkt gázelvételes rendszer működése szempontjából kritikus volt. A második ok, hogy a hadsereg egyik fontos lőszerszállítója ekkor állt át egy újfajta lőporra (ball powder), melynél mészkőport alkalmaztak savmegkötőként az élettartam meghosszabbítására. Ez pedig különösen koszosan égő lőpor volt, mely ragadós maradványokat hagyott a csőben, ez összeállva a korommal gyakorlatilag „összeragasztotta” a fegyver alkatrészeit.

    Miután a lőszert kicserélték, és a tisztítást megfelelően oktatták az új katonáknak, az M-16 kezdte megmutatni valódi értékeit. A fegyver pontosnak, könnyűnek, és igen kis hátrarúgásúnak bizonyult, mely faktorok igen fontosak a dzsungel-környezetben harcoló modern katona számára.




    Részleges szétszerelés
    Az M-16-ot relatíve egyszerű szétszerelni, nincs különleges szerszámra szükség ehhez. Először egy éleslőszer lövedékcsúcsával ki kell tolni ütközésig a tok alsó részének szétszedő tengelyét. Ez lehetővé teszi, hogy a komplett cső-tokfelsőrészt lehajthassuk az alsórészről, úgy, mint egy FN FAL-nál, vagy egy duplacsövű sörétesnél tennénk. Ezután a felhúzókart és a zárvezetőt kell egyszerre kihúzni a tokból, és kettészedésük után az üreges tusában levő tisztítókészlettel kipucolni őket és a csövet. További - nem rutinszerű - karbantartáshoz történő teljes szétszedéshez célszerű a hivatalos US Marines M-16/M-4 fegyermesteri kézikönyvet használni.

    Tuningfegyver

    A cikkben illusztrációként is szereplő egyedi fegyver jó példa arra, hogy milyen kiterjedt az USA-ban az AR-15 alkatrészpiac. Manapság az amerikai vásárló legalább féltucat AR-15 gyártó közül választhat, akik egyébként a szövetségi fegyveres szervezetek rendszeres szállítói is. Ezeken kívül számtalan egyéb cég gyárt alkatrészeket és készleteket, melyek segítségével mindenki maga építheti meg a saját fegyverét.

    Érdemes megjegyezni, hogy az USA-ban csak a lőfegyver tokja (illetve az AR-15 esetében annak alsó része) minősül fődarabnak, és csak ezen van gyártási szám is, csak ez kerül regisztrációra. Minden más alkatrészt teljesen szabadon, ellenőrzésmentesen lehet rendelni, akár postai úton is.
    A tesztfegyvert a szerző építette egy DPMS tokra, mely cég komplett AR-15-ösöket is készít. A tokhoz egy készlet lett megrendelve, mely egy 11,5 hüvelykes hosszúságú, vastag „szubkarabély” csövet, és egy lapos tetejű tokot tartalmazott. Erre a szükségtelen irányzóvonal-magasítás nélkül lehet felszerelni a távcsövet. Ezután egy olyan betolható tusa lett felszerelve, mint amilyent a CAR-15-öseieken alkalmaztak a SEALS és egyéb speciális alakulatok Vietnamban. Végül pedig egy rövidített pisztolymarkolatot rendeltem egy specialistától. Ez a markolat egy olyan modellen alapszik, mellyel kísérleteztek az amerikai légierő pilótáinak személyi fegyvereinek esetében.

    Ezután a fegyver belső részei kerültek helyükre, és a fődarabokat kellett csak összeszerelni az említett fegyvermesteri kézikönyv alapján. Hasonlóan, mint egy LEGO-játék esetében, a fegyvert könnyű volt összeépíteni, és semmilyen speciális szerszámra nem volt szükség, mivel a cső már be volt szerelve a tokba. Az eredmény egy nagyon kompakt, pontos és könnyű fegyver, hasonló a modern M4-hez, de még annál is kisebb. Az öntöltő puska leginkább azokra az 5,56x45-ös karabélyokra hasonlít, melyeket egyre több USA-beli rendvédelmi szerv alkalmaz, mint első számú behatoló fegyvert (entry gun). A tesztfegyver használata, kezelése igen ösztönös, és a rövid cső ellenére jól kontrollálható, hiszen az eredeti lángrejtő kiválóan működik. A teljes projekt költsége mintegy 650 USA dollár, és 90 perc szerelési idő volt.



    Referenciamunka
    Megállapítható tehát, hogy az AR-15/M-16 fegyverek életében - mint minden család esetében - voltak nehéz pillanatok. Azonban az kétségtelen, hogy a világ nyugati felében ez vált a vezető hadifegyverré, hiszen az USA-n kívül még számos ország állította hadrendbe. Ma M-16-osok milliói szolgálnak szerte a világon Boszniától Afganisztánig, és ez vált azzá a fegyverré, melyhez minden más 5,56x45 mm-es hadipuskát mérnek. Ha a kiskaliberű lőszert kell használni, az M-16 egy jó, és olcsó választás.

