SG.hu·2012. augusztus 10.

Megkezdte az USA az Agent Orange vietnami feltakarítását

Az Egyesült Államok segítséget nyújt Vietnam egyik területén az Agent Orange szennyezés felszámolásában. A háború 1975-ös befejezése óta ez az első ilyen lépés. A munkálatok az egyik nagyváros, Danang repülőterénél zajlanak majd.

Az amerikai haderők a vietnami háború alatt több millió liter mérgező lombtalanítót szórtak le az erdőkre, hogy megsemmisítsék az ellenség fedezékét. A tárolására szolgáló narancssárga csíkos hordókról elnevezett Agent Orange egyike volt ezeknek a növényirtószereknek, az USA messze ezt a nagy hatékonyságú gyomirtó és defoliáns keveréket vetette be a legtöbbször, amit a gyártási folyamatából adódóan dioxin szennyezett be, az ágenseknek kitett személyeknél súlyos egészségügyi problémákhoz vezetve. Vietnam szerint több millió lakos szenvedett el károsodásokat a szertől, beleértve 150.000 súlyos rendellenességekkel született gyermeket.

Az Agent Orange Áldozatok Szövetségének alelnöke, Tran Xuan a BBC-nek adott interjújában "kissé megkésettnek" nevezte az amerikai segítségnyújtást, azonban "nagyra értékeli" a lépést. "Ez azt bizonyítja, hogy az amerikai kormány most felvállalja a felelősséget, hogy támogasson bennünket. Remélem ezek az erőfeszítések megtöbbszöröződnek a jövőben" - mondta. "Mindazonáltal úgy véljük, a tisztítás független a vietnami Agent Orange áldozatok kárpótlásának ügyétől, akik ma is szenvednek ettől az igazságtalanságtól. Ezek a városok mindentől függetlenül folytatják a pereskedést"

Az Egyesült Államok kártalanította saját veteránjait, akik ki voltak téve a defoliánsoknak, a vietnami polgárokat azonban nem. Egy csoport pert indított az amerikai gyártók ellen, azonban keresetüket 2007-ben elutasították. Csütörtökön ünnepséget tartottak Danang repülőterén, ahol a növényirtót tárolták, mielőtt szétszórták volna a vietkongokat, az akkori kommunista kormányt támogató gerillákat rejtő erdők felett. Az amerikai kormány 41 millió dollárt biztosít a tisztítási projektnek, amit két amerikai cég végez el a vietnami hadügy minisztériummal közreműködve. Az USA a múltban is próbált segíteni néhány társadalmi szolgáltatás finanszírozásával, azonban ez az első közvetlen segítségnyújtás részükről.

Nguyen Chi Vinh vietnami helyettes hadügyminiszter és David Shear az Egyesült Államok vietnami nagykövete bejelenti a négyéves együttműködést a Danag repülőtéren tartott ünnepségen. A repülőtéren a háború alatt amerikai légitámaszpont is működött, itt tárolták és töltötték fel a gépeket az ágenssel.
A szennyezett talajt és üledékeket ki kell ásni, majd magas hőmérsékletre hevítve meg kell semmisíteni a benne található dioxinokat. Frank Donovan az USAID vietnami képviselője elmondta, hogy a projekt 2016-ig fog tartani. "Arra számítunk, hogy szennyezésmentesítéssel megszabadulunk a dioxinnal szennyezett területektől, elérve az ártalmatlan szintet, amit mind az amerikai, mind a vietnami kormány elvár, így újra biztonságossá válnak ipari, kereskedelmi vagy lakossági felhasználásra" - mondta Donovan a Radio Australianak.

