SG.hu·

Óriásbuszok gördülnek majd a pekingi forgalom fölött

Kínában minden a közlekedés jövőjéről szól. Az országban egyre több a nagy sebességű vasútvonal, amin óránkénti 300 kilométeres sebességgel szállítják az embereket az utasokat a nagyvárosok között. A General Motors kifejezetten a kínai városi vezetőkre szabott kapszulaszerű járműveket fejlesztett ki. A legújabb ötlet azonban messze felülmúlja az eddigieket, legalábbis ami a furcsaságát illeti.

Az úgynevezett "szétterpesztett busz" egyfajta kerekeken gördülő magasvasútra hasonlít, ami egyben egy mozgó alagút is. Minden busz megközelítőleg két sáv széles és 4,5 méter magas, ismertette a paramétereket a hatalmas járművet kivitelező Söndzsen Hasi cég elnöke, Szong Jou-csou. A kínai közlekedés gyors növekedésével a tervezők a lehető leghatékonyabb utasszállításra törekednek. Ha újabb buszokat vonnának be a közlekedésbe, azzal a dugók kialakulásának esélyét növelik, a föld alá vinni a forgalmat időigényes és rendkívül költséges. A sávok fölött átívelő busz nem akadályozná a gépjármű forgalmat, csupán növelné a tömegközlekedési infrastruktúra kapacitását, a szükséges kiszolgáló létesítmények megépítése pedig jóval olcsóbb mint egy metróvonal kivitelezése.

"A szétterpesztett busz legnagyobb újítása abban rejlik, hogy az autók fölött halad. Legnagyobb erőssége hogy helytakarékos, hatékony és nagy a befogadóképessége" - taglalta Jou-csou prezentációjában.


A busznak jelentős hatásai lesznek a kínai közlekedésben, elvileg 25-30 százalékkal csökkentheti a főutakon kialakuló dugókat, átlagsebessége 40 km/h lesz, egyszerre 1200 utas szállítását teszi lehetővé, kocsinként 300 ember kaphat helyet a szerelvényen. A környezet szempontjából sem közömbös az újítás, a buszok egyenként 860 tonna üzemanyagot takarítanának meg évente, 2640 tonnával csökkentve Kína amúgy is kritikus szénkibocsátását.

Energiaellátását részben napelemekkel oldják meg, nagyobb részt azonban az állomásokon vagy az útvonala mentén elhelyezett elektromos töltő póznák biztosítják. A buszokat szuperkondenzátorokkal látják el, amik rendkívül gyorsan tölthetők fel, meríthetők le, miközben képesek tárolni is az elektromosságot. A tervek szerint a busz elegendő energiát kap az állomásokon töltött várakozásai során, hogy eljusson a következő megállójáig, így nincs közvetlen károsanyag kibocsátása.


A buszok többszörös biztonsági rendszerrel lesznek felszerelve, amik figyelmeztetik a túl közel hajtó autósokat, illetve a túl magas járművek vezetőit. A busz pályáját vagy sínekkel oldják meg, vagy fehér vonalakkal, amit egy robotpilóta követ stabilan tartva az óriásbuszt, melynek pályaudvarokra sincs szüksége, a parkolást megoldhatja bármelyik állomásán, átívelve a közút fölött. Az állomásokon kétféle módon közelíthető meg a busz, vagy a klasszikus oldalsó ajtókon át, vagy felülről, a buszban elhelyezett lépcsősoron lesétálva.