    Gorka Sebestyén
    A szerző American Handgunner európai tudósítója.
    [email protected]

    Technikai adatok

    M-16, M-16A1
    Kaliber: 5,56x45 (M193)
    hossz:986 mm
    csőhossz:
    Üres tömeg: 2,89 kg
    M-16A2, M-16A3, M-16A4
    Kaliber: 5,56x45 (M855)
    hossz:1000 mm
    csőhossz:
    Üres tömeg: 3,77 kg
    M-4, M-4A1
    Kaliber: 5,56x45 (M855)
    hossz (betolt válltámasszal):780 mm
    hossz (nyitott válltámasszal): 861 mm
    csőhossz:
    Üres tömeg: 3,32 kg


    ----------
    remélem örültök neki
  • CSOCSO
    #90
    lurdíban van két olyan tőr vagy kés vagy minikard nemtom mi a aneve:) de vagy 5 ágú:) nagggyon zoral!!!
  • Efreet
    #89
    te se tudod honnan idéztem mi?
  • Ron Ragm
    #88
    Szerintem inkább Ferenc József nem?:)
  • FREAK
    #87
    hülye, az Indira Gandi volt :)
  • Efreet
    #86
    Nagy Sándor ? az az a fickó aki a mülábában csempészte a heroint... vagy az Julius Caesar volt? :))
  • FREAK
    #85
    ugyan

    max jobban vigyázok :D
  • Ron Ragm
    #84
    bocsi, de ezt nem hagyhattam ki:)
  • Ron Ragm
    #83
    az meg ki?:))))))
  • Dikkma
    #82
    Lásd Nagy Sándor :)
  • Efreet
    #81
    az elsö pofonig ki lehetsz öltözve :))) aztán következöre már inkább a hasznosat veszed fel, mint a szépet :))
  • FREAK
    #80
    akkor 500 :)))))))))

    leszarom, én akkor is adnék magamra :)
  • Efreet
    #79
    aha, persze... és az elsö csapásnál kiszalad a kezedböl a nem börrel fedett markolat. a rendes kardoknak max a kardhüvelye volt díszes, meg talán a markolatgomb, ami nem zavart semmiben... a fegyvereket, amiket mi használtunk az egyik utolsó magyar fegyverkovács csinálta, valahol Vác felé lakik asszem... ö tudja, hogy miböl lehet rendes vértezetet és kardot csinálni... a csatatér nem divatbemutató, ott bántani kellett a másikat, nem lenyügözni :))
    ezer éve meg legjobb esetben is rövidkardok voltak, mert 1002ben még a profi acélkovácsok nem voltak igazán elterjedtek :))
  • FREAK
    #78
    de gondolom nem csak szép zamak és szolid svédacél kardok vannak........... pl egy vascsővel ütheted egész nap a pajzsot, nem fog eltörni, meg attól, hogy díszes egy markolat, a penge még akármilyen is lehet

    1000 évvel ezelőtt én, mint hadvezér minimum egy gyémánttal kivert markolatú karddal mentem volna harcba, hadd lássa a csóró enemy, hogy nem egy szipmla acéllappal baszom le a fejét :))))
  • Efreet
    #77
    másik meg... ezek a játékbicskák nincsenek kiegyensúlyozva, nincs bennük anyag, nem lehet rendesen meglendíteni, mert elhajlik saját súlyától... egy rendes tollasbuzogánynak 5-8kiló a feje, azzal 3 percig lengetsz, és mozdulni nem bírsz utána... :)))
  • Efreet
    #76
    nemmindegy. itt páncél van, véraláfutások, vérzö kezek-lábak... becsúszik. meg milyen már, ha a karddal ráverve a másik pajzsára az markolatnál kettétörik? :)
  • FREAK
    #75
    most nem azért, de ilyen hókuszpókuszra nem kurva mindegy milyen kard van a kezedben??? úgysem szempont, hogy egy ütéssel lenyesd valakinek az arcát, vagy átlyukaszt a páncélját, meg te sem kapsz akkora zúzásokat, hogy a kard ne bírná ki.....
  • Efreet
    #74
    www.gladiator.hu így hirtelen, anno velük voltam 2+ évig, csak sajnos eü. okokból abba kellett hagynom. azóta csak "hagyományörzök" néha (túl ritkán), itt viszont középkori, rendes fullos cuccokkal :)
  • FREAK
    #73
    van felvétel?? :)))) erre vevő lennnék :)
  • FREAK
    #72
    ahaaaa
  • Efreet
    #71
    ott, ahol megszerveztük. tudod, a harc müvészete nem csak pusztakézre vonatkozik.
  • FREAK
    #70
    na mesélj

    remélem a királylány egészben megmenekült! :)))

    mégis hol volt az elmúlt 10 évben kardos összecsapás?
  • TomBond
    #69
    Nem kell vele meg sem fenyegetned!!!

