SG.hu·

Elkészült az első Orion prototípus

A Lockheed Martin mérnökei csütörtökön becsomagolták az új, emberek szállítására tervezett Orion űrkapszula első teljes prototípusát, hogy a New Orleansi összeszerelő üzemből átszállítsák Denveri teszt-területükre, ahol kemény földi és vízi erőpróbák várnak a szerkezetre. A NASA ütemterve szerint a kapszula első ember nélküli próbaútjára 2013-ban kerülne sor.

"Az Orion tervezet egy jelentős mérföldkövéhez értünk, elindulva az elnök által kijelölt 2016-os emberi űrrepülési célkitűzés teljesítése felé vezető úton" - nyilatkozott Cleon Lacefield a cég alelnöke, az Orion projekt vezetője. "Az Orion közelgő teljesítmény tesztjei demonstrálni fogják, hogyan birkózik meg az űrhajó a mélyűr-küldetések közege által támasztott kihívásokkal, a felszállással, a kilövés megszakítással, a pályán zajló műveletekkel, a nagy sebességű visszatérési pályával, az ejtőernyős fékezéssel, valamint a vízre szállással"

Az eredetileg a NASA Ares I rakétájának tetején történő utazásra tervezett Oriont a 30 évnyi szolgálat után visszavonuló űrsiklók felváltására tervezték, fő feladata az űrhajósok alacsony földkörüli pályára történő eljuttatása lett volna, ezt a feladatot azonban Barack Obama, amerikai elnök a NASA-tól a magánszektor irányába tolta el. Az Orion kapszulákkal a NASA nem az űrsiklók által kikövezett utat folytatja, hanem sok szempontból visszatér az egykori Mercury, Gemini és Apollo kapszulákhoz.

A NASA új űrkutatási programja keretében az Orion az űrállomás legénységének elsődleges mentőhajójaként funkcionál majd, és szerepet kaphat a jövő mélyűr-expedícióiban is. Obama elnök tavaly lefújta a NASA Holdra irányuló Constellation programját, ami magába foglalta az Ares I rakétát is. Az űrügynökség számára felállított új, az aszteroidák és a Mars kutatását előnyben részesítő irányvonalak alapján, jelenleg a NASA egyik fő terve, hogy 2025-ig embereket juttasson el egy aszteroidára. Ennek fényében a Lockheed Martin már megvizsgálta és mélyre ható elemzéseket is végzett arról, hogyan hajthatna végre emberi küldetéseket egy aszteroidán több Orion kapszula összecsatolásával, a tervezet "Plymouth Rock" küldetés elnevezést kapta.


Az Orion legénységi modulja a Lockheed Martin mérnökei gyűrűjében

A NASA Orion űrhajója valamivel nagyobb az Apollo kapszuláknál, legszélesebb pontján megközelítőleg 5 méter az átmérője. Eredetileg négy űrhajóst szállított volna a Holdra, illetve hatot a jóval közelebb elhelyezkedő űrállomásra, azonban 2009-ben a NASA ez utóbbi számot is négyre csökkentette.

Az első prototípus tesztelésével a kapszula asztronauta szállító képességeit vizsgálják. Denverben a mérnökök ellátják a kapszulát a megfelelő hőpajzsokkal és külső borítással is, majd saját tesztjeik befejezése után átadják az Oriont a NASA-nak, átszállítva a virginiai Langley Kutató Központba, ahol a vízen történő landolást fogják kipróbálni.

Az amerikai űrügynökség nem először teszteli az Orion tervezetet, tavaly májusban már sikerrel vizsgázott a kapszula rakétahajtású kilövés-megszakító rendszere, amit a kapszula rakétáról történő leválasztására terveztek egy kilövéskor felmerülő vészhelyzet esetére

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© Merces2011. 02. 21.. 17:25||#47
fantazmata......
© matatom2011. 02. 21.. 12:51||#46
Az aszteroidákra való eljutásának szorgalmazását szerintem a gazdasági szempontok sokkal inkább vezérlik, mint az gondolnánk. Ha pl. sikerülne egyszer "befogni", netán Földhöz közeli, akár Föld körüli pályára állítani egy olyan aszteroidát, amely drága ásványi kincseket tartalmaz nagy mennyiségben, az hatalmas anyagi elõnyt jelenthet. A holdról sokkal nehezebb lenne bányászni, és visszajuttatni a kitermelt anyagot, mint egy szinte gravitáció mentes "kis méretû" aszteroidáról. "Csak" közel kell, hozni, ami egyszeri nagy befektetés, de onnantól már sokkal "olcsóbb".

