SG.hu·
Az egész világot elláthatná a szélenergia
A szél önmagában képes lenne energiával ellátni az egész világot, állítja egy új tanulmány, mindez azonban olyan befektetéseket igényelne, ami a szkeptikusok szerint irreálissá teszi az egész elképzelést.
A világ igyekszik levetkőzni fosszilis üzemanyag függőségét, kutatva a megújuló energiaforrások, mint a szél- és a napenergia hatékony kiaknázását. Az utóbbi időkben megjelent tanulmányokkal ellentétben az éghajlat adatokat elemzése szerint a szélturbinák több száz terawatt elektromosságot képesek termelni, jóval többet, mint a világ energiaszükséglete.
A PNAS szaklapban megjelent tanulmány szerzője, Mark Jacobson, a Stanford Egyetem kutatója szerint a maximális potenciál eléréséhez 1,5 milliárd hatalmas szélturbinára lenne szükség vízen és szárazföldön. Ez jóval több, mint amit a világ tényleges energiaszükséglete indokolna, azonban a jelenlegi számnál sok millióval több turbinára lenne szükség, hiszen az utóbbi évek tekintélyes befektetései ellenére is a világszerte elhelyezett szélerőművek 239 gigawatt környékén termelnek, ami csupán 2,5 százaléka a világ elektromos áram fogyasztásának.
Jacobson és a tanulmány társszerzője, Cristina Archer, a Delaware Egyetemen egy egészen más jövőt vizionál. Becslésük szerint 4 millió 5 megawattos turbinára lenne szükség - ezek nagyobbak mint a jelenleg működő turbinák többsége - hogy a 2030-as évek energiaszükségletének a felét fedezzék. "A világ ma évente 70-80 millió gépkocsit állít elő. Nekünk csak 4 millió turbinára van szükségünk 30 évente" - érvel Jacobson, bizonygatva elképzelésének életképességét, a szakértők azonban kétkedve fogadták a tanulmányt.
"Ha a világnak ez lenne a legfőbb célkitűzése, akkor talán kivitelezhető lenne. Ez azonban annak a kérdése, hogy mennyit költünk a megújuló energiaforrásokra a társadalom egyéb szükségleteihez képest" - mondta Audun Botterud, az USA Energiaügyi Minisztériumának Argonne Nemzeti Laboratóriumának energiakutatója, aki szerint a gazdasági befektetés mellett a szél változékonysága által támasztott kihívásokat sem szabad alábecsülni. "Ha csupán egy viszonylag szerény szélenergia mennyiséggel rendelkezünk, akkor viszonylag egyszerű kezelni a változékonyságot és a bizonytalanságot, azonban felnagyítva a mennyiséget, egyre nagyobbá válik a kihívás is"
"Ideális esetben, ha rendelkezünk valamilyen tároló eszközzel, ami nagy méreteken is képes az elektromosság tárolására, akkor azt alkalmazhatnánk, ha felesleg keletkezik, így életképes maradna a rendszer, amikor a szél elül. A tárolók azonban még mindig nagyon költségesek és elég korlátozott az a szám, ahány tárolót tudnánk építeni a jelenlegi technológiákkal. Mindezek tetejébe jön a távvezetékek kiépítésének költsége a szeles területekről a felhasználás helyszíneihez" - taglalta Botterud, akivel a Colorado Egyetem környezetpolitikai szekértője, Roger Pielke is egyetért. "A spekulatív tudomány rendkívül reménykeltő lehet, azonban messze áll a energiarendszerek gyakorlati világától"
A világ igyekszik levetkőzni fosszilis üzemanyag függőségét, kutatva a megújuló energiaforrások, mint a szél- és a napenergia hatékony kiaknázását. Az utóbbi időkben megjelent tanulmányokkal ellentétben az éghajlat adatokat elemzése szerint a szélturbinák több száz terawatt elektromosságot képesek termelni, jóval többet, mint a világ energiaszükséglete.
A PNAS szaklapban megjelent tanulmány szerzője, Mark Jacobson, a Stanford Egyetem kutatója szerint a maximális potenciál eléréséhez 1,5 milliárd hatalmas szélturbinára lenne szükség vízen és szárazföldön. Ez jóval több, mint amit a világ tényleges energiaszükséglete indokolna, azonban a jelenlegi számnál sok millióval több turbinára lenne szükség, hiszen az utóbbi évek tekintélyes befektetései ellenére is a világszerte elhelyezett szélerőművek 239 gigawatt környékén termelnek, ami csupán 2,5 százaléka a világ elektromos áram fogyasztásának.
Jacobson és a tanulmány társszerzője, Cristina Archer, a Delaware Egyetemen egy egészen más jövőt vizionál. Becslésük szerint 4 millió 5 megawattos turbinára lenne szükség - ezek nagyobbak mint a jelenleg működő turbinák többsége - hogy a 2030-as évek energiaszükségletének a felét fedezzék. "A világ ma évente 70-80 millió gépkocsit állít elő. Nekünk csak 4 millió turbinára van szükségünk 30 évente" - érvel Jacobson, bizonygatva elképzelésének életképességét, a szakértők azonban kétkedve fogadták a tanulmányt."Ha a világnak ez lenne a legfőbb célkitűzése, akkor talán kivitelezhető lenne. Ez azonban annak a kérdése, hogy mennyit költünk a megújuló energiaforrásokra a társadalom egyéb szükségleteihez képest" - mondta Audun Botterud, az USA Energiaügyi Minisztériumának Argonne Nemzeti Laboratóriumának energiakutatója, aki szerint a gazdasági befektetés mellett a szél változékonysága által támasztott kihívásokat sem szabad alábecsülni. "Ha csupán egy viszonylag szerény szélenergia mennyiséggel rendelkezünk, akkor viszonylag egyszerű kezelni a változékonyságot és a bizonytalanságot, azonban felnagyítva a mennyiséget, egyre nagyobbá válik a kihívás is"
"Ideális esetben, ha rendelkezünk valamilyen tároló eszközzel, ami nagy méreteken is képes az elektromosság tárolására, akkor azt alkalmazhatnánk, ha felesleg keletkezik, így életképes maradna a rendszer, amikor a szél elül. A tárolók azonban még mindig nagyon költségesek és elég korlátozott az a szám, ahány tárolót tudnánk építeni a jelenlegi technológiákkal. Mindezek tetejébe jön a távvezetékek kiépítésének költsége a szeles területekről a felhasználás helyszíneihez" - taglalta Botterud, akivel a Colorado Egyetem környezetpolitikai szekértője, Roger Pielke is egyetért. "A spekulatív tudomány rendkívül reménykeltő lehet, azonban messze áll a energiarendszerek gyakorlati világától"