SG.hu·
Olcsó és egyszerű lehet a sótalanítás
Egy kis elektromosság alkalmazásával német és amerikai tudósok új módszert dolgoztak ki a só eltávolítására a tengervízből. Találmányuk sokkal kevesebb energiát igényel és meglepően egyszerű a hagyományos sótalanítási technikákhoz viszonyítva.
Az úgynevezett elektrokémiai sótalanításhoz a kutatók 3 Volt elektromosságot és egy műanyag chipet használtak, melyet egy elágazással rendelkező mikrocsatornával láttak el. Az elágazásnál egy beágyazott elektróda semlegesíti a tengervíz kloridjainak egy részét, létrehozva egy "ion kiürítési zónát", ami megnöveli a helyi elektromos mező erősségét a csatorna többi részéhez viszonyítva. Ez a változás az elektromos mezőben elegendő a sók egyik ágba történő tereléséhez, lehetővé téve a sótalanított víz másik ágon történő áthaladást.
A kutatóknak eddig 25 százalékos sótalanítást sikerült elérniük. Bár az ivóvízhez 99 százalék szükséges, ezt a célt is elérhetőnek tartják. "Ez az alapelv működésének a demonstrációja" - magyarázta Kyle Knist, a Texas Egyetem kutatója. "Jelentős teljesítménynövekedést értünk el más, az ion kiürítési zónán alapuló alkalmazások fejlesztése során, ami arra utal, hogy a 99 százalékos sótalanítás nem elérhetetlen"
A másik nagy kihívás a folyamat felnagyítása. Jelenleg a hajszálvékony mikrocsatornák percenként megközelítőleg 40 nanoliter sótalanított vizet képesek előállítani. A technika mind egyéni, mind kommunális célú gyakorlati alkalmazása érdekében az eszköznek naponta több liter vizet kellene előállítania. A kutatók ennek elérésében is biztosak és egy olyan megoldást vizionálnak, ami különböző méreteken alkalmazható a különböző igények kiszolgálásához. Véleményük szerint egy italautomata méretű kis rendszer képes lesz egy kisebb falut ellátni ivóvízzel.
Az új módszer, melyet az Okeanos Technologies szabadalmaztatott, különösen a vízhiányos területek számára lehet reményteli, ami a bolygó lakóinak közel harmadának az élőhelyét jelenti. Ezeknek a területeknek a többsége bővelkedik tengervízben, de nincs energia infrastruktúrája, vagy elegendő pénze a víz hagyományos technikákkal történő sótalanításához. "A jelenlegi membrán szeparációs sótalanítási módszerek költségesek és a membránok könnyen szennyeződnek. Az általunk kifejlesztett membránmentes módszer még finomításra szorul és fel kell nagyítanunk, de egy nap nagy mennyiségű friss vizet biztosíthat egy egyszerű, akár hordozható rendszer alkalmazásával" - összegzett a kutatás vezetője Richard Crooks.
Az úgynevezett elektrokémiai sótalanításhoz a kutatók 3 Volt elektromosságot és egy műanyag chipet használtak, melyet egy elágazással rendelkező mikrocsatornával láttak el. Az elágazásnál egy beágyazott elektróda semlegesíti a tengervíz kloridjainak egy részét, létrehozva egy "ion kiürítési zónát", ami megnöveli a helyi elektromos mező erősségét a csatorna többi részéhez viszonyítva. Ez a változás az elektromos mezőben elegendő a sók egyik ágba történő tereléséhez, lehetővé téve a sótalanított víz másik ágon történő áthaladást.
A kutatóknak eddig 25 százalékos sótalanítást sikerült elérniük. Bár az ivóvízhez 99 százalék szükséges, ezt a célt is elérhetőnek tartják. "Ez az alapelv működésének a demonstrációja" - magyarázta Kyle Knist, a Texas Egyetem kutatója. "Jelentős teljesítménynövekedést értünk el más, az ion kiürítési zónán alapuló alkalmazások fejlesztése során, ami arra utal, hogy a 99 százalékos sótalanítás nem elérhetetlen"
A másik nagy kihívás a folyamat felnagyítása. Jelenleg a hajszálvékony mikrocsatornák percenként megközelítőleg 40 nanoliter sótalanított vizet képesek előállítani. A technika mind egyéni, mind kommunális célú gyakorlati alkalmazása érdekében az eszköznek naponta több liter vizet kellene előállítania. A kutatók ennek elérésében is biztosak és egy olyan megoldást vizionálnak, ami különböző méreteken alkalmazható a különböző igények kiszolgálásához. Véleményük szerint egy italautomata méretű kis rendszer képes lesz egy kisebb falut ellátni ivóvízzel.
Az új módszer, melyet az Okeanos Technologies szabadalmaztatott, különösen a vízhiányos területek számára lehet reményteli, ami a bolygó lakóinak közel harmadának az élőhelyét jelenti. Ezeknek a területeknek a többsége bővelkedik tengervízben, de nincs energia infrastruktúrája, vagy elegendő pénze a víz hagyományos technikákkal történő sótalanításához. "A jelenlegi membrán szeparációs sótalanítási módszerek költségesek és a membránok könnyen szennyeződnek. Az általunk kifejlesztett membránmentes módszer még finomításra szorul és fel kell nagyítanunk, de egy nap nagy mennyiségű friss vizet biztosíthat egy egyszerű, akár hordozható rendszer alkalmazásával" - összegzett a kutatás vezetője Richard Crooks.