SG.hu·
Évente 100 tigrist öl meg a feketepiac
A tigrisekből készült különböző termékek illegális kereskedelme több mint 100 vadonélő példány pusztulásához vezetett az elmúlt évtizedben, írja egy jelentés.
A Traffic International, egy vadállatok kereskedelmét ellenőrző hálózat egyre gyakrabban bukkan tigrisek bőrére, csontjaira és karmaira a hivatalos szervek által leggyakrabban elkobzott tételek listáján. Ennek és a nagymacskák védelmére tett erőfeszítések ellenére a kereskedés egyáltalán nem mutat csökkenő tendenciát, miközben az elmúlt évszázadban a tigrisek száma 100.000-ről megközelítőleg 3.500 példányra csökkent le.
A jelentéshez a tigrispopulációinak otthont adó 13 ország közül 11 adatait használták fel, melyek szerint 1069 és 1220 közötti számban estek áldozatul tigrisek különböző testrészeik tiltott keresletének. A tigrisek 1987 októbere óta szerepelnek a veszélyeztetett fajok kereskedelmét tiltó Cites listán, ami egyértelműen tiltja az állatok vagy azok bármely részének kereskedelmét. A számok 481 lefoglalási eset elemzésén alapulnak, ebből 275-öt Indiában regisztráltak, ami a jelentés szerzői szerint 469-533 tigris tetemet jelenthet. A második helyen Kína szerepel a maga 40 esetével, ez 124 állatot jelent, majd szorosan mögötte Nepál következik 39 esettel, ami 113-130 tigrist jelenthet.
"Annak fényében, hogy világ tigris állományának fele Indiában él, nem igazán meglepő, hogy ez az ország rendelkezik a legmagasabb számokkal" - nyilatkozott Pauline Verheij, a Traffic és a WWF közös tigris-kereskedelem ellenes programjának vezetője. "A magas lefoglalási szám vagy azt jelzi, hogy a hatóságok jól működnek, vagy azt, hogy a kereskedelem szintje elképesztő magasságokba emelkedett, persze a kettő kombinációja is elképzelhető, a lényeg azonban a nemzeteknél jelenlevő súlyos orvvadászat ténye"
Pedig a számok csak a hatóságok által feltárt eseteket tükrözik, így még belegondolni is rossz, mi lehet a tényleges helyzet, az amúgy is kisszámú populáció emberi tevékenység következtében végbemenő csökkenését illetően. "Egyértelmű, hogy mára a törvényi szabályozások vagy nem elég hatékonyak, vagy nem elég elrettentőek" - összegzett Mike Baltzer, a WWF Tiger Alive kezdeményezésének vezetője, reagálva a jelentés eredményeire. "Nem csupán a lebukás kockázatát kell jelentősen növelni, az elkobzásokat és a letartóztatásokat gyors bűnvádi eljárásoknak és megfelelő ítéleteknek kell követniük, amik tükrözik a tigrisekkel szemben elkövetett bűncselekmények súlyosságát"
Robert Zoellick, a Világbank elnöke egy 2009-es beszédében elmondta, a vadvilág termékeinek globális feketepiaca nagyjából 10 milliárd dollárt termel évente, a harmadik legértékesebb tiltott árucikké emelve a védett állatokat a drogok és a fegyverek után.
Az állatvédők a kínai "tigris farmoktól" is tartanak, mivel szerintük ezek amellett, hogy állandósítják a piaci igényeket, feltornásszák a vadonélő példányokból kinyerhető termékek árait, mivel utóbbiakat "hatásosabbnak" tartják a vásárlók. "A bűnüldözés önmagában nem fogja megoldani a problémát" - figyelmeztet Steven Broad, a Traffic vezérigazgatója. "A vadon élő tigrisek megmentéséhez összehangolt intézkedésekre lenne szükség, ami csökkenti a termékek iránti keresletet is"
A Traffic International, egy vadállatok kereskedelmét ellenőrző hálózat egyre gyakrabban bukkan tigrisek bőrére, csontjaira és karmaira a hivatalos szervek által leggyakrabban elkobzott tételek listáján. Ennek és a nagymacskák védelmére tett erőfeszítések ellenére a kereskedés egyáltalán nem mutat csökkenő tendenciát, miközben az elmúlt évszázadban a tigrisek száma 100.000-ről megközelítőleg 3.500 példányra csökkent le.
A jelentéshez a tigrispopulációinak otthont adó 13 ország közül 11 adatait használták fel, melyek szerint 1069 és 1220 közötti számban estek áldozatul tigrisek különböző testrészeik tiltott keresletének. A tigrisek 1987 októbere óta szerepelnek a veszélyeztetett fajok kereskedelmét tiltó Cites listán, ami egyértelműen tiltja az állatok vagy azok bármely részének kereskedelmét. A számok 481 lefoglalási eset elemzésén alapulnak, ebből 275-öt Indiában regisztráltak, ami a jelentés szerzői szerint 469-533 tigris tetemet jelenthet. A második helyen Kína szerepel a maga 40 esetével, ez 124 állatot jelent, majd szorosan mögötte Nepál következik 39 esettel, ami 113-130 tigrist jelenthet. "Annak fényében, hogy világ tigris állományának fele Indiában él, nem igazán meglepő, hogy ez az ország rendelkezik a legmagasabb számokkal" - nyilatkozott Pauline Verheij, a Traffic és a WWF közös tigris-kereskedelem ellenes programjának vezetője. "A magas lefoglalási szám vagy azt jelzi, hogy a hatóságok jól működnek, vagy azt, hogy a kereskedelem szintje elképesztő magasságokba emelkedett, persze a kettő kombinációja is elképzelhető, a lényeg azonban a nemzeteknél jelenlevő súlyos orvvadászat ténye"
Pedig a számok csak a hatóságok által feltárt eseteket tükrözik, így még belegondolni is rossz, mi lehet a tényleges helyzet, az amúgy is kisszámú populáció emberi tevékenység következtében végbemenő csökkenését illetően. "Egyértelmű, hogy mára a törvényi szabályozások vagy nem elég hatékonyak, vagy nem elég elrettentőek" - összegzett Mike Baltzer, a WWF Tiger Alive kezdeményezésének vezetője, reagálva a jelentés eredményeire. "Nem csupán a lebukás kockázatát kell jelentősen növelni, az elkobzásokat és a letartóztatásokat gyors bűnvádi eljárásoknak és megfelelő ítéleteknek kell követniük, amik tükrözik a tigrisekkel szemben elkövetett bűncselekmények súlyosságát"
Robert Zoellick, a Világbank elnöke egy 2009-es beszédében elmondta, a vadvilág termékeinek globális feketepiaca nagyjából 10 milliárd dollárt termel évente, a harmadik legértékesebb tiltott árucikké emelve a védett állatokat a drogok és a fegyverek után.
Az állatvédők a kínai "tigris farmoktól" is tartanak, mivel szerintük ezek amellett, hogy állandósítják a piaci igényeket, feltornásszák a vadonélő példányokból kinyerhető termékek árait, mivel utóbbiakat "hatásosabbnak" tartják a vásárlók. "A bűnüldözés önmagában nem fogja megoldani a problémát" - figyelmeztet Steven Broad, a Traffic vezérigazgatója. "A vadon élő tigrisek megmentéséhez összehangolt intézkedésekre lenne szükség, ami csökkenti a termékek iránti keresletet is"