SG.hu·

2015-ben már emberekkel repülhet a Boeing űrkapszulája

A Boeing asztronautákat és egyéb megrendelőit a világűrbe szállító járművéhez megtalálta a megfelelő rakétát, jelenleg a fejlesztés mellett tesztpilótákat toboroznak.

A United Launch Alliance-szal kötött szerződés értelmében a Boeing új űrhajója, a Commercial Space Transportation-100 (CST-100) a jelenleg műholdak fellövéséhez használt Atlas 5 rakéta egy módosított változatával fog repülni. Az új jármű első emberi űrrepülését 2015-re tervezik, két pilóta foglal majd helyet Cape Canaveralban a fedélzeten, akiknek a személyével kapcsolatban még nincs információ, a cég keresi a potenciális jelölteket.

John Elbon, a cég alelnöke és kereskedelmi űrrepülési programjának vezetője nagy előrelépésként értékelte az űrjármű fejlesztésében a rakétával kapcsolatban megszületett megállapodást. "Újabb lépést tettünk a megvalósítás felé vezető úton" - nyilatkozott a múlt hét végén megtartott telekonferencián. "Az országnak nagyon fontos, hogy nem veszítse el a lendületét... erre összpontosítva hamarosan újra amerikaiakat juttathatunk el az űrbe"

A NASA három évtizedre visszatekintő űrsikló programjának júliusi leállításával az űrügynökség jelenleg nem rendelkezik olyan űreszközzel, amivel embereket szállíthatna. Elbon elmondása szerint a Boeing jelenleg a CST-100 repüléséhez keres asztronautákat, és bár az űrrepülési tapasztalat nem előfeltétele a szerződtetésnek, szívesen látnák a NASA egykori űrhajósait a CST-100 üléseiben. "Egy válogatási folyamat fog lezajlani" - mondta. "Természetesen, ha valaki már repült az űrben az jó ajánlólevél lehet, és úgy vélem sokat nyomhat a latban az értékelésnél"

A Boeing a rakéta kiválasztásánál is több lehetőséget vizsgált, köztük a kisebb cégek, mint a SpaceX és az ATK által még csak rajzasztalon létező koncepciókat is. Mivel a Boeing a Lockheed Martinnal együtt az United Launch Alliance (ULA) tagja a végső választást alapos vizsgálat előzte meg, hogy ne illethessék elfogultsággal a cégóriást. A Boeing az ULA-n belül a Delta 2 és Delta 4 rakétacsaládot építi, míg az Atlas 5 a Lockheed Martin rakétája. Elbon semmilyen felvilágosítással nem szolgált a szerződés anyagi vonzataival kapcsolatosan.

A Boeing egyike annak a négy NASA által finanszírozott cégnek, ami az űrhajósok a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) történő eljuttatására alkalmas kereskedelmi űrhajókat fejleszt. A CST-100 egy újrahasznosítható űreszköz lesz, ami maximum hét fő szállítását teszi lehetővé, ez a szám az egyéb rakomány függvényében csökkenhet. A CST-100 körülbelül 4,5 méter széles, a tervek szerint egy űrkapszula 10 repülést bír ki, utána cserére szorul. A repülések nem csupán a Föld és az ISS között, hanem bármelyik jövőbeli magán űrállomásra kivitelezhetők, ilyen lehet a Bigelow Aerospace felfújható modulokból összeállított létesítménye, melyek feljuttatásában ugyancsak a Boeing segédkezik a Las Vegas-i cégnek.

Az Atlas 5 rakéták 100 százalékos mutatóval rendelkeznek, eddigi 26 küldetésük során még egyszer sem hibásodtak meg, legutóbb augusztus 5-én, pénteken emelkedett a magasba a NASA Jupiter szondájával, a Junoval. Az Atlas 5 53,8 méter magas, több konfigurációval rendelkezik, a Juno pályára állítását öt szilárd hajtóanyagú gyorsító rakéta segítette, a CST-100 fellövéséhez egyetlen szilárd gyorsítót használnak majd.