Elsőként Pekingben jelennek majd meg az óriások, a tervek szerint 186 kilométernyi úthálózatot alakítanak át számukra, a munkálatok már az idén, az év vége megkezdődnek.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© Simkó772010. 10. 16.. 20:26||#126
aha az ötlet sztem nem rossz de... kanyarban ez majd úgy hajlik vagy mi?<#kerdes>
© djhambi2010. 08. 18.. 11:36||#125
Szerintem a gyorsuló-lassuló alagút érzéki csalódáshoz vezet, és az autósok egy ideig jobbra-balra fognak kacsázni, másrészt zavarni fogja õket a saját sebességük meghatározásában, az ember rutinosan vezet, a környezetéhez igazítja a sebességét. Ha vele megy az alagút, akkor gyorsír, amikor lassít az alagút, akkor õ is lassít. Szerintem futurisztikus, de szar ötlet.
© Molnibalage2010. 08. 11.. 10:54||#124
Azzal meglehetõsen sokmindent leírtál, hogy nincs jogsid. Így érthetõ az álláspontod sok dologban.

Ezt a rész nem értem. Azt meg fõleg, hogy sokan nem tekintik komptenesnek azt az embert, akinek nincs jogsija. Miért? Úgy kezelitek, mintha az valami világmegváltó és felvilágosító dolog lenne. Attól, hogy nincs, majd 2 évtizeted utazok kocsival, mint utas. Az utas meg nem vak és nem hülye...

Szerinted megddig lehet és meddig érdemes növelni az emberek szállítgatását?

Most távolságról, idõrõl vagy mennyiségrõl beszélsz? Ahogy írtam, más városokban kétszer gyorsabban is haladhatsz messzirõl, mint itthon és tényleg sokan is használják. Ne a szar magyar állapotokból indulj ki. Budapest közlekedési rendszerének felfejlesztésével az agglomerációkból olyan közlekedés alakítható ki, hogy csúcsidõban az autó csak a notórius autózóknak és azoknak alternatíva, akiknek tényleg kell szállításhoz vagy speciláis igényekhez. Csak a HÉV-ek bekötésével a metró hálózaba - persze pályafelújítás + jármûcserével - a mostani utazási idõ lazán megfelezhetõ lenne...

Az eredmény meglepõ: a lakótelep maximum dupláját, mint a családi házas!

Megint nem definiálod, hogy mit a lakótelep. A csepeli panelrengeteg 5-8-10 embelet házakkal? A Flórián tér mellett levõ hosszú házban többen laknak, mint a nagymuteromél falujában. Még, ha a környezõ zöld területet hozzáveszem, akkor is több x10-es szorzóról beszélünk.


Ez is lakótalep. Csak éppen kertes zöldteraszos és mindössze kétszines. Minden lakáshoz garázzsal...

Ez a fenti mellett van.

Szóval nagyon lazán dobálózol a "lakótelep" szóval. Legszélsõségesebb példa pl. Hong Kong. Ott is lakótelepek vannak a szó tágabb értelmében. 20-30 emeletes lakóéületekben élnek százezrek vagy milliók...
© halgatyó2010. 08. 11.. 00:20||#123
Molni:
Azzal meglehetõsen sokmindent leírtál, hogy nincs jogsid. Így érthetõ az álláspontod sok dologban.

Hát igen, a 4-6-os villamos sok embert visz. De honnan és hová és miért?
Mielõtt válaszolsz, egy picit gondolkodj el ezen a 3 kérdésen.
Az egyes ember közlekedési akciójának mindig van egy kiindulópontja, van egy célállomása és van egy célja magának az utazásnak.
Vajon nem kellene-e ezeket vizsgálni, ahelyett hogy a közlekedés "környezetszennyezõ" hatásáról értekeznek, és próbálják -- nagyon rossz helyen -- visszaszorítnai? Ez olyan, mintha a reumát a végtagok apró lépésekben történõ amputációjával "gyógyítanák"

Szerinted megddig lehet és meddig érdemes növelni az emberek szállítgatását?
(Ne a saját pillanatnyi helyzetedbõl indulj ki.)

Másik kérdés a kívánatos lakókörnyezet kérdése. Szerintem a Budapest belvárosi lakókörnyezet nagyon messze van a kívánatostól és az egészségestõl (nemcsak a járdákat borító kutyaürülék miatt)
Én néztem egyszer lakást a Széna-tér közelében. Egy 7 emeletes ház legalsó szintje, udvari lakás. Amikor az utcai nappali világosságról beléptem, fekete sötétség fogadott, az ablak környékén derengett valami...

