Elkészült az első Orion prototípus

fantazmata......

Az aszteroidákra való eljutásának szorgalmazását szerintem a gazdasági szempontok sokkal inkább vezérlik, mint az gondolnánk. Ha pl. sikerülne egyszer "befogni", netán Földhöz közeli, akár Föld körüli pályára állítani egy olyan aszteroidát, amely drága ásványi kincseket tartalmaz nagy mennyiségben, az hatalmas anyagi elõnyt jelenthet. A holdról sokkal nehezebb lenne bányászni, és visszajuttatni a kitermelt anyagot, mint egy szinte gravitáció mentes "kis méretû" aszteroidáról. "Csak" közel kell, hozni, ami egyszeri nagy befektetés, de onnantól már sokkal "olcsóbb".

Szóval a feladat találni megfelelõ értékû kisbolygót, azt föld közelbe hozni, majd bányászni és az anyagot földre juttatni. Ma talán ez még nehézkesnek tûnik, de ahogy egyre fogy a Földön számos nélkülözhetetlen ásványi kincs úgy válik ez egyre inkább megoldandó problémának. Nem véletlen szerintem, hogy az amerikaiak, de akár a japánok is egyre inkább kutatják az aszteroidák anyagát, és próbálnak eljutni rájuk vagy épp eltéríteni pályájukról. Nem utolsó sorban pedig ezt mind a "földet esetlegesen fenyegetõ aszteroidák elhárításának elõkészületeként" nagyon jó marketinggel el is lehet adni a népnek (lásd Irak, Afganisztán -> olaj és ásványi kincsek).

azért a holdnak mégiscsak lenne egy funkciója amiért érdemes lenne ott fentartani egy állandó telepet nevezetessen ha jön a NAGY CSUNYA MIN.MEGHALUNK ÜSSTÖKÖS

"Ugyanis az új ûrpogram nagy hátránya, hogy kikötötték, minél több részegségnek az STS rendszerbõl kell származnia."

Hát hiszen iszik az ember iszik, de azért hogy a részegséget is elõírják...! Hogy mik vannak! <#wave>

Nem ott van a sok izotóp, amibõl majd fúzionálunk?
😊

?i a francért akarná iparosítani bárki is a Holdat?
Szerintem itt a földön bárhol olcsóbb egy telken felépíteni, mint a Holdon. Ott homogén az anyagok eloszlása, tehát bányászni nincs sok értelme. Racionálisabb és olcsóbb egy üzemet felépíteni Afganisztánban is akár, mint a Holdon. De a legtutibb egy ipari parkban. Akkor meg minek akarna bárki is az égi kísérõnkön?

Ja bocs, ezeréves sólyom.
<#hehe>

Ja, hát szerintem én is ezt pofizom. KB. Gombhoz a kabátot. Momentán lassan az ESA, a Kínaiak, és 1-2 amcsi magán vállalkozás is rendelkezni fog pár éven belül LEO emberszállítási képességgel a ruszkik mellett. Mi ebben a pláne? Amcsiknál meg tényleg lassan jobb lesz ezt is magáncégtõl venni.

Ez anyavaja talán még a Holdig elmehetne önmagában, de aztat meg törölték. Akkor ezt miért is nem? OK kell, hogy legyen valami állami képesség minden esetre.
De akkor meg mérköll beállítani ezt, mint ami leelõzi még az ezeréves hat tyúkot is?

A NASA nagyrészt hazai rakétákat használ. Megkockáztatom, hogy 100%-ban. Ugyanis az új ûrpogram nagy hátránya, hogy kikötötték, minél több részegségnek az STS rendszerbõl kell származnia. Ez olyan, mintha az F-22-nél elõírás lett volna, hogy minél több része az F-15-bõl jöjjön. Így nem lehet fejlõdni. Viszont a politika - mert ugyebár állások tízezreirõl van szó - felülírja a mûszaki haladást...