    Itt van a konkrét jogszabály:
    263/A. § (1): "Aki
    a) lõfegyvert vagy lõszert engedély nélkül készít, megszerez, tart vagy forgalomba hoz,
    b) a lõfegyver vagy lõszer készítésére, megszerzésére, tartására vagy kereskedelmére vonatkozó engedély kereteit túllépi,
    c) engedéllyel tartott lõfegyverét, lõszerét engedéllyel nem rendelkezõnek átadja,
    bûntettet követ el, és egy évtõl öt évigkét évtõl nyolc évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ."

    Ha Te meg is fenyegetsz valakit akkor az megint lehet egy csomó dolog miatt és lehet hogy a lőfegyver csak minősíti az esetet (súlyosbítja).

  • Efreet
    #68
    igenis szálltam harcba már karddal, és fogok is. az meg, hogy az Elder Scrollsban kisebb mániám a vámpírozás, az nem jelent semmit... fegyverek terén a használható fegyvereket kultiválom, vagy azt, ha valami olyan extrém, hogy már jó :D ezek elég gagyi kinézetü, csicsás, használhatatlan pengék. kb olyan, mint egy pár azok közül, amiket a Ferenciek terénél kapni a fegyverboltban (MacLeod féle "katana" meg egyéb sületlenségek)
  • FREAK
    #67
    #66.............. És talált, nincs lovag a családban.......
  • FREAK
    #66
    namármost nem tudom, feltűnt-e, de manapság semmilyen karddal nem szokás harcba szállni, tovább ez a szép fegyverek, és nem a hasznos vasak topikja, mellesleg azt hittem, vámpírbuzi vagy, és ez vámpírkard vagy mi a fene, szóval csak ne szójjá' be, hanem tessék nyálat csorgatni
  • Efreet
    #65
    hát Freak... az az érzésem, hogy te is csak álmaidban fogtál kardot a kezedben :)))) ez mindenre jó, csak harcra nem...
  • FREAK
    #64
    mit műveltél, te állat? :)
  • Efreet
    #63
    Freak: az alsó egy rossz vicc, nincs az az állat, aki ilyennel hajlandó harcba szállni... a második valami claymore jellegü, az még jó is lehet valamire... :))

    TomBond: köszi, végre valaki, aki ért is hozzá, nem csak pofázik, mint én :)))
  • FREAK
    #62
    Na erről beszéltem én

    huh, mindjárt magamhoz nyúlok




  • Garrett
    #61
    ihh köszönöm
    még1:

    Mi számít lőfegyverrel való visszaélésnek? ha pl megfenyegetnek vele valakit az annak számít?

    gondolom igen...
    És milyen büntetést von ez magaután?
  • TomBond
    #60
    Én most éppen ilyesmiről tanulok (nekem van saját fegyverem is) és úgy tudom, hogy a jog nem ismer működésképtelen fegyvert.
    Ha van valakinek egy saját fegyvere amit törvényesen tart akkor Ő ezt a fegyvert hatástalaníttathatja és erről kap egy igazolást amivel besétál a rendőrségre és ott azután kivezetik a fegyvertartási engedélyéből.

    Egyébként a "fegyvernek látszó tárgy" kifejezést is csak a rendőrségen használják, ugyanis a jogszabály ismer:
    -Lőfegyverrel kapcsolatos szabálysértést
    -Visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (Btk 263/A §)
    -Rendzavarás szabálysértést
    Azt hiszem nem hagytam ki semmit (ha mégis akkor bocs)
    Egyébként nagy valószínűséggel el is kobozzák a fegyvert. És az illető priuszos lesz.

    De ha nem felejtem el akkor a holnapi nap folyamán pontosan utánajárok a dolognak!
  • FREAK
    #59
    Hümm........ Morrowind feeling :)

  • FREAK
    #58
    Efreet figyelmébe :



    :))))))))))

    (nekem sikerült választani :)
  • Z
    #57
    sziasztok!

    Nem illesztgetek képeket, mert nem tudok választani, de az alábbi oldalon:

    http://www.thesteelsource.com

    találhattok gyönyörű kardokat, fejszéket, és egyéb csemegéket, ha esetleg valaki RPG-zik, akkor talán annak ismerős is lehet egyik másik.
  • Efreet
    #56
    Garrett: de kérdezd meg Ali-t, ö a rendör errefele :))
  • Dikkma
    #55
    Ez amúgy engem is érdekel, mert... majd ha vki leírja, hogy nem lehet belőle gáz, esetleg elmondom :))