A lakótelepi beépítési forma -- bár sokan szidják -- sokkal emberibb és egészségesebb, mint a belvárosi! Ám valamit nem árt meggondolni. Évekkel ezelõtt készült egy felmérés, hogy a különbözõ beépítési formák mekkora népsûrûséget tesznek lehetõvé. Az eredmény meglepõ: a lakótelep maximum dupláját, mint a családi házas!
Az ok: nem lehet egymáshoz túl közel építeni magas házakat, az árnyékolás miatt.

Számolj. Ma Magyarországon van kb. 4 milió család. Ha mindegyik családi házban lakik (400 m2 teleknagysággal, ami nem nagy, de azért elég) akkor ez összesen 1600 km2 területet. A telkek "kiszolgálásához" szükséges utakra rászámolunk még egyszer ennyit, akkor 3200 km2. A munkahelyekre (ahol az emberek sokkal sûrûbben vannak, mint otthon) az elõbbi felét, az összesen 4000 km2.
Sok ez?
Szerintem nem. Budapest területe 625 km2. Magyarország településeinek összterülete jóval nagyobb, mint 4000 km2, vagyis a fenti számszerû becslésben van tartalék.
© halgatyó2010. 08. 10.. 23:54||#122
Az elõzõ hozzászólást nem fejeztem be.
Szóval: a városi életet tönkretevõk, a városi élet folyamatos gyalázói egyáltalán nem akarnak elköltözni a sok "PM10-zel nehezített" levegõbõl.

Hanem amikor mi elköltözünk az állandó autósnyomorgatás elõl, és Budapest agglomerációja kezd felfejlõdni, városiasodni, akkor ezek is kijönnek utánunk!!!

Aztán ott is elkezdik a puffogást, hogy húúú húúúú. Követelik a futómûgyilkos buckák milióinak a kihelyezését, meg a fizetõparkolást....
Mi meg menekülhetünk tovább. De meddig?
Legszívesebben máglyára küldeném mindet.
© halgatyó2010. 08. 10.. 23:44||#121
Asperot #76:
Megpróbálok úgy válaszolni, hogy ne offoljam szét a kommentelést.

1.) a sorozatgyártás: persze, vannak alkatrészek, amelyek átvehetõk már nagy sorozatban gyártott más gépekbõl. Pl.: LEDek, lámpák, fogantyúk, ülések, padlóanyag (valszeg PVC-padló), elektromos kapcsolók, kijelzõk, képernyõk, számítógép, utastájékoztató hangszórók, néhány apróbb hidraulikus alkatrész, klímagép, csavarok, stb... hosszú lista helye.

Ám azon alkatrészek listája is hosszú, amelyeket csak ebbe a szuperbuszba tervenek és építenek. És ez utóbbi alkatrészek többége igen nagy méretû és súlyú. A legyártásukhoz külön üzemcsarnokot kell tervezni és építeni.

Persze, a kínaiak majd megcsinálják.... ez azért nem olyan egyszerû. Az a baj, hogy az optikánk csalóka: amikor mások dolgoznak, akkor minden olyan gyorsan és gördülékenyen megy, de amikor nekünk kell valamit megtervezni és készre csinálni, akkor valahogy akadozik, és rettentõ nehéz. Ezt tapasztalatból írom.

A kínaiakat nem becsülöm le, hatalmas ország, és tényleg fejlõdik
(ebben azért nagy szerepe van a "nyugati" készülékek lekoppintásának is, meg az ottani fejlõdési út ismeretének, mármint hogy milyen irányban kell egyáltalán elmenni a kutatásokkal... Ha mondjuk a "nyugati" világ 200 évvel ezelõtt hirtelen eltûnt volna, akkor a kínaiak szerintem nem tartanának itt, és nemcsak a lekoppintható technológia hiánya miatt, hanem a példamutatás, a fejlõdési irányok kijelölése híján, és a fejlõdés kívülrõl ható kényszere híján...)

