SG.hu·

Kósza mikrohullámok működtethetnék a konyhai eszközöket

Japán mérnököknek sikerült hasznosítani a konyhai mikrohullámú sütőből kiszökő mikrohullámokat, más, alacsony energiaigényű eszközök energiaellátására.

Josihiro Kawaharát, a Tokiói Egyetem villamosmérnökét, mint elmondta, az "űrből nyerhető napenergia" koncepciója ihlette meg. A futurisztikus megoldás keretében hatalmas nappanel farmokat állítanának pályára, amik mikrohullámok formájában sugároznák le az energiát a Földre, amit elektromossággá alakítanak.


A mikrohullámú sütő egy magnetron nevű eszközzel 12,5 centiméter hullámhosszú és 2,4 gigahertz frekvenciájú elektromágneses hullámokat generál, ami elegendő a vízmolekulák megmozgatásához, ezáltal melegítve fel az ételt. Bár egy hullámterelő a mikrohullámokat a készülék belsejébe irányítja, a hullámok egy része kiszökik a sütő ajtaja körüli résen és a fémmel átszőtt üvegen. Fogyasztóbiztonsági szempontok szerint ez a szivárgás nem haladhatja meg a négyzetcentiméterenkénti 5 milliwatt energiasűrűséget a sütő felületétől megközelítőleg 5 centiméterre.

Az atlantai Georgia Műszaki Egyetem csapatával közösen Kawahara elkezdte tanulmányozni a sütők energiaszivárgását, hogy lássák, milyen hasznos energiaszinteket lehetne a gombelemekkel működő konyhai eszközök szolgálatába állítani. A szivárgási teszt, amit számos gyártó mikrohullámú készülékén elvégeztek, azt mutatta, hogy az átlagos szivárgás általában alacsonyabb, mint a fentebb leírt határérték, így megközelítőleg 1 milliwatt energia gyűjthető be a sütő előtt.

Az energia hasznosításához megterveztek egy negyeddolláros méretű energiagyűjtőt. Ezt egy 1 centiméter hosszú mikrohullámú antennával láttak el, ami elektromos áramot generál. "A mikrohullámú sütő kétperces üzemelése során felgyülemlő energia elég volt néhány alacsony energiaigényű konyhai eszköz pár perces működtetéséhez" - mondta Kawahara, aki szerint, ha a mikrohullámú sütő közvetlen közelében helyezzük el az eszközöket, akkor azok fokozatosan feltöltődhetnének, az energiagyűjtő ugyanis elég kicsi ahhoz, hogy szinte bármelyik konyhai eszközbe beépítsék.

Michael Rodrigues, a University College London energiahasznosítási technológiákat kutató munkatársa szerint a mikrohullám begyűjtési technika hasznosíthatósági területe egyre növekszik, például elősegítheti az energia-semleges szenzor hálózatok fejlődését, amik intelligensebbé teszik otthonainkat anélkül, hogy növelnék az úgynevezett szénlábnyomot, vagyis az emberi tevékenység környezetre gyakorolt hatását.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© Archenemy2013. 09. 24.. 18:45||#50
like :)
© immovable2013. 09. 23.. 12:41||#49
NWO-s vagy igaz-e?! :)
+1
© fszrtkvltzttni2013. 09. 23.. 00:08||#48
Arra kíváncsi leszek, hogy ezt az oldott oxigénnel milyen kapcsolatban van.
© fszrtkvltzttni2013. 09. 23.. 00:03||#47
Az nem gond. Kösz.
© wraithLord2013. 09. 22.. 23:59||#46
Fizetõs a cikk, Deepdyve-on kibéreltem. Amúgy ez az.
© fszrtkvltzttni2013. 09. 22.. 23:55||#45
Tudnál hivatkozást küldeni? (Nem kétkedés, kíváncsiság.)
© wraithLord2013. 09. 22.. 23:48||#44
Egy Milestone Start E mikrohullámú sütõvel (1200 Wattos) a melegítés idejének függvényében (0.2-40 min) vizsgálták a hidrogén peroxid koncentráció növekedését, és 24 ug/l-tõl (a mennyiségi meghatározás alsó limitje, amit indirekt spektrofotometriás módszerrel végezték), 48 +/- 4 ug/l-ig (10 perc) lineárisan nõtt a hidrogén-peroxid koncentrációja a 20 g vízben, amit a kísérletben használtak. (10 perc után már a megnövekedett hõ hatására csökkeni kezdett a H2O2 konc.)

A vízfürdõben melegített vízben nem tudtak hidrogén-peroxidot kimutatni, tehát biztos, hogy minden esetben kisebb volt az 24 ug/l-nél.


Igaz, ez nem élelmezésügyi kutatás része volt, hanem azt vizsgálták, hogy vízfürdõben vagy mikróban érdemesebb-e a laboratóriumokban kísérletekhez felhasználandó vizes oldatokat melegíteni. Természetesen inkább a vízfürdõt ajánlják... :D

Mondjuk ennek semmi köze ahhoz, hogy káros-e az egészségre vagy nem, csak a kísérletek kimenetelét befolyásol(hat)ja.
+1
© fszrtkvltzttni2013. 09. 22.. 23:46||#43
"A mikrohullám fizikai részéhez nem tudok nagyon hozzászólni, nem vagyok fizikus, de az az energia, ami megrezgeti a dipólussal rendelkezõ molekulákat, annak nincs semmilyen atommagra gyakorolt hatása. Ahhoz sokkal nagyobb energiákra van szükség."
Az igazság az, hogy az atommagokkal megfelelõ körülmények között csinál valamit már ez a kis energia is. A megfelelõ körülmény az erõs mágneses tér, melyben az atommagok különbözõ spinû állapotai felhasadnak (külsõ mágneses tér nélkül ezek azonos energiájuk, mágneses térben viszont kicsit különbözõ lesz az energiájuk) és néhány 100 MHz-es frekvencián lehet ezeket a magállapotokat gerjeszteni. (Ennek két felhasználása az NMR és az MRI.) Ez viszont teljesen reverzibilis, semmilyen szintû károsodást (kémiai reakciót) nem figyeltek még meg eközben.
+1
© carville2013. 09. 22.. 23:20||#42
Ennyi atomfizikussal nem csoda, hogy itt tart ez az ország.
+1
© fszrtkvltzttni2013. 09. 22.. 23:20||#41
Ha a magfizikából értetted meg, akkor rossz hírem van, nem értettél meg semmit, se a magfizikáról, se a mikrohullámú sütõ mûködésérõl. :(