Filmek, amiket most láttunk...

IB-ben egy dolog zavart.

Spoiler (katt a megjelenítéshez)

Na nehogy mar ott van Hittler a szinhazban es nincsen csak KETTO darabb or az ajtaja elott... egesz szinhazban ugy setalgattalk ezek ahogy akartak... haggyuk mar...

Az ilyen is ritka

terminator 4:

tetszett, korrektül megállja a helyét az elsõ és második rész mellett.
örülök hogy mostmár közeledünk a "jövõhöz", és jó volt az emberi ellenállók szemszögébõl is látni a cselekményt, nem csak az idõutazós múltban harcolunk végre.
a cgi arnie, meg amikor conor "elejtett" egy olyan motoros terminátort, közben ugye a terminator 2 zenéje a "you could be mine" szólt, ez külön tetszett...szóval ezek az apró "easter eggek" hozták a hangulatot is😊
marcus karaktere és "mellékszála" pedig érdekes, az utolsó akciójelenetben úgy éreztem magam mintha valami mérkõzésen drukkolnék az embereknek😄
persze volt néhány lapos üresjárat a filmben, ami szerintem nem kellett volna. csak így tovább, várom az új részeket.

8/10

Kösz a dicséretet, de a blogot 13-an írjuk, igaz, ebbõl inkább 4-5 ember az , aki ténylegesen aktív.😊

Jó érzéssel, és kielégült bosszúvággyal.
De az elsõ 10 percben tudni fogod, mivel nem zsákbamacska, hanem megtörtént eseményt dolgozz fel.
+ bónuszban láthatunk 88mil német löveget amint oda pörköl)))

"Elképzelem ahogy hazaérek, ledöntöm az asszonyt, majd nyílik az ajtó és TE OTT ÁLLSZ EGY FÉNYKÉPEZÕGÉPPEL"

😄DDDDDDD

Ez mélyen depresszív, vagy a végén azért jóérzéssel lehet lefeküdni aludni?

Amúgy ha már szóba kerültek a VH-s filmek, a Memphis Belle-t ajánlom, egyik kedvencem 😊

Fighting....10/3 egy loszar..a csavo verekedni se tud

Igen kösz a reagálást, olvastam is a blogodon.
(rendszeres olvasód vagyok, ha némely kritikával nem is értek egyet - no ez sem fizetett bók)))

Miracle at St. Anna

Csak sikerült a kedvemre tenni és találtam magamnak való WWII filmet mely a Band of brothers által kitaposott úton halad.
Filmekben már végig jártuk az összes frontot, a finnektõl afrikáig, most az itáliai harctéren a sor.
A film az amerikai hadsereg 92., csak feketékbõl álló alakulatának történetét mutatja be, akik 1944-ben egy toszkán falukban estek csapdába.
- A James McBride regényébõl készülõ film középpontjában a Sant'Anna di Stazzemánál végrehajtott mészárlás áll: 1944. augusztus 12-én ugyanis az SS helyi alakulatai 560 falusit és menekültet (fõként nõket, gyerekeket és idõseket) végeztek ki, majd a testeket elégették. -
Az elsõ félórában máris kapunk egy sokat sejtetõ gyilkosságot és láthatjuk amint a németek tõrbe csalnak és halomra lõnek egy amerikai századot. A négy megmenekült katona egy közeli falucskába menekül amelyet a németek már kiürítettek.
Árulás, rasszizmus, gyilkosság, viszály, és amit csak egy háború nyújthat....
Tömegmészárlás bemutatásakor szerencsére az öncélú és szadista jelenetektõl valamelyest megkímélnek minket, de azért láthatjuk a náci harci gépezetet még mûködésben, bármennyire is demoralizálódott ez a hadsereg.
A vége érzelmesre sikeredett, leggyen pár csepp könnyünk az áldozatok emlékére.

És nem fizetett kritika 😄DD

Drag me to Hell-hez: konkrétan a kecskés-táncos jelenet volt nagyon cool, vagy a már említett gusztustalanságok is remek poénforrást adtak, ebben a filmben számomra biztosan. Mondjuk azt azért hozzátenném, hogy eléggé nagy horrorfan vagyok, szóval minden kis apróságot értékelni tudok, fõleg, ami szakít a mai trendekkel, és nem a realizmust akarja eladni százhuszonnegyedszerre is.

