SG.hu·

Újabb bizonyíték a madarak intelligenciájára

Összetett mechanikai problémákat oldattak meg papagájokkal, ami új fényben tünteti fel a madarak intelligenciáját.

Az Oxfordi és a Bécsi Egyetem, valamint a Max Planck Intézet tudósai Goffin-kakadukkal kísérleteztek, különböző mechanikus zárak kinyitását adva feladatul a madaraknak, melyek számára teljesen ismeretlen volt a probléma. A zárak, szám szerint öt egymással kapcsolódó szerkezet egy átlátszó ajtót nyitottak, ami mögé jutalomként mogyorót helyeztek el.

A jutalom megszerzéséhez a kakaduknak először egy szeget, majd egy csavart, utána egy reteszt, kellett eltávolítania, majd egy kereket elforgatni 90 fokkal, végül egy zárnyelvet oldalirányba elmozdítani. Egy madárnak sikerült mindezt kevesebb, mint két óra alatt önerőből megoldania, míg több másik némi segítséggel, a zárak egymástól független működésének megmutatásával, vagy egy gyakorlott társuk megoldásának figyelemmel kísérésével oldotta meg a problémát.

A kutatók kiemelték, hogy a madarak határozottan dolgoztak egyik akadály után küzdve le a másikat, annak ellenére, hogy a jutalmat csak a teljes feladat, vagyis mind az öt szerkezet hatástalanítása végén érhették el. A kutatók úgy vélik, a madarak egyfajta "kognitív racsnihatást" alkalmaztak az előrejutáshoz, amint felfedezték hogyan nyitható ki egy zár, ugyanazzal az eszközzel szinte alig akadt újra problémájuk, ami pedig fontos, hogy a cél volt számukra az elsődleges.


Miután a kakaduk a teljes sorozatot elsajátították, a kutatók azt vizsgálták, vajon a madarak egy teljes folyamatot tanulták meg, vagy megértették a zárak egyenkénti működését is. "Miután megoldották a kezdeti problémát, hat alanyt úgynevezett 'transzfer feladatokkal' szembesítettünk, néhány zárat felcserélve, eltávolítva, vagy kiiktatva a folyamatból. A statisztikai elemzések szerint a madarak azonnal reagáltak az új helyzetre" - taglalta a kutatást vezető Alice Auersperg, a Bécsi Egyetem munkatársa.

Bár az eredmények nem bizonyítják, hogy a madarak a probléma fizikai szerkezetét is értik, ahogy azt egy felnőtt ember tenné, viselkedésük azt jelzi, hogy érzékenyek a tárgyak egymásra hatására, és képesek egy távoli cél érdekében erőfeszítéseket tenni anélkül, hogy lépésenként kellene jutalmazni őket.


"A madarak hirtelen és gyakran hibátlan fejlődése, valamint a változásokkal szembeni reakciói határozott viselkedésbeli rugalmasságról és gyakorlati memóriáról árulkodik. Meggyőződésünk, hogy ehhez nagyban hozzájárulnak a fajra jellemző karakterisztikák, mint a fokozott kíváncsiság, a technikák taktikus felfedezése és a kitartás. A kakaduk csőrükkel, nyelvükkel és lábaikkal fedezik fel a környezetüket, egy tisztán vizuális megfigyelő valószínűleg képtelen lenne rájönni a zárak kinyitására" - tette hozzá a kutatásban részt vevő Auguste von Bayern.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© WhiteStar2013. 07. 12.. 02:51||#71
nem tudom hogy vagy ezzel, de nekem az elsõ mondatodról rögtön az jutott eszembe, hogy bizony velem rengeteget kötekedtek irodalomórán a tanárok mert én máshogy elemeztem egy egy verset vagy novellát <#idiota>
az volt a helyes ami a könyvben volt és kész. így viszont nem értettem soha akkor miért kell nekem elemzést írnom :D
© Xellos9992013. 07. 11.. 02:26||#70
Hátja, az oktatási rendszer még nem alkalmazkodott az internethez, és szerintem a következõ ~50 évben nem is nagyon fog.
© Kornan2013. 07. 10.. 23:25||#69
Itt van az a halászó madár amirõl beszéltem:
http://www.youtube.com/v/UNTw7GH325U&fs=1&rel=0&color1=0x4E7AAB&color2=0x4E7AAB

Még 2 videó róla:

Green Heron 1
Green Heron 2
© Kornan2013. 07. 10.. 23:16||#68
Ennél kicsit árnyaltabb és összetettebb a helyzet, de kétségkívül ez egy jelentõs tényezõje annak, amit mi problémásnak tartunk.