NEXUS6! Irány a google, "Human Mars exploration"-ra keress, érdemes!
Az Orionnal nem akarnak a Marsra menni, arra teljesen alkalmatlan. Viszont arra jó, hogy a LEO-n modulokból összerakott Mars ûrhajóra felvigye az embereket. Könnyen belátható, hogy az Orion kb. 20 köbméteres belsõ tere 4 ember részére hosszabb idõtartamú repülésre alkalmatlan. Talán még WC-je se lesz, majd az ülések mögötti szûk térben elvonulva végzik a dolgukat, mint az Apollóban. Az egész rendszer felhasználhatóságát nézve nem több, mint a Szojuz. Picit nagyobb, eggyel több embert fog szállítani, nyilván nagyobb az emberek mellett szállítható egyéb teher, de nem sokkal. Ennyi. Ami meg az aszteroidás küldetést illeti, egy Földsúroló, néhány méteres példányt akarnak meglátogatni, tehát nem lesz a szó hagyományos értelmében vett leszállás, egymás mellett fog lebegni a szikla és az ûrhajó.

Az elsõre már lejjebb irták hogy ma az sokkal több, arra válaszoltam is. a müholdal kapcsolatban én is csodálkoztam mert elõtte sosem halottam errõl de ez volt a dokfilmben hogy kis kommunikációs és egyébb müholdakat építenek, nem teljesen amatõrök mert nem othon a sufniban építik hanem van mühelyük, de azért irtam így mert nem NASA hanem egy kis mérnökökbõl meg hasonló végzetségü emberekbõl álló csoport. a rakétát nem õk építik, vagy francia vagy orosz rakététákat szoktak fizetni, mondták is hogy ez a legköltségesebb része. sajnos már nem emlékszem mi volt a címe a dokfilmnek.

"Az Egyesült Államok az Apollo-programra több mint 19,5 milliárd dollárt költött."

Máhol 24 milliárd van. Csak egy apróságot felejtesz el. Mindkét érték 1961-es dollár és nem 2010-es... Az ma cirka 10-12-szer annyi vagy még több...

Láttam egy dokumentumfilmet ami arról szolt hogy amatõrök 100-200 ezer dollárból hoznak össze olyan müholdakat amit a NASA 50-100 millió dollárból.

Holdakat biztos nem, mert amatõrök otthon sufniban még egy idelent mûködõs mezei spektroszkópot sem raknak össze nemhogy olyat, ami odafent mûkdöik.

Építgetnek mindenféle rakétaák és tényleg fellõnek néha 30 km-re is. Csak az ár nem lineáris. Építeni egy hordozó rakétát, ami feltol LEO pályára 10 tonnát, az nem x-szeres költség...

#33: a CM igen, a többi megy a levesbe. A VS-hez képest ez közelebb áll az eldobható rendszerekhez.
Falcon/Dragon, igen, hajrá, de pár év még kell, mire embert mernek rábízni, addig célszerû volna fenntartani a folyamatosságot.

A Hold lehet hatalmas, de kritikus nyersanyagok - márha vannak ott pl. ritkaföldfémek, amelyek kivitelét Kína korlátozta a közelmúltban, viszont fontos alapanyaga az elektronikának - feltételezem, ott is szûkösen és közel pontszerûen fordulnak elõ, mindemellett ezek feltalálása is jelentõs költségekkel jár. Nem gondolom, hogy a klf. országok által küldött Hold szondák pusztán a geológusok kedvéért nézegetik oly aprólékosan a Holdat, és csak vizet keresnek.

Bocsi, az válasz erre mellément, meg különben is sok hozzászóláshoz sikerült egyszerre.

vagy pedig építek egy egyszer használatos eszközt

Az Orion Command Module a tervek szerint tízszer újrafelhasználható.

de az ISS létezése a további üzemben tartást erõsíti, lévén nem túl szerencsés egy jó részt amerikai pénzbõl épített állomásra eljutást az enyhülés és minden más ellenére gyakorlatilag legnagyobb ellenség infrastruktúrájára alapozni

Alacsony föld körüli pálya. SpaceX Dragon. Magánszektor. Irdatlan egy primitív szerkezet, de mégis amerikai. Olcsó, és egyszer majd lesz jobb is. Inkább biztonsági tartalék az ûrsikló flotta, illetve a két gépben amit szolgálatban akarnak tartani még van fejenként 7 repülés.

Nem véletlen, hogy kinézetre hasonlít az Apollo visszatérõ egységére, mert a tervezésnél ez volt az egyik szempont. A hasonlóság miatt ugyanis azonosak körülötte az áramlások, tehát a nem éppen olcsó áramlási, pl szélcsatorna teszteket megspórolhatják, de belülrõl egy korszerû szerkezet.

