SG.hu·
Atomot az aszteroidáknak!
Ötévnyi munka után az Iowa Állami Egyetem tudóscsoportja egy aszteroida elfogó rendszer és tesztelésének tervezetével állt elő, a projekt 500 millió dollárba kerülne.
Az egyetem Aszteroida Eltérítés Kutató Központjának képviseletében Bong Wie, a csapat vezetője áprilisban fogja bemutatni kutatásukat a NASA Washingtonban rendezendő műszaki napján. Wie szerint az elmúlt hetek eseményei rávilágítottak, hogy az aszteroidák valós veszélyt jelentenek. "Ott volt az Oroszország fölött felrobbant meteor, majd ugyanazon a napon a 45 méteres DA14 25.000 kilométerre közelített meg a Földet. A DA14 alig került el minket" - taglalta. "Ha becsapódott volna, az 160 hirosimai atombombával lett volna egyenértékű"
Wie és csapata számítógépes szimulációk adataival dolgozott, azonban úgy véli, itt az ideje a szükséges technológiák összeállításával egy fegyvertelen műhold prototípus megépítésének, majd egy tényleges kilövésnek, hogy ellenőrizhessék, képes-e eltalálni a célpontként kijelölt aszteroidát. A NASA már végrehajtott egy hasonló küldetést, a Tempel 1 üstökössel állított ütközési pályára egy szondát. A Tempel 1 azonban jóval nagyobb volt (8x6 kilométer), mint a Wie által célba veendő aszteroidák. "A NASA egy nagy üstököst célzott meg, nem egy 300 vagy egy 50 méteres aszteroidát" - tette hozzá.
Wie csapata szerint egy-két nukleáris pofon elég lenne egy ilyen kaliberű aszteroidának, hogy ártalmatlan darabokra hulljon. A tervhez elsőként egy nukleáris eszközt hordozó műholdra lenne szükség, melynek pályája alkalmas lenne a Földet veszélyeztető, fentebb felvázolt mérettartományú aszteroidák elfogására. A műhold akár 30 napot is utazhat az űrkőzet eléréséhez, majd másodpercenkénti 10 kilométeres sebességgel becsapódva egy jókora krátert képezne a felszínén. Közvetlenül a becsapódás előtt azonban leválasztaná magáról a nukleáris eszközt, így az atomtöltet egy kis késessel ugyan, de a már kész kráter közepébe csapódna be. "Egy felszín alatti robbanás összetett hatása húszszor nagyobb, mint egy felszíni robbanásé" - magyarázta Wie.
Az aszteroidadarabok hatalmas törmelékfelhőt alkothatnak. "Mire a felhő eléri a Földet a darabok kevesebb, mint 0,1 százaléka lépne be a légkörbe, ezek pedig csupán 5 méteres darabok lennének, amik nem sok kárt okoznának" - mondta Wie, aki szerint elérkezett a cselekvés ideje. "Ideje kidolgoznunk egy tervet és demonstrálni koncepciónkat. Minden technológia rendelkezésre áll, nincs szükség semmi újra, csupán meg kell terveznünk és integrálnunk kell ezeket a megoldásokat, gyakorlati alkalmazásra van szükségünk"
Az egyetem Aszteroida Eltérítés Kutató Központjának képviseletében Bong Wie, a csapat vezetője áprilisban fogja bemutatni kutatásukat a NASA Washingtonban rendezendő műszaki napján. Wie szerint az elmúlt hetek eseményei rávilágítottak, hogy az aszteroidák valós veszélyt jelentenek. "Ott volt az Oroszország fölött felrobbant meteor, majd ugyanazon a napon a 45 méteres DA14 25.000 kilométerre közelített meg a Földet. A DA14 alig került el minket" - taglalta. "Ha becsapódott volna, az 160 hirosimai atombombával lett volna egyenértékű"
Wie és csapata számítógépes szimulációk adataival dolgozott, azonban úgy véli, itt az ideje a szükséges technológiák összeállításával egy fegyvertelen műhold prototípus megépítésének, majd egy tényleges kilövésnek, hogy ellenőrizhessék, képes-e eltalálni a célpontként kijelölt aszteroidát. A NASA már végrehajtott egy hasonló küldetést, a Tempel 1 üstökössel állított ütközési pályára egy szondát. A Tempel 1 azonban jóval nagyobb volt (8x6 kilométer), mint a Wie által célba veendő aszteroidák. "A NASA egy nagy üstököst célzott meg, nem egy 300 vagy egy 50 méteres aszteroidát" - tette hozzá.
Wie csapata szerint egy-két nukleáris pofon elég lenne egy ilyen kaliberű aszteroidának, hogy ártalmatlan darabokra hulljon. A tervhez elsőként egy nukleáris eszközt hordozó műholdra lenne szükség, melynek pályája alkalmas lenne a Földet veszélyeztető, fentebb felvázolt mérettartományú aszteroidák elfogására. A műhold akár 30 napot is utazhat az űrkőzet eléréséhez, majd másodpercenkénti 10 kilométeres sebességgel becsapódva egy jókora krátert képezne a felszínén. Közvetlenül a becsapódás előtt azonban leválasztaná magáról a nukleáris eszközt, így az atomtöltet egy kis késessel ugyan, de a már kész kráter közepébe csapódna be. "Egy felszín alatti robbanás összetett hatása húszszor nagyobb, mint egy felszíni robbanásé" - magyarázta Wie.
Az aszteroidadarabok hatalmas törmelékfelhőt alkothatnak. "Mire a felhő eléri a Földet a darabok kevesebb, mint 0,1 százaléka lépne be a légkörbe, ezek pedig csupán 5 méteres darabok lennének, amik nem sok kárt okoznának" - mondta Wie, aki szerint elérkezett a cselekvés ideje. "Ideje kidolgoznunk egy tervet és demonstrálni koncepciónkat. Minden technológia rendelkezésre áll, nincs szükség semmi újra, csupán meg kell terveznünk és integrálnunk kell ezeket a megoldásokat, gyakorlati alkalmazásra van szükségünk"