Basterds:
Errõl írtam (egyébként a Hell-rõl is, de mindegy)
'Ha filmet akarsz csinálni, hát csináld! Tegyél rá, hogy nincs pénzed, vagy hogy éppen nem megfelelõ alkalom! Kifogásokat bármikor gyárthatsz, de filmet csak akkor, ha megvan hozzá az ihleted!"- vallja Quentin Tarantino. Az Inglourious Basterds forgatókönyvén 10 évig dolgozott, míg végül tavaly a sorozatévadnyi hosszúságúra nyújtott szkriptet átdolgozta, megkurtította, átírta, és belekezdett a forgatásba. A film ezek után rekordsebességgel készült el, és a végeredményt látva világossá vált, hogy a nagy sietség nem ment a minõség rovására. Tarantino-t elkapta az ihlet, az Inglourious Basterds egy érdekes felépítésû, feszültséggel és minõségi dialógokkal teli mozi, amelyben az erõszak csak idõnként helyezõdik elõtérbe, de akkor kegyetlen hatást tud vele elérni a rendezõ.

'You haven-t seen a war, until you've seen it through the eyes of Quentin Tarantino"- hangzott a reklámszöveg, és az elõzetesek által sugalltakból körülbelül ennyi bizonyult igaznak. Az Inglourious Basterds a vártakkal ellentétben (már ha valaki még ezt gondolta két elõzetes beszámolóm után:Elsõ rész, Második rész) nem a Lt. Aldo Raine vezette brigantyk skalpolófesztiváljára összpontosít, bár fontos szerepet kapnak a történésekben. Az 5 fejezetre tagolt film elsõ része mintegy felvezetõként szolgál és elõrevetíti a konzekvensen végigvitt stíluselemeket. A nyitó jelenet Shosanna szerencsés megmenekülésének történetét meséli el a 'Zsidóvadász"-nak nevezett Hans Landa ezredes karmai közül. A második részben a címszereplõk tevékenysége kerül elõtérbe, és csak a harmadiktól indul be az igazi sztori, amely az Operation Kino hadmûvelet végrehajtására, azaz a német hadsereg elitjének kiírtására, valamint a francia mozitulajdonossá vált lány bosszújára koncentrál. A két szál, bár számos ponton hatással van egymásra, nem ér össze, amolyan kettõ az egyben filmélmény garantálva. Érdekes szerkezettel rendelkezik az Inglourious Basterds: az eposznyi méretûre duzzadt sztorit végül is érdekes kihagyásos módszerrel jelenteti meg Tarantino, ráadásul úgy, hogy az egyes szálakat képes akár fél óráig is hanyagolni. Az események ezúttal nagyrészt idõrendben láthatóak, bár néhány jól elhelyezett, remekül kihasznált flashback megtöri a lineáris elbeszélést. A nagy ugrásokkal haladó történet tele van apró meglepetésekkel, a szereplõk egyikének sincs biztosítva az élete, de mindegyikük motivációja érthetõ, kidolgozott: leszámítva Landa-t, az intrikus, eszes, kegyetlen, néhol bohóc német ezredest, akit pont a kiszámíthatatlansága emel emlékezetes, kultgyanús figurává.

A brigantyk idõnként elõretörõ brutalitása ellenére a Basterds dialógközpontú film, ahol a fontos dolgok többnyire az asztalnál, társalgás közben dõlnek el. Ezek a párbeszédek soha sem unalmasak vagy öncélúak, de a Tarantino-féle filmes dumák, a pörgõ nyelvvel elõadott mozis monológok nem hiányoznak. A náci lepte Franciaországban, az európai nyelvkavarodásban a legtöbb ilyen jelenet tele van lassan felépített, végletekig húzott feszültséggel. Nem véletlen, hogy igazán azok a szereplõk vannak hatásra az eseményekre, akik sajátjukon kívül egy másik nyelven is képesek beszélni, s pont azok kerülnek bajba, akik nem tudnak valamely idegen ország szavajárása szerint kommunikálni. A filmben négy nemzet nyelve kerül elõtérbe, így csak azok tudják megérteni felirat nélkül teljes egészében, akik angolul, olaszul, franciául és németül is kitûnõen beszélnek. Tarantino-tól merész húzás ez, de ügyesen játszik rá erre a sajátos európai jellegzetességre, poénforrásként ugyanúgy szerepeltetve, mint fontos történeti elemként.