A csonkakúp alak visszatéréskor stabilan áll a talpán, azaz a hõpajzson. Minden mást kormányozni kell, hogy ne bukdácsoljon. Az ûrsiklót is.

A Hold egyrészt hatalmas, másrészt jelenleg 1 talán 2 ország rendelkezik a szükséges technológiával, tehát nem hiszem, hogy nagy csata lenne, legfeljebb diplomáciailag. Persze ha marad a mai "lendület" és várnak vele 20-30 évet, akkor elvész az elõny.

Kínára és Indiára gondolsz? 😊 Amúgy nem vár senki. FYI: GLXP. Van magyar csapat is, de a megkeresését mindenkire rábízom. (önreklám is megvolt... 😊 )

A Hold egyrészt hatalmas, másrészt jelenleg 1 talán 2 ország rendelkezik a szükséges technológiával, tehát nem hiszem, hogy nagy csata lenne, legfeljebb diplomáciailag. Persze ha marad a mai "lendület" és várnak vele 20-30 évet, akkor elvész az elõny.

Ebben teljesen egyetértünk, de mindezek elõtt nem ártana úgymond szétosztani a Holdat a t. versenyzõk között, csak hogy ne kelljen már egyúttal robotharckocsikat és terminátorokat is küldözgetni..

Rövidtávon amúgy szerintem a lehasznosabb, ráadásul gazdaságilag is jövedelmezõ irány a Hold robotokkal történõ "kolonizálása" és iparosítása lenne. A mesterséges intelligencia mai fejlettsége és a közelség miatti gyors kommunikáció lehetõvé tenné részben Földrõl távirányított robotok/üzemek telepítését, amik ipari termelést, akár bányászatot vagy rakéta üzemanyag elõállítást és Föld körüli pályára juttatást végeznek, ellátva ezzel más expedíciókat. Esetleg Naperõmûveket telepítenek. Tehát ipari tevékenységet végezhetnénk anélkül, hogy akár 1 embernek is oda kéne mennie.

Bizony, a NASA nem kizárólag az emberes ûrrepülést jelenti, ez csak a kirakatprogram.

Igen, de azt is vedd figyelembe, hogy 1) akkoriban a fejlesztés jóval olcsóbb volt, mint manapság 2) a NASA-nak jelenleg is vannak igen költséges futó programjaik.

Eredetileg nem erre a kissé beteges smilére esett a választásom..

Nem tudom, ez a benzines és dieseles ûrhajó tizes skálán mennyire volt poen, de annyit, hogy ismereteim szerint kerozin/folyékony oxigén hajtóanyagot szoktak használni, fõleg az elsõ fokozatoknál, egyfelõl a tengerszinten nagyobb tolóerõ miatt, másfelõl a hidrogén/oxigén kombónál némileg egyszerûbb szerkezet miatt.

Az ûrajókban meg van állófûtés, nem csak a kerozinosban, sõt a klíma is megy..<#hamm>

Ebben teljesen igazad van, ezt nem vettem figyelembe de az Apollo program 61-72 közt volt tehát 11 évvel elosztva az a 145 milliárd még kevesebb mint amenyi most jut.

Nem véletlen, hogy kinézetre hasonlít az Apollo visszatérõ egységére, mert a tervezésnél ez volt az egyik szempont. A hasonlóság miatt ugyanis azonosak körülötte az áramlások, tehát a nem éppen olcsó áramlási, pl szélcsatorna teszteket megspórolhatják, de belülrõl egy korszerû szerkezet.
Az aszteroida küldetések gyenge pontja szerintem, hogy oda valami új meghajtó rendszert kell kifejleszteni, ami egyrészt jó, mert nagy elõrelépés lenne technikailag, másrészrõl úgysem adnak rá elég pénzt, végül pedig ha mégis elkészül, akkor állhat a hangárban, mert nem tetszik majd a népeknek, hogy atomot lõdöznek a fejük fölé.

