SG.hu·

Másként látják a világot a férfiak és a nők

Egy új kutatás szerint különbözően működnek a férfiak és a nők agyának látóközpontjai. A férfiak érzékenyebbek az apró részletekre és a gyorsan mozgó stimulusokra, míg a nők jobbak a színek megkülönböztetésében.

Az agykéregben, különösen a a képek feldolgozásáért felelős vizuális kéregben magas a férfi nemi hormon, az androgén receptorok koncentrációja. Az androgének felelősek a vizuális kéreg neuronjainak fejlődéséért is az embriógenezis, az embrió kifejlődésének időszaka alatt, ami azt eredményezi, hogy a férfiak 25 százalékkal több ilyen agysejttel rendelkeznek, mint a nők.

A New York Városi Egyetem kutatói 16 év fölötti férfiak és nők látását hasonlították össze. Minden jelentkező normális színlátással és látásélességgel rendelkezett. Amikor megkérték a jelentkezőket, hogy írják le az eléjük tárt színeket, egyértelművé vált, hogy a férfiak színlátása el van tolódva, valamivel hosszabb hullámhosszra van szükségük ugyanannak az árnyalatnak az észlelésére, mint a nőknek. A férfiaknál nagyobb volt az a tartomány a színskála közepén, amelyben kevésbé tudták megkülönböztetni a színeket.

A kísérlet második felében a látás kontrasztérzékenységi funkcióit (CSF) világos és sötét vonalakat ábrázoló képekkel mérték. A vonalak vízszintesen, vagy függőlegesen helyezkedtek el, a kísérletben résztvevőknek kellett kiválasztaniuk, melyiket látják miközben a vonalak távolsága is változott. A kutatók különböző sebességekkel kezdték váltogatni a képeket, melyek egyre inkább vibrálónak tűntek. A csapat azt vette észre, hogy a mérsékelt sebességű képváltások során mindkét nem hajlamos figyelmen kívül hagyni az egymáshoz közel elhelyezkedő vonalakat. Amikor a képváltások felgyorsultak, ugyancsak mindkét nemnek nehézségeket okozott a képeken látható vonalak vastagságának megállapítása, összességében azonban a férfiak mindkét szempontból jobban teljesítettek az egyre gyorsabban változó képekkel.

"Ahogy azt más érzékeknél, mint a látásnál vagy a szaglásnál is megfigyelhető, észlelhető nemi különbségek vannak a férfiak és a nők látásában. Az általunk mért látási elemeket a talamikus agysejtek adott sorozatai által az elsődleges vizuális kéregbe bevitt inputjai határozzák meg. Úgy véljük, hogy mivel ezeket a neuronokat a kéreg vezérli a embriógenezis során, a tesztoszteron nagy szerepet játszik, különböző kapcsolódásokhoz vezetve a férfiaknál és a nőknél. A különbséget előidéző evolúciós vezérlő erő nem egyértelmű" - összegezte tapasztalataikat a tanulmány vezetője, Israel Abramov professzor.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© Drinkman2012. 09. 07.. 23:24||#27
Ahha a zöld jelzés után kanyarodó nõ ezért nem látja a zebrát!<#vigyor>
+1
© Archenemy2012. 09. 07.. 03:31||#26
Hát márpedig a tojás elõbb volt, mint a tyúk.

Tojást ugyanis már a hüllõk is raktak.

Nem kell megköszönnötök, máskor is szívesen segítek :)<#vigyor3>
-1
© wraithLord2012. 09. 06.. 21:11||#25
A fejlõdés pedig nem véletlen mutációk eredménye, hanem a környezet nyomásának az eredménye, amelyet a mutációk tesznek lehetõvé. És nem fejlõdés, hanem átalakulás, alkalmazkodás.
-1
© wraithLord2012. 09. 06.. 21:07||#24
Úgyhogy az elõzõ megállapításom csak fenotipikus szinten érvényes. Mondjuk nyilvánvaló.
+1
© wraithLord2012. 09. 06.. 21:06||#23
Illetve nem "vannak gének", hanem mutációval kialakulnak olyan gének, bocs...
© wraithLord2012. 09. 06.. 21:05||#22
De ez sem teljesen igaz, mert vannak gének, amik nem jók semmire, de nem is hátrányosak az élõlényre nézve. Benne maradnak a genomban, vagy inkább a populáció génkészletében, aztán vagy eltûnnek szép lassan, vagy ha a környezet úgy változik meg, hogy hasznossá válik, akkor elõtérbe kerül(het)nek.
© wraithLord2012. 09. 06.. 21:02||#21
Jó, akkor: semmi sem marad fent, csak úgy, mert hátha egyszer majd jó lesz, de most nem jó semmire, esetleg hátrányos is.
© PetiX872012. 09. 06.. 21:00||#20
"Semmi sem alakul ki csak úgy, hátha egyszer majd valamire jó lesz."
Pedig pont így van. Véletlen mutációk eredménye a fejlõdés. A gyengébb vagy életképtelen egyedek pedig alulmaradnak, majd kihalnak. Ez volna a természetes szelekció lényege.
pl Semmi nem tud csak úgy szándékosan plusz két kezet növeszteni..
© wraithLord2012. 09. 06.. 20:57||#19
Vagyis az élõlények törzsfája...
© wraithLord2012. 09. 06.. 20:52||#18
Nem beszélsz hülyeséget, ez teljesen nyilvánvaló. Minden többsejtû állat (vagy akár élõlény, bár így már egy kicsit színesebb a kép) - általában megtermékenyített - petébõl fejlõdik ki, hívjuk azt ikrának, petének, hüllõtojásnak, madártojásnak, petesejtnek stb.
Mind ugyanaz, csak a "tálalásuk" más (angol nyelvterületen ezeket mind "egg"-nek hívják...) Ez a "tálalás" fejlõdik vagy helyesebben átalakul a környezetnek megfelelõen, de a lényeg mindig ugyanaz.
Ezt az átalakulást pedig a törzsfejlõdés tükrözi a leglátványosabban... :)