Azt már ugye említeni sem kell, hogy a realizmust is nagyban fokozza ez az apró tényezõ, amely egyébként nem kenyere a filmnek. Itt elsõsorban a megváltoztatott törtélemre gondolok, de azok a kis túlzások, amelyek minden Tarantino által dirigált moziban mûködtek, itt is teret kapnak, egyszerre groteszk, véres és abszurd képet alkotva az alternatív múlt-béli második világháborúról. A karakterek jellemvonásai egy csöppnyit eltúlzottak, a színészek játéka egy hangyányit hatásvadász, a véres jelenetek kellõen naturalisták ahhoz, hogy tudjuk, Tarantino világában járunk, ahol azok a bizonyos kis különbségek számítanak. És hogy mi nem számít? Azok a felhangok, amik végigkísérték a film elkészültét és bemutatását, mely szerint ez csak egy újabb, 'jó amerikaik, szegény zsidók, gonosz nácik"-féle 'tipikus" alkotás. Az Inglourious Basterds más, mert a történelmi alapokat csak kiindulópontnak szánja a minõségi, erõteljes szórakoztatáshoz. Nem egyszerûsíti le a tényeket, nem foglalkozik a múlttal, nem kenyere a politizálás, az állásfoglalás. Csak szemben álló felek vannak, és egyikük sem jobb a másiknál. Emberek harcolnak emberekkel, nem archetípusok.

Mint azt a bevezetõben megírtam, az erõszak csak idõnként nyer teret a vásznon, de akkor mellbevágó élményekkel gazdagodhat a nézõ. Aldo Raine-k skalpolásait totálban mutatva bármelyik gore rendezõ elismerõen csettinthet Tarantino-nak, aki ennek ellenére viszonylag visszafogta magát. A világháború nem leányálom, így persze a véres szcénáknak is megvan a maga funkciója, és amikor a párbeszédek alatt felgyülemlett idegesség kiárad a mozivászonra a pisztolypárbajok képében, na az valami zseniális. Szegény nézõ, amikor már mondaná, hogy 'váó, de jól néz ki!", csak akkor jön rá, hogy nem tud beszélni, mert annyira visszafogta a lélegzetét, és sürgõs utánpótlásra szorul az életfunkciók fenntartásának érdekében.

A színészgárda minden egyes tagját megilleti a dicséret, de különösképpen magát a rendezõt és a castinggal foglalkozókat, mert összeszedték Európából azokat az embereket, akik az ismeretlenségbõl elõtörve képesek új színt vinni a Basterds-be: Mélaine Laurent gyönyörû szemeivel és visszafogott, tetszetõs játékával már most nagy kedvencemmé avanzsált, és Christoph Waltz Oscar díjában is reménykedem. Nem tudok gyenge pontot említeni, talán csak Brad Pitt karaktere lehetett volna erõteljesebb, de így is kacagtatóan karikatúraszerû figura a tenessee-i akcentussal rendelkezõ Lt. Aldo Raine.

A hagyományosan erõs Tarantino-féle sountrack most is jelen van, de leginkább a film jeleneteibe illesztve ütnek a számok, mintsem önnön magukba. Morricone Rabbia E Tarantillaja a stáblista alatt telitalálat, de Bowie 'Putting out the Fire-ja a legnagyobb dobás zenei téren.

Talán nem mondok nagyot azzal, hogy ha kijelentem: sokan féltettük Tarantino-t, (mi, fanatikusok) hogy nem válik-e nevetségessé az általa képviselt irányvonal egy második világháborús filmben. Emberünk azonban úgy gondolta, hogy nem õ igazodik a háborúhoz, hanem az igazodjon hozzá, a végeredmény meg egy igazi, hamisíthatatlan Tarantino mozi lett, amelyet vétek lenne kihagyni.

Szóval, bírom QT-t illetve a stílusát, de ez szerintem még tõle is szokatlan volt egy kicsit. Meg két és fél órás filmen ritkán szórakozom ilyen jól.

Hát akkor úgy fest az ország másik felében is vannak ilyen emberek, mert itt is volt egy tag az utcában, és hasonló eseményeket élt túl, csak a végén a betegség vitte el, nem halszálka.