No, akkor elõször is:

http://www.urvilag.hu/a_space_shuttle_program/20110209_tovabb_uzemeltethetik_a_shuttleflottat

A NASA sok szempontból állatorvosi ló, egy böhönc, ami itt maradt a hidegháborúból, abból a korból, amikor semmi sem volt drága a holdverseny megnyerésére. A céljait a politika tûzi ki, s az is kaszálja el, mint ahogyan az emberes ûreszközfeljesztés területén az elmúlt évtizedben kétszer is megtörtént, elõször a Clinton adminisztráció állíttatta le a sok szempontból elõre mutató, de kétségkívül számtalan problémával kûzdõ Venture Star projektet, majd pedig most Obama az alapjaiban elbaltázott koncepciójú, másfél évtizeddel korábban készült tanulmányból összetákolt Constellation fejlesztését. Ezek után talán nem biztos, hogy a NASA a sehová sem jutás felelõse.
Mérlegelni kell: építek egy többször felhasználható eszközt, esetleg olyan mértékben integrált és autonóm szerkezetet, mint a VS, s így óhatatlanul egy csomó nagy és nehéz dolgot hurcol a jószág magával a hasznos teher rovására, amire nincs folyamatosan szükség - szárnyak, futómû - emellett pedig ugye az egész vaskosabb, erõsebb, tartósabb lesz, természetesen jó drágán, és majd az üzemeltetés során vagy visszajön az ár, vagy nem, vagy pedig építek egy egyszer használatos eszközt, kioptimalizálva az egyszeri használat követelményeire, gyorsabban, olcsóbban, igaz magasabb eseti költséggel. Perpillanat az a gazdasági környezet és az anyagtudományi, valamint más kapcsolódó ismereteink és lehetõségeink sajnos a második opciót helyezik az elõtérbe.

Elbaltázott dolog az ûrsikló program mostani leállítása is. Sok racionális szempontból nem sajnálom ezt a rendszert - ha nem a hetvenes években kezdenek a kifejlesztésének, hanem egy évtizedet gyûrik még az Apollót, akkor talán ma már lenne valami normálisabb ûrrepülõnk - de az ISS létezése a további üzemben tartást erõsíti, lévén nem túl szerencsés egy jó részt amerikai pénzbõl épített állomásra eljutást az enyhülés és minden más ellenére gyakorlatilag legnagyobb ellenség infrastruktúrájára alapozni. Egy Amerika kaliberû ország ezt már presztizs okból sem engedheti meg magának.

A valódi segítséget valamilyen anyagtudományi áttörés hozza majd el, én a nanotechnológiától remélem a jelenleginél nagyságrendileg erõsebb és könnyebb szerkezetek kifejlesztését. Korábban volt errõl egy hosszabb vitánk Molnival, õ ezt a távolabbi jövõbe tette, én remélem, néhány évtizeden belül már megjelennek az efféle anyagok az ûreszközépítés szerkezeti anyagai között.
Nyilván fel lehet tenni az alapkérdést, kell-e az emberes ürrepülés - véleményem szerint jelen formájában közel felesleges - de ha már van nemzetközi ûrállomás a maga százmilliárdos építési költségével, akkor célszerû talán a háttérinfrastruktúrát is megtartani, beleértve ebbe az ûrsiklókat is. Az ûrsiklók üzememben tartása nem kis részben szociálpolitikai kérdés is, lévén sok tízezer embernek ad munkát a recesszió fázisában lévõ Amerikában, s nem véletlen, hogy a felelõsök igyekeznek az utolsó repüléseket úgy eltolni, ahogy csak lehet, jóformán már azért is starthalasztás jár, ha valaki rátüsszent az ûrszerelvény valamely elemére.

Már bocs a durva szavakért, de ennyire hülye nem lehetsz. Infláció, valami? Ami az 1960-as években 19,5 milliárd dollár volt, az mai árfolyamon körülbelül 145 milliárd dollárnak felel meg.

Haggyad, Molni hihetetlen vehemenciával és szakmai tudásának teljes latba vetésével képes megmagyarázni az aktuális amcsi kurzus minden rezdülését és bármilyen politikai alapú döntést elõadni úgy, mintha amögött valami hihetetlen szakmai precizitás rejlene. Még azt is, amit õk maguk ismernek el politikai döntésként!<#nyes>

Nem is tudom, hogy miért nem õ a kormányzat örökös szóvivõje, aki még Göncárpinál is jobban kifejezné az emberek számára a demokrácia értékeit, azt, hogy a szakmaiság, a ráció, és a humanizmus minden döntésben a legfontosabb összetevõ. A maradiság, az egyhelyben topogás látszólagos, ez az értékek tiszteletén a kiforrott technológia megbecsülésén alapul. Ami senki másra nem jellemzõ csak a fejlett nyugatra!
Így pl ott vannak a rühes lerozzant russzkik, akik a hatvanas évek közepe óta nem képesek új technológiát kifejleszteni és még mindig ugyan azzal a tré szolyúzzal járnak!
<#hehe>