A magánszektor fejlesztéseinek realizálódásáig a NASA kénytelen nemzetközi partnereire támaszkodni az ISS eléréséhez. Rakományaikat orosz, európai és japán robot teherűrhajók szállítják majd, míg az űrhajósokat az orosz Szojuzok juttatják el az állomásra.

A Boeing 92,3 millió dollárt kapott a NASA-tól áprilisban az űrügynökség Kereskedelmi Legénységi Fejlesztési Programjának második fordulója keretében, melynek célja a kereskedelmi űrhajózás beindítása. A Boeing mellett a SpaceX, a Blue Origin és a Sierra Nevada Corp. dolgozik a cél elérésén.

A CST-100 tesztelése az ejtőernyős szabadesési tesztekkel és a kilövés megszakítási rendszer földi bemutatásával indul. Ha ezeket sikerrel veszik, akkor 2015-ben három próbarepülést vezényelhetnek le az Atlas 5 rakéták közreműködésével. 2015 elején még ember nélkül, az év végén már a két pilótával zajlanak a kísérletek, illetve év közben élesben is kipróbálják a kilövés megszakító rendszert. "Célunk egy megbízható űrjármű megépítése a rendelkezésünkre álló egyszerű rendszerek alkalmazásával, amit egy már bizonyított kilövő eszközzel integrálunk" - mondta Elbon. "Az eredmény egy rendkívül biztonságos rendszer lesz, ami megbízható és gyorsan szolgálatba állítható"

Ehhez azonban további NASA finanszírozásra is szükség van, tette hozzá a Boeing alelnöke, a cég jelenlegi költségvetése ugyanis csak az tervezési fázis lezárását biztosítja.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© kamov2011. 08. 15.. 18:49||#105
Ez az égimechanikai paradoxon.

Megoldása: "A paradoxon feloldása az, hogy az ûreszköz teljes energiáját nem csak a mozgási, de a gravitációs helyzeti energiája is, pontosan a kettõ összege határozza meg. A Földtõl távolabbi pályán az összenergia több, még ha a mozgási energia kevesebb is."

A teljes cikk hasznos ismertetõkkel az Ûrvilág-on:http://www.urvilag.hu/lassuk_es_halljuk_egymast/20100516_mi_a_palya_1resz
© Sir Ny2011. 08. 14.. 18:18||#104
tfh hogy: v1 sebességnél, h magasságnál Fg1 = Fcentrif1

Ha v1 > v2, akkor:
Fg2 = Fg1 és Fcentrif1 > Fcentrif2
azaz
Fg2 > Fcentrif2
vagyis a mûhold süllyed.

Ha v3 > v1, akkor:
Fg3 = Fg1 és Fcentrif1 > Fcentrif3
azaz
Fg3 < Fcentrif3
vagyis a mûhold emelkedik.
© Doktor Kotász2011. 08. 14.. 14:09||#103
Ez így logikus, csak belefutottam egy látszólagos logikai paradoxonba, amit nem tudok feloldani. Mi okozza akkor azt, hogyha egy mûhold a surlódás miatt (ritka légkör) sebességet veszít, akkor nem emelkedni kezd a pályája, hanem zuhanni. Illetve miért kell tovább gyorsítani azt az eszközt, hogy magasabb pályára álltsuk?
© teddybear2011. 08. 14.. 12:23||#102
"Én sem értem, hogy miért nem a ducted-fan rendszerû gépeket építenek"

Mert nehezebbek, és az oldalszélre sokkal érzékenyebbek.

Különben meg építettek már ilyen több csõlégcsavarral ellátott gépet, csak nem repülõgépnek, hanem repülõ-autónak nevezik.
© teddybear2011. 08. 14.. 12:19||#101
"em, a helikopterek lényegesen többet szállítanak. Ha nem így lenne, akkor lehet hogy kiszorultak volna a piacról."