Én kérdeztem konkrétan hogy a Drag me to Hell melyk jeleneténél nevettél jóízût, már csak hitetlenség okán érdekelne))))

....hát még nem írta le senki hogy mitõl zseniális vagy milyen benyomásokra nagyszerû a QT filmje. Ha olyan nagyszerû lenne nem csak egy-eyg szóban vetnék ide hogy jó, hanem lelkendeznének róla....((((
Valamint nálad mitõl zseniális a QT film Real13?
( Fizetett tollnokokon kivül kevés kritikát olvastam ami elájult a film nagyszerûségétõl. Természetesen dicsérni dicsérték, de ez inkább QT-nak szólt mint a filmnek )

Nem idézgetek, de kérdés volt Drag me to Hell témában: az Evil dead-eket persze, hogy láttam, mindhármat többször is, alap.
A Drag me to Hell-en tényleg sokat nevettem, rengeteg volt benne a groteszk, abszurd elem, illetve Raimi stílusa mindig is nagyon megfogott. A film látszatra valóban közhelyes, de véleményem szerint inkább sokkalta inkább paródiajelleggel, mintsem ötlethiány miatt.

Basterds meg szvsz zseniális.

<#szomoru1>

Joel Coen - Miller's Crossing 1990

Egyedi hangulatával megfogott ez a 30-as években játszódó amerikai bandaháborúkról szóló szösszenet. Máshoz nem fogható könnyedség, feszültségkeltés, vágás/kamerakezelés, hangulathoz passzoló színvilág fogadott és kísért a filmben végig, izgalmas klasszikusra komponált zenével ( Carter Burwell -

link ) ragadta el az agyat, majd a képek összerakása után a szívet is. Csillagos és ajánlott, alternatívája a 90-es évek maffiafilmjei mellet, egy keresztapai korból.

hát jó..értem...
a kutyaszorítóban-t láttam párszor, megunhatatlan.
de jelen esetben maradok a piszkos 12-nél)))

Baszki, Õ kérdezett engem, csak nézel ki a fejedbõl???

Magyarazd meg, hogy neki tetszik a film. Nem ertem, hogy mit erolkodsz.

Ja és a több szálom futó történetre:

KÉT szálon futott a sztori, nem több szálon. Ennyit pedig rém egyszerû követni, össze sem kuszálódott soha, minden tiszta volt és érthetõ. Nekem 😊

Nézd, egy olyan film, ami nem veszi komlyan a történelmet, komikus szereplõk garmadájával van tele, nincs benne mûanyag divatos CGI, remek (hangsúlyozom REMEK) alakításokat látunk és olyan dialógusokat kapunk amilyeneket ebben a filmben, egyértelmûen rajongást tud csak kiváltani nálam.

Eszembe sem jutott, hogy a történelmi hûséget kritizáljam. A zenék? Remekek voltak, olyanok, amilyeneket T-tól megszoktunk már. Ebben egyszerûen nem tud hibázni a srác.

De még én is megakarom nézni egyszer, mert annyira jól szórakoztam rajta 😊

X-men Wolverine

Egyszer nézhetõ, semmi fájdalmas ökörség, látványos, ellenben nem nyújt többet mint amit várunk: jó háttérzaj egy pizza vagy némi popcorn mellé.

6/10

nyugi, öreg fórumos vagyok, nem veszem magamra.

Nos hozzáállásom jó: mára szabadságot vettem ki hogy újra megnézzem.
Mivel kedvenc korszakomról szól a film - evvel kapcsolatos filmjeim száma kereken 113))) - olvasván a kritikákat, mert megtettem, mégis elvártam egy szintet, nem a korszak megcsúfolását.
Csak még pár szösszenet:
1.egy néger és egy bujkáló zsidó lány vezet egy mozit a nácik által megszált párizsban.
2.Beépített brit õrnagy a szubtextuális német filmmûvészetrõl cseveg magával Winston Churchill-lel? göc.göc...

Azt is jól tudom mit akart QT, hisz nyilvános a dolog...
Spagetti westernek és a II. világháborús antihõsök betyárkodásának vadházasságát akarta vászonra vinni.
Na ez nem sikerült!
Ömtönjénezés igen)))
De sem a szöveg sem a mondanivaló nem jött össze, nem lyukad ki sehova....csak némi ösznépi árjaskalpolás.
A többszálon futó történet, ami össze is kavarodik végül kibogozhatatlanul, tulajdonképp csak háttérben futó széljegyzetként alacsonyul le.
Tarantinót leköti a helyszín belsõépítészetének és a jelenlévõk ruhakölteményének, sõt étkének hosszas mutogatása - talán így próbálja táplálni mûvészi vénáját.
Ja és nem ugyanaz volt a zenei aláfestés mint a kill bill-ben?
Szerinted ráadásul David Bowie Putting Out Fire száma hogy passzol ide?
no ennyit....))