Gondolom sohase, ez a történet is csak a "holnapután legendája".
<#nyes>

pont ez miatt kellene többször használható, önerõbõl felszállni tudó hatékony eszközt tervezni és építeni, nem pedig egy helyben toporogni.

obama ezt elbaxta.

igaza van bvalek2-nek. ez szánalmas. mert tökmindegy, hogy 60 éves bringa, vagy mai, de akkor is csak bringa, aminek meg vannak a korlátai.

tudod, az arannyal bevont szar csak szar marad.

Jó, hát persze valamilyen szinten modulrendszerû lesz a jövõbeni ûrhajó, értsd abból legózzák össze,a mi már van. De nem biztos, hogy a parancsnoki része lesz. Csak egy leszállóegység.

Ha az általam lent említett nagy, több évig üzemelõ, több útra is használható VASIMR hajtású komplexumra gondolok. Akkor nem biztos, hogy annak a vezérlõrendszerét, majd egy ilyen kapszulába kell építeni, ami az út végén leválik az egészrõl.

A Wikipedia szerint "Az Egyesült Államok az Apollo-programra több mint 19,5 milliárd dollárt költött." Ehez képest az évi 14-18 milliárd nem is olyan kevés fõleg ha azt nézük hogy mennyi mindenre kevesebbet kell költeni amiket lejjebb leirtam. Nem vagyok túl jártas a témában de hogy mi kerül egy inditásnál fél milliárdba azt elképzelni sem tudom. Láttam egy dokumentumfilmet ami arról szolt hogy amatõrök 100-200 ezer dollárból hoznak össze olyan müholdakat amit a NASA 50-100 millió dollárból.

Na jó, de most a villanyverda a divat, merezajövõ, bár most is már elég menõ.
Naszal arra gondolok, hogy a mélyûrbe majd úgy is valami jó kis reaktorosos, Vas Imrés géppel mennek. Ami azonban nem kis jószág és nem EZ lesz majd ennek a komplexumnak a legfontosabb része.

Ez kb olyan, mint hogy képzeld, nyáron megyek ferrárival a rivériákra! Szép sorjában haladok, már vettem egy könnyûfémfelnit!

Szurkolni én is szurkolok. De ugye ez olyan mint amikor marinéni, megtudja, hogy rákos, alchelymeres, viszeres a lába, amit le kell vágni, és még écce is van. Erre megkérdi:
- De doktor úr, nem tud semmi biztatót mondani?
- De igen! Hajrá, marinéni, hajrá!

<#nevetes1>

Nézd meg, hogy mire válaszoltam, úgy talán megérted az idézetet.
Kénytelen vagyok Szikorarobi-t idézni: "Köszi<#idiota> Látom figyelsz"

Attól, mert elvben valami hasonló a régihez, amz még nem visszafejlõdés. A mai Tour de France-on használt verseny bringának is két kereke van és lánccal hajták, mint a nagyfater 60 éve vackát. Visszafejlõdés? Nem.

Gazadágossági és mász szempontok írják felül azt, ogfí mi legyen többször felhasználható. A STS rendszer több fõbb eleme is az, mégis minden egyes indítás kb. fél milliárd (!) dollár. Viszonyításképpen a NASA éves kerete 14-18 milliárd. Tehát, ha 4 indítás van az a NASA teljes keretének igen kemény hányadát visszi el. A leállásokat leszámítva az STS küldetéseknél nézd meg, hogy évenete mennyi volt.

Ez csak egy teknõs, mikor építik meg az egész Orion ûrhajót?