Szóval meglátjuk, hogy ezt megcsinálják-e, vagy a sajtóban idõnként felröppenõ csodagyógyszerek sorsára jut

2.) A szerelvény hossza. Nem gyõzzük meg egymást, képleteket kár mutogatni, ha megvalósul, majd meglátjuk hány méter hosszú, és hány fõt visz el.

3.) No most kezdõdik a tánc... hogy ki mikor utazik amikor akar, meg hova költözik, amikor akar. Felveszem a fapofát, és a a jómodor-szûrõt.

Magyarország területe finoman fogalmazva is nem egységes! A munkahelyek eloszlása és a közlekedés minõsége döntõen meghatározza egy ingatlan értékét (ha már tanulmányoztad behatóan az ingatlanárakat).
Továbbá a közeli környék etnikai összetétele és az ezzel összefüggõ közbiztonsági helyzet szintén döntõ befolyással van az ingatlanárakra.
A többi tényezõ -- ez jól látható az ingatlanárakból -- elhanyagolható.

Namármost. Azokon a környékeken, ahol sok jólfizetõ munkahely van, ott az ingatlanárag irtózatosak. Ahol viszont nincsenek munkahelyek, és a közlekedés is rosz, ott az ingatlanok eladhatatlanok és elcserélhetetlenek.
A bérleti díjak hasonló területi tendenciát követnek.

Az emberek többségébnek -- veled ellentétben -- nincs akkora tartalék pénze, hogy ingatlant tudjon vásárolni a drága övezetekben, vagy családostól éveken át fizessen bérleti díjat.
Viszont a munkahelyükön -- ma még -- fizikailag ott kell lenniük.
Vagyis a távoli lakóhelyükrõl hosszas közlekedés által el kell jutniuk a munkahelyükre. Meg vissza. Plussz a bevásárlás, ovoda, iskola, idõnként különbözõ hivatalok...
Jelentõs probléma okozója, hogy egy családban két keresõ van. Ha valami véletlen folytán az egyikük oda tud költözni a munkahelye közleébe, akkor a másik vagy új munkahelyet keres, vagy közlekedik.
Ezért ül csak egy ember abban az autóban, B+! (ez másnak szólt)

Hogy lehetne ezen a problémán segíteni?
-- Közelebb kell hozni a lakásokat a munkahelyekhez. Ez nem megy állami "besegítés" nélkül. Törvényekkel, kedvezményekkel, állami cégek/munkahelyek létrehozásával, a tudatipar (sajtó) hosszú idõn át tartó, erõs nyomásával segítve, stb.
-- Nagymértékben kellene a távmunkát elterjeszteni. Nagyon sok, elsõsorban intelligenciát igénylõ munkahelyen elég lenne, ha a hét 5 munkanapjából csak 2-3 napot töltenének ott az emberek.
Egyéb munkaszervezési intézkedések a személyes jelenlétet igénylõ munkák mennyiségének csökkentésére, és gépi munkával történõ kiváltására.
-- Csökkenteni kell a különbséget ember és ember, környék és környék között, de NEM úgy, hogy a becsületes, civilizált embereket összezárjuk az antiszociális bûnözõkkel! Nagyn kemény, rettenetesen kemény kézzel rendet kellene tenni, amit a "rendszerváltás" nevû nagy átverés óta elmulasztottak, azt csak sokkal keményebben lehet visszafordítani, mint ahogyan a "rendszerváltás" elõtt csinálták (KMK tényállása, gumibot, stb... most már 10-szeresére fokozva)
-- Nagyon fontos: MEGSZÜNTETNI azokat az autót terhelõ költségeket, amelyek a GARÁZSBAN ÁLLÓ autót sújtják. Ezáltal megérné takarékoskodni, és csak a szükséges mértékben használni. Viszont abba kellene hagyni ezt a mocskolódást az "autósok" ellen, és nem túlzásokba esni az üzemanyagárakkal, mint amit egyes ÁL-környeztevédõk szeretnének.
-- Nagyon jó tömegközlekedésre lenne szükség. Ez csak úgy érhetõ el, ha a tömegközlekdésre manapság nehezedõ rettenetes nyomást csökkentjük! (ld. 1. és 2. bajusz)

A nap minden embernek 24 órából áll. Ha ebbõl 8 óra a munka (kemény, kimerítõ munkára gondolok), 8 óra alvás, akkor már csak 8 óra maradt.