Én pl végezve az iskolával alig emlékszem arra amit tanultam és sajnos a legtöbbre nincs is szükségem, vagy mert nem szakmai, iszonyat felületes, elavult vagy több egyszerre... Azonban amikor ilyen csapatmunka volt, vagy egy féléven átívelõ nagyobb projektet kellett megvalósítani azok nagyon hasznosak voltak. Több állásinterjún szóba meg is kérdezték, hogy akkor milyen nagyobb projektekben vettem részt és akkor részletesen számoljak be róla mi volt. Amúgy informatikus vagyok.

Én lehet kicsit radikálisan újító eszméket képviselek,de végiggondolva arra a következtetésre jutottam, hogy a jelenlegi formájukban az egyetemeknek rossz a hatékonysága és az internetrõl tanulva ugyanazt meg lehet tanulni töredék idõ alatt. Most is arról vagyok kénytelen bepótolni rengetek mindent. Arra jó az egyetem, hogy igazolják, hogy az illetõ képes elviselni bizonyos terhelést és rendelkezik bizonyos képességekkel, pl 70 oldal kívülrõl való megtanulásával. Mint mondtam árnyalt a helyzet, nem 100% haszontalan az egyetem, de szinte minden mérnök ismerõsöm kiábrándult a rendszerbõl, nem képesek kihasználni a 21. század nyújtotta lehetõségeket, kevés az önkritika, önellenõrzés, fejlõdés. Lehet ezt a feladatot nekünk kellett volna annak idején ellátnunk, de senkiben nem volt meg a kellõ önbizalom a szervezett cselekvés elindításához.

Ha rajtam múlna én olyan rendszert alakítanék ki, ahol a tudás ingyenes és 100%-ban fent lenne az interneten tanulásra kialakított formában összegyûjtve. Egy jól kialakított interaktív tananyag nagyon hatékony tud lenni. Az egyetem csak vizsgáztatna, nem lennének elõadások, aki átment a vizsgákon az felvennék. Bárki vizsgázhatna, aki középiskolás az is. Utána a felvett emberek bekapcsolódhatnának különféle projektekbe, stb, amit többek közt cégek szponzorálnának. És bele is szólhatnának az ott folyó tevékenységekbe.
© primavis2013. 07. 10.. 15:05||#67
no kb. errõl van szó!
© Zero 7th2013. 07. 10.. 03:09||#66
Áh!
Rájöttem, mi a bajotok!
Ti valami totálisan félreértitek a felsõoktatás szerepét.

A felsõoktatás MÉG MINDIG csak tudást ad át! Azt hiszitek, hogy annak már az lenne a dolga, hogy engedjen kibontakozni, meg hagyjon gondolkozni, de ez hatalmas tévedés!
A felsõoktatásnak az a dolga, hogy egy, az átlagosnál több tudást igénylõ szakmát tanítson neked. Amíg meg a szakmádat tanulod, ne akarj gondolkozni, tanulj szépen azoktól, akik értenek hozzá! Azért vagy ott, vagy valami ilyesmi... A tanárok/profok meg azért, hogy a tudásukat átadják, nem pedig azért, hogy az önálló gondolataidat hallgassák.

Az önálló gondolkodás meg majd utána jön a PhD-vel meg doktori disszertációval. De hát azt akarni kell. Onnantól, hogy szólsz nekik, hogy akarsz a témában önállóan is gondolkozni, egybõl többet fognak veled foglalkozni, meg hagynak majd kibontakozni is. Sõt, egyébként van olyan is, hogy TDK, az direkte diákoknak van, az tök olyan mint egy doktori piciben.

Vagy elmész dolgozni, és ott próbálod meg. Van, ahol el is várják...
© Zero 7th2013. 07. 10.. 02:43||#65
Én azt bírom nagyon, ahogy a varjak a közúti forgalommal törik a diót. :)
© Zero 7th2013. 07. 10.. 02:24||#64
Ezt a "azittékhogy nem használnak eszközt" dolgot nem tudom, honnan vetted. Szerintem megnézni egy majmot nem annyira hájtech meg 21. századi dolog, mint ahogy beállítod.

Az a helyzet, hogy attól, hogy neked új valami, vagy csak most hallottál róla elõször, az sajnos nem jelenti automatikusan azt, hogy az egy új dolog.
© Zero 7th2013. 07. 10.. 02:19||#63
Ja erre legjobb példa a "brit tudósok". Sok idióta hõbörög, hogy "erre pénzt adni", mikor tudományosan is igazolódik valami triviálisnak gondolt dolog, ha meg épp ellenkezõleg, valami általánosan igaznak hitt dolgot cáfolnak, akkor meg jön a "mekkora hülyeség!".

De hát ilyenek a hülyék, nem értik a tudományt.
+1-1
© duke2013. 07. 10.. 00:20||#62
Nem tudom miert az a buzisag jelent meg.
Ezt akartam:http://www.youtube.com/v/tO3xyVlLqIw&fs=1&rel=0&color1=0x4E7AAB&color2=0x4E7AAB