Ez az Orion nagyon hasonlit az Apollora, érdekes hogy ezelõtt 40 évvel szinte a semmibõl létretudták hozni az Apollót, azóta iszonyatosat fejlõdött a teknika mégis nemhogy elõrefele hanem inkább viszafele haladunk. Sokan mondják hogy a kevés pénz miatt, de én nem így látom, régen ha valamit ki akartak próbálni megkellett építeni és drága, bonyolult módon szimulálni az adott környezetett, ma már szinte minden szimulálható számítógéppekkel, persze minden nem szimulálható de akkor is több száz tesztet elég a számítógépen elvégezni amit régen nem tudtak ez töredékére csökkenti a költségeket. A tervezés a számítógépek miatt szintén sokkal olcsóbb. akkor rengeteg olyan dolgot, teknikát, anyagot kellett kifejleszteni ami elõtte nem volt, most ezek már készen vannak ezekre se kell költeni. Mikor olyanokat hallok NASA tudosoktol hogy ha a környezetszennyezés miatt átkell települni a Marsra ami jelenleg egy kopár száraz bolygó, vagy hogy a föld pályáját kell arrébb mozdítani, de egy normális ürhajót sem tudnak összefelehozni nem sok reményt látok a fejlõdésre. Egyszóval nem csak a pénz miatt nem haladunk hanem mert nem megfelelõ emberek vannak a NASA-nál.

Köszi!<#idiota> Látom figyelsz!

Semmi közük a benzinhez, hidrogént és oxigént használnak üzemanyagnak.

Nyilván ez önmagában csak a parancsnoki egység, ha mennek vele valahova ahol landolniuk is kell, akkor leszállóegység lesz hozzákapcsolva.

"A kockázat is kisebbe, meg nem kell a drága üzemanyagot ennek a cipelésére pazarolni, most amikor rohamtempóban megy fel a benzin."

Benzines ûrhajó úgy tud közlekedni, hogy rohamtempóban megy fel. Mit nem értesz ezen? Lehet a Diesel ürhajó jobban megérné. Azokban az állófûtés is sokkal biztonságosabb.

Egyértelmû, hogy rengeteg idõ fog még eltelni míg tömegesen hagyhatjuk el a földet bármi okból is. De az elsõ lépéseket meg kell tenni. Szurkolok nekik, hogy normális ütemben haladjanak. Így megy elõre a világ... Vagy valami ilyesmi.

Tévedés, pont fordítva van. Folyamatosan nyirbálják a költségvetésüket, évrõl évre kevesebb pénzt kapnak.

Na most akkor szerintem ööööö izé, vagy hogy is van ez egyáltalán?

Ok döntött az Obimama arról, hogy nem mennek annyira a Holdra, hanem a Marsra meg valami sztecós helyre, erre a szteroidákra, vagy hova.

De egy olyan kapszula, amely a földi légkörben történõ fékezésre van kitalálva, majd miért is lesz jó az asztreoidákoknál, vagy a Marson? Biztos, hogy ez lesz a legjobb marspogrom, illetve mi is lesz az egyáltalán? Mivel mennek oda, hányan és mennyi idõre? Biztos, hogy az a legjobb módszer, ha megutaztatnak egy ilyen eszközt, amivel majd 1-2 év múlva itt a Földön leszállnak? Minek? Nem tudnak inkább átszállni, miután visszaérkeztek egy épp akkor fellõtt ûrhajóba? A kockázat is kisebbe, meg nem kell a drága üzemanyagot ennek a cipelésére pazarolni, most amikor rohamtempóban megy fel a benzin.

Érdekes hogy elõkerült ez az aszteroida téma. Csak tán nem mégis veszélyben vagyunk?

Tükörbe néztál ma már?

szánalmas <#szomoru2>

Ez kicsit olyan, mint a 22-es csapdájában: "Lucerna termelõ volt, és nagyon jól jött ki azzal, hogy nem termelt lucernát. A kormány jól megfizette minden tonna lucernáért amit nem termelt.Minél több lucernát nem termelt, annál több pénzt adott neki a kormány, és õ minden pennyt, amiért nem dolgozott meg, földvásárlásba fektetett, hogy növelje a lucernamennyiséget, amit nem termel. (...) Bölcsen nem munkálta földjét, és hamarosan több lucernát nem termelt, mint bárki más a megyében."

Szóval minél több helyre nem mennek el, annál több pénzt kapnak az államtól. Jól csinálják, no! 😊

Egyre izgisebb hallani midnen évben a híreket, hogy az amcsik hova NEM mennek (ellenben máshova meg fognak, haha). Holdra már nem, lassan az aszteroidát is le fogják fújni, aztán a Marsot, majd a Barnard-csillagot és így tovább... Asszem nem valószínû, hogy én már megérem, mire ezek valahova tényleg eljutnak... Uuuuuuncsi!