SG.hu·

Távolsági csúcsot döntött a vonósugár

Távolsági csúcsot döntött a vonósugár
Az új rekord a parányi tárgyak elhúzására képes sugár esetében 20 centiméter, ami kifejezetten kevésnek tűnhet, mégis százszorosa a korábbi kísérletekben elérteknek.

A tórusz alakú lézer kétirányú, nem csak vonzani, de taszítani is képes a tárgyakat. Lehetséges jövőbeli alkalmazásai között az űrhajók bevontatása mellett megemlítik a légköri szennyezőanyagok tanulmányozását, vagy a kényes részecskék kinyerését egy adott közegből.

A korábbi vonósugár kísérletek a fény részecskéinek, a fotonoknak a lendületét használták ki a mozgás átadására. A legújabb megoldás, melynek részleteiről a Nature Photonics szaklapban számolnak be, a részecskéket és a körülöttük lévő levegőt felhevítő lézer energiáján alapul. A canberrai Ausztrál Nemzeti Egyetem (ANU) kutatói egy úgynevezett üreges lézersugarat alkalmaztak laboratóriumukban. A lézerrel, ami csak a pereménél fényes, míg a közepe sötét, üreges, megközelítőleg egyötöd milliméter átmérőjű üveggömböket mozgattak.

A részecskék megrekedtek a sugár sötét közepében, ahol a lézer energiája hatást gyakorol rájuk, végig haladva a felszínükön, az elnyelődési pontokon úgynevezett hotspotokat hozva létre. A hotspotokba beleütköző levegő részecskék felhevülnek és ellökődnek a felszíntől, ezáltal a manipulált részecske az eredetivel ellentétes irányú mozgást vesz fel. A lézersugár polaritásának, vagyis a fényhullámok rezgési irányának megváltoztatásával a kutatóknak sikerült úgy változtatni a hotspot elhelyezkedését, hogy általa irányíthassák az üveggömböket. "Egyenletesen mozgathatjuk egyik polarizációtól a másikig, ezzel tetszés szerint megállíthatjuk, vagy megfordíthatjuk a részecskét" - magyarázta a tanulmány szerzője, dr. Cyril Hnatovsky.

Az alkalmazott technika sokoldalú, mert egyetlen sugár kell az objektumok vonzásához vagy taszításához. A kutatók szerint a hatás felnagyítható. "Mivel a lézer nagy távolságokon is megőrzi a sugár minőségét, akár méterekről is működhet. Laboratóriumunk nem volt elég nagy ahhoz, hogy ezt demonstráljuk" - tette hozzá dr. Vladen Shvedov, a tanulmány társszerzője.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© Co1e2014. 10. 24.. 19:57||#4
nem olyan ritka az a közeg ahogy azt gondolod.... kb 5%-át ismerjük mi... azaz a látható anyagokat ... a sötét anyag a maradék 95 %..amiről még semmit nem tudunk ;)
© johnfly2014. 10. 23.. 19:05||#3
Hát, ezt a tech-et leginkább nanotechnológiás szerkezetek építéséhez tudom elképzelni, ahol macerás annyira kicsi alkatrészeket megfogni, vagy a megfogásukra lehetetlen szerszámokat létrehozni....ha jól tudom ennek a megoldására most hanghullámokat használnának, de az is még csak kísérleti szinten életképes. Előfordulhat, hogy ipari alkalmazás ebből a lézeres megoldásból hamarabb lesz.
© amitakartok2014. 10. 23.. 15:04||#2
A hőcserének nem kell közeg, de úgy sokkal gyorsabb.
© endrev2014. 10. 23.. 00:43||#1
De a világűr meglehetősen ritkás... Egy ilyen elven működő "vonósugár" mi a túrót fog felmelegíteni a bevontatnivaló űrhajó körül?
+1