Több tucat más szennyeződési gócpont van még, ahol a növényirtókat tárolták, köztük két másik repülőtér. Az USA és Vietnam 1995-ben állította vissza teljes diplomáciai kapcsolatát és az elmúlt években egyre jobban közeledett egymás felé a két ország Kína magatartásának köszönhetően, amit a Dél-Kínai-tenger vitatott területeivel kapcsolatban tanúsított. Nga Pham, a BBC vietnami tudósítója szerint az Agent Orange a háború legkeserűbb öröksége és a vietnamiak többsége több segítséget vár az Egyesült Államoktól.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Az italozás kellemetlen utóhatásai Csomagolóanyag vegyülete bukkant fel a vérben Anthrax: gyilkosból rákgyógyszer?Mérgezõ gázok a repülõgépeken Ön mivel mérgezi magát?Bárki vásárolhat polóniumot az interneten Egy ex-kém halála Napóleon halála még mindig rejtély

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

"Ezzel szemben a német és a japán a második és harmadik legnagyobb gazdaság a világon az USÁé után. Nem hiszem, hogy a mostani vietnámiak az eddigiekbõl kiindulva túlzottan bánnák, hogy néhány évvel ezelõtt tömegpusztító eszközöket vetettek be õseik ellen :)"

Ha jól értem arra célzol, hogy a vietnamiak örülnek, hogy az amcsik segítik õket és kihasználják a lelkiismeretfurdalásukat, hogy mondjuk kb. 20 év múlva Ázsia egyik meghatározó hatalma legyenek?

Nos ezt majd akor döntsük el, ha ez bekövetkezett.
A helyzet azért nem enyire egyszerû. A németeket elég rendesen agymosták a háború után, szal hogy ki örül minek a II VH-val, és az utána következõ eseményekkel kapcsolatban az elég kérdéses.
Aztán amellett, hogy a németek is megkapták a Marshall-segélyt, ami gyakorlatilag a világgazdaságban mutatkozó pénzhiány orvoslására lett kitalálva a német ipar felszámolását az 50-es évekig folyamatosan nyomatták, kiherélték az országot. Fellendülés csak utána következett.

A japánoknál nem csináltak ennyire erõs agymosást, császár maradt a helyén, a militarista szamuráj szellemiséget sem irtották ki a nemzet önmeghatározásából. Emiatt az õ esetükben a II. VH megítélése eléggé ambivalens, akár felsõvezetõk is tesznek olyan kijelentéseket, hogy nem is volt olyan sok az a 16 millió kínai + egyéb áldozat, ami a japók lelkén száradt.
Ezzel szemben a németek iszonyatosan vigyáznak, hogy elhatárolódjanak a náci múlttól.

Japán fellendüléséhez hozzájárult az, hogy egy elég erõs protekcionista gazdaságolitikát tudtak megvalósítani, a nagy gazdasági konszernnjeiket, a zaibacukat feléleszteték és a 60-as évektõl azt csinálták, amit most a kínai elvtársak, hogy olcsó áruval árasztották el a nyugatot, a belsõ piacukra viszont azt és úgy engedtek be, ahogy azt õk jónak látták. Ez tökéletesen ellentmond annak a folyamatnak, ami a világgazdaság liberalizációja irányába hat, és azzal, hogy ezt megtehették az USA szemhunyásával, a versenytársakkal szemben elõnybe kerültek.

Miért is kivételezett az USA Japánnal, és miért támogatott egy erõs gazdaságokból álló Nyugat-Európát, amikor az nyilvánvalóan hosszútávon a gazdasági érdekei ellen való?
Mert szüksége volt a SZU-val szembeni erõs gazdasági, logisztikai hátterû katonai erõkre.

Ebbõl következõen, ha az USA be akar nyomulni a csendesóceáni térségbe és további erõs bástyákat akar kialakítani, akkor majd felfejlesztik a vietnami gazdaságot. Ha csak a kínai pandamaci bajszát akarják huzogatni, akkor meg nem.