Megírnád neked mi volt a pozítivum/rajongás e mû iránt?

Sorry az indulatért, ne vedd magadra! 😉

"1.Nem volt korhû a környezewt, és a karakterek jellemrajza sem."

Vazze, ez nem egy történelmi film volt!!!! Erre még nem jöttél rá?

"Nem is szólva az oda nem illõ zenérõl, az állandóan a háttérben lógó térképek amelyek nem a valós helyzetet mutatják, és egyébb nem passzoló dolgok...."

Mert nem kellett passzolnia, ez egy alternatív múlt volt (dehát te is leírtad, csak össze kéne rakni az 1+1-et), hitler és az egész bagázs nem úgy mûködött, ahogy azt a könyvekbõl megtanultuk.

Tehát mielõtt bõdületes nagy marhaságokat írnál a filmrõl, gugli a barátod, nyálazz át pár kritikát a filmrõl és máris kitisztul a dolog, hogy ez egy alternatív múltba helyezett, dokumentárisnak mégcsak véletlenül sem mondható bosszú-film Tarantino egyedi stílusában. Ilyen egyszerû a dolog.

Nem csak az én véleményem)))
1.Nem volt korhû a környezewt, és a karakterek jellemrajza sem.
Ha valaki látta az 1938-as beszédét hitlernek, az tudja hogy más fából faragták a führert. Volt szerencsém a náci propaganda filmekrõl írnom a CS.A.K magazinba, így jól utána jártam a témának.
Nem is szólva az oda nem illõ zenérõl, az állandóan a háttérben lógó térképek amelyek nem a valós helyzetet mutatják, és egyébb nem passzoló dolgok....
- példaként: hogy egy közkatona nem ilyen lezséren viselkedne Gobbels jelenlétében, az tuti fix. Vagy a Führerében...))) -
Tehát mielõtt leszólnál járj utána, google a barátod, és meglátod kevéssé ábrázolja a valóságot ez a film. Így nem fogod a butaságot rám írni.

Természetesen ha elvonatkoztatunk attól hogy elméletileg a második világháborúban játszódik Franciaországban és bemutat szinte minden ismert történelmi személyiséget-helyszínt hamisan, akkor tényleg jó film.

Fú, ez az értékelésed nagyon nem mûködik a filmre szvsz.
Persze világos, neked nem jött be, de azért ezek a dolgok amiket itt leírtál... pffff <#wilting><#wilting><#wilting>

Ezt a filmet nem neked készítették, sztem érd be ennyivel és ne írkálj butaságokat Cannes-i díjat nyert színészek "ripacskodásáról" és nem létezõ feszültségekrõl...

Óhh hát igen, a Deux Ex
<#szeret>

Nagyon szeretem a Végsõ állomás franchise-t, de már csak azért is moziban 3D-ben fogok megnézni...

Inglourious Basterds

Hát aho'n képest hogy majd 10 évig dolgozott a filmen..(((
Kicsit alternatív múlt lett belõle...
Meg sem közelíti a Piszkos tizenkettõ, Kémek a sasfészekben, Max Manus, vagy a francia Kémnõk izgalmait.
Ponyvaregény a második világháborúban. Kutyaszorító a második világháborúban. Nem több. De azok eredetiek voltak.
Hitler nevetséges figura lett, holmi hamleti õrült figura)))
De biztos nem rágózott. A többiek meg becstelen bûnök elkövetõi.
Shosanna: ott ül az étteremben és Goebbels-ék üres locsogását bámulja.
A nézõ: bambulunk ki a fejünkbõl, de a lejátszódó beszélgetés témájára, sem kiejtett szavakra sem emlékszünk. Feszültség teljes hiánya.
Kielemzett tejszínes rétes,gGépfegyver ropogás, törött csontok, kilocsannó agyvelõ ezt nem pótolja.
Sem Christoph Waltz ripacskodása, sem Mélanie Laurent puszta jelenléte.
Kihagyott lehetõségek tárháza maradt a film, egy valaha filmfélisten alternatív múltábrázolása.....

erre senki semmit?

Szamomra mar nevetseges ez az ahova lepek tuti tortenik valami baromsag es vki belepusztul.

Nem mindegyik halal ilyen de emlekszem par halalnal ugy ereztem, hogy : na jolvan b*meg ( es legszivesebben felallnek es elsetalnek)

viharsarki falucska szegedtõl nem messze, vagyis most már város.
a személy D.GY

Nekem ez ismerõs, hol laksz te?

irónia a köbön

Ezé utálom én a halat! 😄 Nem is eszem meg...