Szóval a feladat találni megfelelõ értékû kisbolygót, azt föld közelbe hozni, majd bányászni és az anyagot földre juttatni. Ma talán ez még nehézkesnek tûnik, de ahogy egyre fogy a Földön számos nélkülözhetetlen ásványi kincs úgy válik ez egyre inkább megoldandó problémának. Nem véletlen szerintem, hogy az amerikaiak, de akár a japánok is egyre inkább kutatják az aszteroidák anyagát, és próbálnak eljutni rájuk vagy épp eltéríteni pályájukról. Nem utolsó sorban pedig ezt mind a "földet esetlegesen fenyegetõ aszteroidák elhárításának elõkészületeként" nagyon jó marketinggel el is lehet adni a népnek (lásd Irak, Afganisztán -> olaj és ásványi kincsek).
© Merces2011. 02. 19.. 16:35||#45
azért a holdnak mégiscsak lenne egy funkciója amiért érdemes lenne ott fentartani egy állandó telepet nevezetessen ha jön a NAGY CSUNYA MIN.MEGHALUNK ÜSSTÖKÖS
© xyl2011. 02. 14.. 11:20||#44
"Ugyanis az új ûrpogram nagy hátránya, hogy kikötötték, minél több részegségnek az STS rendszerbõl kell származnia."

Hát hiszen iszik az ember iszik, de azért hogy a részegséget is elõírják...! Hogy mik vannak! <#wave>
© NEXUS62011. 02. 12.. 23:21||#43
Nem ott van a sok izotóp, amibõl majd fúzionálunk?
😊
© Doktor Kotász2011. 02. 12.. 20:11||#42
?i a francért akarná iparosítani bárki is a Holdat?
Szerintem itt a földön bárhol olcsóbb egy telken felépíteni, mint a Holdon. Ott homogén az anyagok eloszlása, tehát bányászni nincs sok értelme. Racionálisabb és olcsóbb egy üzemet felépíteni Afganisztánban is akár, mint a Holdon. De a legtutibb egy ipari parkban. Akkor meg minek akarna bárki is az égi kísérõnkön?
© NEXUS62011. 02. 11.. 22:54||#41
Ja bocs, ezeréves sólyom.
<#hehe>
© NEXUS62011. 02. 11.. 22:53||#40
Ja, hát szerintem én is ezt pofizom. KB. Gombhoz a kabátot. Momentán lassan az ESA, a Kínaiak, és 1-2 amcsi magán vállalkozás is rendelkezni fog pár éven belül LEO emberszállítási képességgel a ruszkik mellett. Mi ebben a pláne? Amcsiknál meg tényleg lassan jobb lesz ezt is magáncégtõl venni.

Ez anyavaja talán még a Holdig elmehetne önmagában, de aztat meg törölték. Akkor ezt miért is nem? OK kell, hogy legyen valami állami képesség minden esetre.
De akkor meg mérköll beállítani ezt, mint ami leelõzi még az ezeréves hat tyúkot is?
© Molnibalage2011. 02. 11.. 22:50||#39
A NASA nagyrészt hazai rakétákat használ. Megkockáztatom, hogy 100%-ban. Ugyanis az új ûrpogram nagy hátránya, hogy kikötötték, minél több részegségnek az STS rendszerbõl kell származnia. Ez olyan, mintha az F-22-nél elõírás lett volna, hogy minél több része az F-15-bõl jöjjön. Így nem lehet fejlõdni. Viszont a politika - mert ugyebár állások tízezreirõl van szó - felülírja a mûszaki haladást...
© Thrawn2011. 02. 11.. 18:57||#38
NEXUS6! Irány a google, "Human Mars exploration"-ra keress, érdemes!
Az Orionnal nem akarnak a Marsra menni, arra teljesen alkalmatlan. Viszont arra jó, hogy a LEO-n modulokból összerakott Mars ûrhajóra felvigye az embereket. Könnyen belátható, hogy az Orion kb. 20 köbméteres belsõ tere 4 ember részére hosszabb idõtartamú repülésre alkalmatlan. Talán még WC-je se lesz, majd az ülések mögötti szûk térben elvonulva végzik a dolgukat, mint az Apollóban. Az egész rendszer felhasználhatóságát nézve nem több, mint a Szojuz. Picit nagyobb, eggyel több embert fog szállítani, nyilván nagyobb az emberek mellett szállítható egyéb teher, de nem sokkal. Ennyi. Ami meg az aszteroidás küldetést illeti, egy Földsúroló, néhány méteres példányt akarnak meglátogatni, tehát nem lesz a szó hagyományos értelmében vett leszállás, egymás mellett fog lebegni a szikla és az ûrhajó.