SG.hu·
Közelebb került a valósághoz a vonósugár
Az Ausztrál Nemzeti Egyetem kutatói kifejlesztették a részecskék nagy távolságokról történő mozgatásának technikáját kizárólag a fény erejének segítségével.
A futurisztikus vonósugár elv jelenleg még csak kicsiben működik, tekintve a távolságot és a mozgatott objektumokat. Andrei Rode professzor csapata az egyetem Lézerfizikai Központjában másfél méteres távolságból mozgatott egy speciális tervezésű lézerrel porszemnyi részecskéket. Ugyancsak jelentős különbség az ausztrál modell és a Star Wars vonósugara között, hogy a laboratóriumi lézersugár nem működik a világűr vákuumában. Az ausztrálok áttörésének a Földön lesz számos fontos alkalmazása, többek között a mikro-szerkezetek és az elektronikai alkatrészek összeszerelésében.
Rode professzor elmondása szerint csapata egy üreges, középen fénymentes lézersugárral a "sötét magban" ejtett foglyul fényelnyelő részecskéket. Az üreges sugár fényes külső fala ugyanis felmelegíti a levegőt, egy magas hőfokú gátat képezve - ez a hőhatás, illetve a levegő alkalmazása zárja ki az űrbeli alkalmazást. A részecskék ezután az optikai csővezetékként viselkedő fénysugárban fel és le mozognak.
"Amikor az apró részecskék csapdába esnek ebben a sötét magban nagyon érdekes dolgok mennek végbe" - mondta Rode. "Ahogy a gravitáció, a légáramlatok, és a levegő molekuláinak véletlenszerű mozgásai kilökik a részecskéket a középpontból, egyik oldalukat megvilágítja a lézer, míg a másik oldaluk sötétben marad. A kialakult fotofór hatás parányi tolóerőt generál, gyakorlatilag visszalökve a részecskét a sötét magba. A foglyul ejtő mechanizmus mellett a sugár energiájának egy része és a kapott erő végigvezeti a részecskét az üreges lézervezeték mentén."
Rode beszélt a technológia gyakorlati alkalmazásairól is. "Ide sorolhatjuk a nanorészecskék irányítását és csoportokba rendezését a levegőben, a tárgyak mikro-manipulálását, a légköri aeroszolok mintavételezését, valamint az anyagok szennyeződésmentes, érintés nélküli mintavételét. Ezeken felül a lézersugárral szállíthatunk kis mennyiségben veszélyes anyagokat és mikrobákat" - összegzett.
A kutatás részleteiről szeptember 23-tól olvashatunk az egyetem ScienceWise online magazinjában.
A futurisztikus vonósugár elv jelenleg még csak kicsiben működik, tekintve a távolságot és a mozgatott objektumokat. Andrei Rode professzor csapata az egyetem Lézerfizikai Központjában másfél méteres távolságból mozgatott egy speciális tervezésű lézerrel porszemnyi részecskéket. Ugyancsak jelentős különbség az ausztrál modell és a Star Wars vonósugara között, hogy a laboratóriumi lézersugár nem működik a világűr vákuumában. Az ausztrálok áttörésének a Földön lesz számos fontos alkalmazása, többek között a mikro-szerkezetek és az elektronikai alkatrészek összeszerelésében.
Rode professzor elmondása szerint csapata egy üreges, középen fénymentes lézersugárral a "sötét magban" ejtett foglyul fényelnyelő részecskéket. Az üreges sugár fényes külső fala ugyanis felmelegíti a levegőt, egy magas hőfokú gátat képezve - ez a hőhatás, illetve a levegő alkalmazása zárja ki az űrbeli alkalmazást. A részecskék ezután az optikai csővezetékként viselkedő fénysugárban fel és le mozognak.
"Amikor az apró részecskék csapdába esnek ebben a sötét magban nagyon érdekes dolgok mennek végbe" - mondta Rode. "Ahogy a gravitáció, a légáramlatok, és a levegő molekuláinak véletlenszerű mozgásai kilökik a részecskéket a középpontból, egyik oldalukat megvilágítja a lézer, míg a másik oldaluk sötétben marad. A kialakult fotofór hatás parányi tolóerőt generál, gyakorlatilag visszalökve a részecskét a sötét magba. A foglyul ejtő mechanizmus mellett a sugár energiájának egy része és a kapott erő végigvezeti a részecskét az üreges lézervezeték mentén."
 Rode professzor (középen) csapatával |
A kutatás részleteiről szeptember 23-tól olvashatunk az egyetem ScienceWise online magazinjában.