én is szeretem a természetfeletti dolgokat, de nem igy mint ahogy FD-ben. Ha azt nézzük akkor a Tapsi Hapsi is úgyanilyen csak a dramaturgia más, és ott nem volt vér, és vicces volt(bár engem ez is megnevetett, mert pont beszorul a kétcsaj a szoliba, és pont kisiklik a metro, és pont ráesik a tábla a csávóra, a ló pont elszabadul...).

Persze ízlések és pofonok, én nem vok horror rajongó lehet azért találok csomót mind1ikben, de azért horror és horror között is van külömbség 😊

megfoghatatlan természetfeletti, láthatatlan sötét erõ munkálkodása sokkal izgalmasabb mint egy hentelõs fûrész vagy lassan cammogó zombis film. - számomra - és mások számára mint látható.
ezért olyan sikeresek a vallások is mert az emberek vágynak a misztikumra.
ráadásul jót szórakozol, aztán nyugodtan alszol...nem úgy mint az említett Furcsa játékok után)))

amúgy az egyik film jelenete eszembe juttatott egy embert a városkánkból.
Felakasztotta magát - levágták.
Felgyújtotta a házat gázzal - a robbanást várva az ágyon feküdt, és a lökéshullám egy szekrényt dobott az ágyra ami megmentette az életét a törmeléktõl.
végül egy halszálka végzett vele miután rendezõdött az élete és már nem akart öngyilkos lenni.

egyetértek! 1 rész még oké, az is fos volt sztem, de még 3 minek kellett...bár van rá igény haogy látjuk.

amugy mikor meglattam hogy lesz egy ujabb final destination akkor elgondolkoztam, hogy elkoltozok egy lakatlan szigetre....
szvsz nagyon nevetsegesek ezek a filmek

ok írtad, hogy aki nem inge ne vegye magára, de azért csak pl. mondom (sztem aki filmes fórumra jár az filmgeek és akkor tán van fogalma róla ki az a LvT)
én egy filmjét se láttam, de így fejbõl beugrik a Lolás, Heaven, meg talán a Parfüm (ebben nem vagyok biztos), hogy õ csinálta + az Antichristusról is tudtam, hogy az övé :-)
csak a 10-bõl 9 emberre reflektáltam :-)

Garantalom neked, hogy 10-bol 9 ember eppen most nezz fel a imdb-re, hogy migis ki az a LvT... haverok megneztek es nem igen mosojogtak.

Apropo, lattad a

Funny Games

c. filmet? Na azt meg veletlenul sem ajanlom senkinek..

tûrhetõ.....és jó film (liheg,liheg)
sajnos akaratgyenge és gyarló lelkületû emberke vagyok e film kapcsán.
már vágytam egy kis igazi szívdobogásra, adrenalin növelésre.
meg is kaptam, tulajdonképp meg-meg szakítom nézését pár percre hogy elnyújtsam az élvezetét...)))
mozi 80km közelben nincs, csak szegeden, így igazán nincs mire várnom))))

én kérek bocsánatot, mert eleve én meg sem nézem pont mert nagyon erõs nekem és túl szatanikus. csak azt hittem fan vagy és úgy nem nézed meg...
- ezzel talán egyedül vagyok.-
De Lars von Trier neve egy filmes topikban mégis mutat egy szintet, szakmai tudását is épp az mutatja hogy elborzadtam e film nézésétõl, jó értelemben.
Indokot nem írtál miért hagytad abba, gondolhattam azt is hogy "untatott".
De sorry, hibáztam a hozzászólásommal.

Annyit fuznek meg ehhes hozza, hogy eme topik 98% azt sem tudja ki az a Lars von Trier (kinek nem inge ne vegye magara) szoval mar alapbol akkora baromsagot szoltal, ami tisztan mutatja, hogy csak te erzel igy, es nem ertem, mire fel beszelsz itt a tobbiek neveben.

Szerintem maskor gondolkozz mielott legeted magad, ilyen eros mondatokkal.

koszi.

Inglourious Basterds -

Nem csalodtam. Pont az jott at ami kellet, teljesen tokeletes 😊

Bocsanat, de ha te is ugy veszitettel el volna csaladtagot, ahogy a kisgyerek az elejen, akkor te is kikapcsoltad volna.