Azonban ahhoz, hogy az elõbbit meg tudják csinálni, ahhoz az is kéne, hogy az USA jó kondícióban legyen, a világgazdaság legmeghatározóbb szereplõje legyen. Úgy tûnik már most sem az, és várhatóan a jövõben a csendesóceáni térségben mindenképpen ez a meghatározó erõ Kína lesz. Szal, ha túlságosan jópofiznak a vietnámiak az USA-val könnyen hoppon maradhatnak, mert a kínai pandamaci a nyakukra lép.

jó, legyen

Egyébként azóta a ratifikáció is megtörtént, de semmit nem változtatott az addig állásponton, mivel az amerikaiak, elfogadtatták az addigi álláspontjukat a többi országgal, hogy válaszcsapásként használható vegyi és biológiai fegyver, tehát részükrõl az aláírás és a ratifikáció között semmilyen különbség nem volt a többieknek viszont annál inkább, mert aki addig tökéletesen védve volt ezután már nem, ugyanis amint valamelyik tag elkezd ilyen fegyvereket használni az felmenti az összes többi tagot is a korlátozás alól.

http://www.icrc.org/customary-ihl/eng/docs/v2_cha_chapter24_rule74?OpenDocument&highlight=gas

Geneva Gas Protocol néven találod.

A lényeg hogy aláírták, ez a nemzetközi jogban kötelez, és ezt õk is elismerték a kezdetektõl fogva, a Szenátus nem ratifikálta, de ettõl még érvényben van.
Az indoklás szerint azért írták alá és azért nem ratifikálták mert, a ratifikáció megtiltott volna egy válaszcsapást, tehát ha valaki az amerikaiak ellen vegyi vagy biológiai fegyvert vet be erre nem válaszolhattak volna vegyi vagy biológiai fegyverrel, a ratifikáció hiánya lehetõséget ad arra hogy nem elsõ támadóként válaszcsapást mérjenek hasonló eszközökkel.
De nem ad lehetõséget arra hogy az USA elsõként vessen be ilyen eszközöket akárki ellen.

oppá, mittaláltam
http://en.wikipedia.org/wiki/Geneva_Protocol#Chemical_weapons_prohibitions

-1

nagyszerû. Már csak a link hiányzik ( de tényleg, a gugli semmit nem dob ki arra, hogy 1925 usa ratified Geneva Protocol )

-1

Mivel a Genfi Egyezmény több fejezetbõl és kiegészítõ protokollból áll nem egy idõben fogadták el õket hanem több évtized alatt, tehát több elnök is aláírta a különbözõ fejezeteket, a vegyi és biológiai fegyverek és gázok bevetését tiltó kiegészítõ protokollt 1925-ben írták alá, akkoriban az USA elnöke Calvin Coolidge volt, anyja neve Victoria Josephine Moor Coolidge, akkoriban az USA ban nem volt személyi igazolvány sok államban ma sem kötelezõ, címe akkoriban:1600 Pennsylvania Avenue Northwest Washington DC 20500.

már csak azt ezt ratifikáló am. elnök neve, anyja neve, személyi ig száma, lakcíme érdekel

-1

"June 17th 1925 Geneva Protocol - protocol for the prohibition of the use in war of asphyxiating, poisonous or other gases and of bacteriological methods of warfare"

bemásoltam a szöveg részletet a Genfi Egyezménybõl amirõl valószínûleg most hallottál életedben elõször, igazából te voltál képtelen arra hogy utánanézz, pedig már van google fordító is szóval az hogy nem tudsz angolul nem mentség.

de nehéz ez. Miért van az, hogy valaki böfög valamit, de arra képtelen, hogy bevágja a gugliba, és megnézze, hogy mit hogy?
Miért olyan sok idõ átnézni az összes USA által '69 elõtt ratifikált polgári és katonai szerzõdés szövegét?
Reco, teddy, pocok? Vagy csak addig érdekes, míg fingnélkül ugatni lehet? ( meggyõzõdésem, hogy vannak ilyenek, ahogy az is, hogy fogalmatok sincs )

-1

További bejegyzések a fórumban...