SG.hu·

Miként éli túl a szúnyog a záporozó esőcseppeket?

A szúnyognak a esőcseppek hullása nagyjából annyit tesz, mintha az emberre autók potyognának az égből. Egy új kutatás azt mutatta meg, hogy a vérszívó rovar teste könnyűségének és taktikájának köszönheti megmenekülését a záporozó esőben. A Georgiai Műszaki Egyetem (GIT) munkatársai filmre vették, és elemezték, ahogyan a rovar esőcseppekkel ütközik.

A szúnyog teste olyan könnyű, hogy az esőcsepp nem loccsan szét rajta - állapították meg a kutatók az amerikai tudományos akadémia folyóirata, a PNAS legfrissebb számában. Ehelyett a szúnyog testével hozzátapad a csepphez, akár testhossza 20-szorosát is együtt esik vele, majd sértetlenül válik szét tőle. "A csepp egy üstökös sebességével érkezik, a szúnyog pedig ahelyett, hogy ellenállna a csepp által kifejtett erőnek, tulajdonképpen hozzátapad valamiféle potyautasként. A szúnyog ezzel valójában minimalizálja a csepp által kifejtett energiát" - magyarázta David Hu kutatásvezető, az egyetem gépészmérnök és biológia professzora a LiveScience portálnak.

Ez a képesség segíti a szúnyogot, hogy túlélje az esős éghajlatot, de a kutatás eredményét kis méretű, repülő robotok megtervezésében is hasznosíthatják. Hu elmondta, hogy eddig senki nem kutatta, hogy az ilyen apró robotok miként élik túl az esőt, ahogyan a szúnyogok reakcióját is először vizsgálták. Létrehoztak egy kísérleti helyzetet, amelyben a szúnyogokat egy néhány másodpercenként rezgő necchálóba tették, hogy megakadályozzák leszállásukat. Így hullajtottak rájuk vízcseppeket olyan erővel, mintha viharos esőzés zajlana.



Bár a cseppek nagyjából ötvenszer nagyobb súlyúak voltak, mint a szúnyogok, és az ütközési energia átszámítva a rovar testsúlyának tízezerszeresét képviselte volna, a találkozás nem vált halálossá. A szúnyogok cseppel való összetapadását, majd sértetlen különválást ebben az esetben is megfigyelték. Mint megállapították, az összetapadás egyúttal azt is jelenti, hogy a rovar testét a csepp energiájának csupán 10 százaléka éri. Amikor azonban a talajhoz közel repülve találja el az esőcsepp a szúnyogot, akkor a rovart veszély fenyegeti, mert nincs elegendő távolság a közös eséshez, vagyis a csepp energiájának abszorbeálásához. Ha a becsapódás még a csepptől való szétválás előtt történik meg, akkor másodpercenként 1000 szúnyoghossznyi sebességgel ütközik a talajnak a rovar.

Hu az eredmények értékelésekor emlékeztetett arra, hogy amit a szúnyogok tesznek, az megegyezik a kínai harcművészeti ág, a taj csi filozófiájával: "ha nem állsz ellen kihívód erejének, nem fogod érezni azt".

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© B0nFire2013. 09. 14.. 21:02||#21
Kezdjük ott, hogy a szúnyog nem is repül esõben! <#eplus2>
© nagylzs2012. 06. 09.. 15:40||#20
"Bár a cseppek nagyjából ötvenszer nagyobb súlyúak voltak, mint a szúnyogok, és az ütközési energia átszámítva a rovar testsúlyának tízezerszeresét képviselte volna, a találkozás nem vált halálossá."

Egy kis fizika:

* A szabadon esõ esõ vízcseppnek nincsen súlya. Ez van. Esetleg a tömege lehet ötvenszer nagyobb.
* Az "ütközési energia" az mi akar lenni? Az ütközéskor átadott mozgási energia? Amit természetesen joule-ban mérünk. Az nem hasonlítható össze a rovar testsúlyával, amit meg newton-ban mérünk.

Ez a mondat így értelmetlen. Értelmesebb lett volna a gyorsulás nagyságáról beszélni, és egyébként a videóban pont hogy a gyorsulást nézték. Csak a fordítás valahogy félresiklott...
© cateran2012. 06. 08.. 04:23||#19
"Hu elmondta, hogy eddig senki nem kutatta, hogy az ilyen apró robotok miként élik túl az esõt"

Tulelo robotok gondolom....Amugy ezek a kis robotok merrefele elnek?<#banplz>
© kisemlõs2012. 06. 07.. 22:22||#18
Fejlõdik a tudomány! Pár éve még azt olvastam (talán itt) hogy fejlett receptoraival érzékeli õket és kikerüli. Most kiderült, nem kerüli ki. Még pár ér év és bebizonyítják, hogy belepusztul! :-)))
© Merces2012. 06. 07.. 21:30||#17
jó felölem kezdheted az elõzmények megválaszolásánál
© Tau Tang Wou2012. 06. 07.. 00:44||#16
És ezt pont te mondod.<#idiota>
© Merces2012. 06. 06.. 22:13||#15
ugyan ez az apróság számodra nem lehet akadály<#mf1>
© Tau Tang Wou2012. 06. 06.. 21:01||#14
Ostoba kérdés.

A tudomány lépésrõl lépésre halad. Nem tesz fel olyan kérdést, aminek még az elõzménye sincs megválaszolva.
© Reparamorf2012. 06. 06.. 13:51||#13
Ja, csak ez a baj...
-Hát persze ez is a Gyurcsány miatt van...
-Hogy mi?... akármi...<#mf1>
+1
© immovable2012. 06. 06.. 09:49||#12
Mert érdekes a cikk.
+1