Megint tévedsz. Egy helikopter semmivel sem tud többet szállítani, mint egy konvertiloplán. Viszont sokkal olcsóbb, mert egyszerûbb a szerkezete. A V-22 majdnem duplájába kerül, mint egy újonnan gyártott CH-47E.
Ráadásul a helikopterpilótának csak helikoptervezetõi engedéllyel kell bírnia, a konvertiloplán-pilótának merev szárnyú és ráadásul rögtön több motoros gépre is érvényes pilótaengedélyre van szüksége.

"Ebben van igazság, de valójában a G.38 a "blended wing body" (magyarul nem tudom) egy korai verziója. Az utasok egy része a szárnyban foglalt helyet, tehát megfordítva a dolgot a gép teste részben a szárnya. Hasonlóan mint az X-48-nál."

Nem tudom minek erõlteted ezt a bukott konstrukciót, de ez a te dolgod. Mint írtam összesen két darabot építettek belõle, amiken többször is cserélni kellett a hajtómûveket. Annak dacára, hogy a végén már négy darab 740 lóerõs motorral szerelték, csak 175km/ó sebességre volt képes. A Ju 52 három 660 le motorjával 290 km/ó-val repült, és több ezer példányt gyártottak belõle.
© Sir Ny2011. 08. 13.. 22:04||#100
négy
© NEXUS62011. 08. 13.. 01:44||#99
Vagy a busz, vagy a vonat, esetleg kutyaszán. Valójában le sem jöttünk a fáról, mindezt csak álmodjuk. Minek jöttünk volna?
<#papakacsint>
© Molnibalage2011. 08. 12.. 19:42||#98
Olcsóbb a filléres kisgép, ami útközben leszáll...
© NEXUS62011. 08. 12.. 13:08||#97
Ausztrália, Kanada tényleg olyan környéknek tûnik, ahol az ilyeneket használni lehetne.

Én sem értem, hogy miért nem a ducted-fan rendszerû gépeket építenek, pedig anno az X-22-vel rengeteg kísérletet folytattak. A rotor lapátok végén keletkezõ áramlási veszteség gyakorlatilag megszûnik ugye, kisebb lehet az átmérõ is, koaxiális, több rotoros kialakításnál meg pláne. Nem kell a rotorokat helikopter szerû mechanizációval ellátni a manõverezéshez, hanem a gyûrû végén elhelyezett kis kormányfelületekkel ez egyszerûen megoldható. Stb.
© kvp2011. 08. 12.. 12:19||#96
"Mekkora forgalma van?"

Kb. egy tucat gep naponta, gepenkent 2-3 fo, ez jo esetben is kb. egy busznyi utas. Hidroplanbol tobb jar arra, de azokat teher es szemelyszallitasra is hasznaljak. (a helyszin adottsaga, hogy a legtobb kornyezo telepulesre vagy kenuval vagy repulovel lehet csak eljutni)

"Soha nem is értettem, hogy az ilyen helizgetésben miért jó."

Van ahol nincs mas. Ha egy adott celallomason nem tud egy repulo leszallni es autout sincs odaig, akkor kenyelenek helikoptert hasznalni.

A billenorotoros gepeknek ott lenne piaca, ahol a helikopter a hatotav es az utazasi ido miatt nem hasznalhato, viszont nincs ut vagy rendes repter. Ilyen helyeken tipikusan stol gepeket hasznalnak, mint pl. a dhc2-es beaver, ami kepes vizre, hora es fuves talajra is leszallni es egy folyorol keresztben is fel tud szallni. Ezeket lehetne billenorotoros gepekkel kivaltani, mivel ezekkel meg tobb helyre le tudnanak szallni. Persze a billenorotorbol erdemesebb lenne a biztonsagosabb ducted fan rendszert hasznalni, amit ugyan nem lehet osszehajtani, de hasznalataval sokkal stabilabb es szuk helyeken jobban manoverezheto gep keszitheto.