SG.hu·

Felfedezték a legsötétebb exobolygót

Szénfekete világra bukkantak a Naprendszeren kívül. Az általunk ismert legsötétebb égitest kevesebb mint 1 százalékát veri vissza a ráeső fénynek.

A szóban forgó bolygó egy Jupiter méretű gázóriás, a TrES-2b, amit a NASA Kepler űrszondájának sikerült észlelnie a GSC 03549-02811 jelű, a Naphoz hasonló csillag környezetében, 750 fényévnyire, a Sárkány csillagképben. "Egyszerűen képtelenség, mennyire sötét ez a bolygó, mennyire idegen a Naprendszerünkben található égitestekhez viszonyítva" - nyilatkozott a tanulmány vezetője, David Kipping, a Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ csillagásza a SPACE.com-nak. "Sötétebb a legfeketébb szénnél, a sötét akril festékeknél. Elég furcsa, hogyan válhat egy ekkora bolygó ennyire fényelnyelővé"

Míg a Jupiter felhősávjai fehérek és vörösek, visszaverve a ráeső napfény több mint egyharmadát, a TrES-2b esetében hiányoznak a fény visszaverésére alkalmas felhők, aminek következtében légköre több mint 980 Celsius fokos lehet, szülőcsillagától ugyanis mindössze 5 millió kilométerre kering. "Mindazonáltal nem teljes egészében fekete" - tette hozzá David Spiegel, a tanulmány társszerzője, a Princeton Egyetem kutatója. "Annyira forró, hogy egy halvány, vöröses ragyogást bocsát ki, mint az izzó parázs"

A kutatók szerint a sötét színt a bolygó légkörének fényelnyelő vegyületei, például gőz halmazállapotú nátrium és kálium, vagy gáz halmazállapotú titán-oxid adhatja, ennek ellenére senki sem tud teljes magyarázattal szolgálni páratlan álcázási képességre. "A sötétség oka továbbra is rejtély, jó esély van rá, hogy egy olyan vegyület, amire eddig még nem is gondoltunk" - mondta Kipping.


A csillagászok szerint a TrES-2b ugyanúgy kötődik csillagához, mint a Hold a Földhöz, vagyis a bolygó egyik oldala folyamatosan a csillag felé néz. Ez fázisváltozásokat eredményezhet, ahogy égi kísérőnk is folyamatosan halványul és fényesedik az új hold és a teli hold között, ami idővel enyhe változásokat hozhat a csillag és a bolygó együttes fényességében. "A Keplerrel több mint 50 keringést figyeltünk meg, melyeket összevetve az exobolygóknál tapasztalt eddigi legkisebb, mindössze 6 ppm fényességbeli változást észleltünk" - mondta Kipping. „Más szavakkal a Kepler képes volt közvetlenül magából a bolygóból kiáramló látható fényt észlelni"

Ezek a rendkívül apró fluktuációk bizonyították a TrES-2b páratlan sötétségét. A nagyobb fényvisszaverő képességgel rendelkező világok ugyanis jóval magasabb fényességbeli változásokat tanúsítanának a fázisváltozások során.

Bár jelenleg a TrES-2b a legsötétebb ismert bolygó, más csillagok körül számtalan hasonló világ várhat még felfedezésre, tették hozzá a kutatók. Mindez azt is megerősíti, hogy naprendszerünk sokkal különlegesebb annál, mint azt korábban hittük. A Kepler által észlelt több mint 1200 leendő világban újabb szokatlanul sötét bolygók tűnhetnek elő.

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© Rotcsa2011. 08. 16.. 01:24||#37
Mi van, ha ott értelmes lények élnek és nem is akarják, h megtalálják õket? 😊
Lehet, h nem véletlenül bujnak el valami, vagy valakik elõl....😄
© Sir Ny2011. 08. 15.. 22:30||#36
„Vannak akik az élõlényekre Maxwell-démonként tekintenek."

Milyen élõlényekre? Pl a Google-re? Mert az él, legalább annyira, mint én, aki sok sok sejt közös munkájának gyümölcse vagyok, a Google meg az embereké.
© Sir Ny2011. 08. 15.. 22:27||#35
A zseblámpádon a kör alakú fényfolt két széle nem párhuzamos(?) inkább tágul. Vagyis ahogy nõ a távolság úgy lesz egyre nagyobb az általa megvilágított felület ( méghozzá négyzetesen, tegyük hozzá ) nyílván ugyanannyi foton pl 4-szer akkora felületen sokkal gyengébben látszik, 32-szer akkora felületen meg szinte alig. Ezért van az, hogy a lézered, ami nem szórja a fényt összevissza, elvilágít neked bármeddig.
© meszi32011. 08. 15.. 08:37||#34
soha nem értettem: ha a fény 300.000 km-t tesz meg 1 s alatt akkor a zseblámpám mér csak 10m-re világít el?
© philcsy2011. 08. 14.. 21:03||#33
A ppm a "part per million" rövidítése. Hasonló mint a %, ami "part per hundred"-nek felelne meg. Tehát 1 ppm az 0.0001%. A kérdés az, hogy minek a milliomod része. Ez változó, itt a fényességet jelenti.

"mindössze 6 ppm fényességbeli változást észleltünk" = "mindössze 0.0006%-os fényességbeli változást észleltünk"
© pifoeko2011. 08. 14.. 19:52||#32
6 ppm az még is mennyi? hogyan képzeljem el olyan mint egy távolban pislákoló bicikli lámpa ami éppen lemerül?
© PepeLopez2011. 08. 14.. 11:31||#31
http://paranormal.hu/print.php?news.251

mindeközben jönnek az idegenek amirõl a média kussol !! 😄
© Rotyoka2011. 08. 13.. 16:52||#30
Valójában ez csak egy napkollektorokkal beépített bolygó
© DrRadon2011. 08. 13.. 11:36||#29
Nem kell meglepõdnöd, csak olvasgatni. Információid a bolygóészlelésekrõl elavultak. Ideje frissíteni, valamint hanyagolni az olyan pontatlan megfogalmazásokat, mint pl a : "csak a mi keringési síkunkban tudunk bolygót észlelni"

Nem az életet hordozó bolygók eszményi csillaguktól való távolságát vitattam (egyébként a csillag energia kibocsájtásától függõen jóval kisebb vagy éppen nagyságrendekkel nagyobb is lehet mint 150 M km), hanem az értesüléseidet az exobolygó megfigyelési módszerekrõl - pontosabban csak módszerrõl, mivel csak egyetlen egyet említettél meg -, valamint ezek eredményeirõl.

Ha jól emlékszem a Gliese-nek van földszerû bolygója, ahol a felszíni hõmérséklet alkalmas lehet az életre. Egyetlen probléma van vele: a gravitáció kb 1,5-szöröse a földiének.
© Doktor Kotász2011. 08. 13.. 10:57||#28
Ezen azért lepõdnék meg, mert minden ilyen posztban pármillió kilométeres távolságra található bolygóról szólnak a hírek.
A föld mennyire is van a Naptól?
150 millió kilométer?
Azért ezek nagyságrendi különbségek, ha az életrõl van szó.