Ebbõl a maradék 8 órából kell megoldani a közlekedést, a gyerekekkel foglalkozást, a házimunkák nagy részét (nem lehet mindent hétvégére hagyni), a házastárssal való foglalkozást, a szórakozást és az ön-továbbképzés azon részét, amely a munkahelyen nem megy.


Az utóbbi lista bizony hosszú. Sajnos, több, mint 8 óra! Mindenki, aki maga is "benne van a mókuskerékben", tudhatja: egyik csak a másik rovására teljesíthetõ!

És ezt a helyzetet súlyosbítja a munkahelyek szándékos eltávolítása a lakásoktól, és az autózás ellehetetlenítése. Mivel nem tudok kultúráltan nyilatkozni ezekrõl, inkább semmit sem mondok.

Végül a "miért nem költözöl el..." dumára: ezt inkább azoknak kellene mondani, akik egyfolytában puffognak hogy a városban milyen szar az élet, merthogy a sok autó meg kevés a zöld, meg a PM10, meg a zaj....
NEKIK KELLENE ELKÖLTÖZNI.
De nem fognak. Sõt!!!
Megfigyelhetõ Budapesten: ahogy a közlekedést lehetetlenítik el, úgy kezdenek elvándorolni onnan az emberek. Végül csak a kisnyugdíjsok maradnak, meg a segílybül élõk... aztán a boltok is sorra mennek el, mewg lehet nézni pl. az Üllõi út Nagyvárad tár tájéki (tehát nem a legkülsõ) részét, vagy a belsõ körutat (ahol a 4-6 vili megy), az sem prosperál, hiába erõlködnek, az egyre kevesebb kirakat mögött egyre reménytelenebb arcokat látni. De máshol is, Budapest belsõ részein -- persze próbálkoznak a pénzeszsákok mindenféle rehabilitációval meg hasonlókkal -- nincs már meg az a csillogás-elõny a külsõ kerületekhez képest, ami 30 évvel ezelõtt még megvolt.
Ennyi.
© xyl2010. 08. 10.. 01:23||#120
Ja, mégegy: Elsõre valószínûleg nagyon zavaró lehet az, hogy az út és az "alagút", mert kb. úgy érzi magát alatta az ember más sebességgel mozog a kocsihoz képest.
© xyl2010. 08. 10.. 00:57||#119
Dugóban szerintem jól jönne. Amíg az autósok ott araszolgatnak a dugóban, addig ez szép komótosan, de elsiklik a fejük fölött, a kocsiban ülõk nagyobb irigységére...
© Molnibalage2010. 08. 09.. 23:55||#118
Viszont a legkényelmesebb az estek többségéban az emberek szerint. Nekem nincs jogsim, de nem vágyok arra, hogy vezessek. Ebbõl a szempontból a tömegközlekedés világbajnok, mert nekem lényegében semmi dolgom nincs. :)
© Molnibalage2010. 08. 09.. 23:53||#117
Számomra már az rejtély, hogy a HÉV 30 éve jár és ezalatt sehol nem sikerült egy kibaszot magasperont építeni. Pedig a Batyi tér és a Boráros tér is legalább egyszer fel lett túrva az elmúlt 10-20 évben. Mibe telt volna egy nagyon enyhe emelkedõvel felvinni a járdaszintet a HÉV szintjére? Ilyenkor megy fel a vérnyomásom...