SG.hu·
Ma is Csernobil borzalmait tükrözi a helyi élővilág
Csernobil a maga nemében legnagyobb élővilág felmérése szerint csökken az emlősök száma a lezárt zónában. A közel négyévnyi számlálásokon és tanulmányokon alapuló kutatás célja a terület nukleáris szennyeződése miatt létrejött hatások felmérése az élővilágon. A jelentést az Ecological Indicators szaklapban tették közzé.
A kutatócsapat szerint a zónában élő fajokon elvégzett cenzus, amit három éven át zajlott, számos újabb bizonyítékkal járul hozzá a biológiai sokféleség és a szennyeződés közötti lesújtó összefüggésekhez. A projektet Timothy Mousseau, az amerikai Dél-Karolina Egyetem professzora, illetve a francia Paris-Sud Egyetem kutatója, dr. Anders Moller vezették, 2006 és 2009 között szemügyre véve a helyi élővilág nagy részét, rovarokat, kétéltűeket, hüllőket, madarakat és emlősöket. Korábbi munkáikban a területen még mindig uralkodó alacsony sugárzási szint madarakra és rovarokra gyakorolt negatív hatást taglalják.
Az emlősökről és hüllőkről gyűjtött új adatokat Mousseau professzor a két nagy csoport biodiverzitását jellemző erőteljes csökkenés bizonyítékaként értékeli. A kutatócsapat tagjai összehasonlították a fajok sokszínűségét a lezárt zónában és a körzet más hasonló szennyezéstől mentes élőhelyein. "Az az igazság, hogy ezek a sugárszennyeződési hatások annyira nagyok, hogy az már rettenetes" - nyilatkozott Mousseau professzor a BBC-nek.
A dr. Mollerrel közös munkájuk során a sugárszennyeződés állatokra gyakorolt hatásait is megvizsgálták, ami szerintük a madarakon a legszembetűnőbb. A helyi füsti fecskéken végzett vizsgálataik során daganatokat figyeltek meg a madarak lábain, nyakán és szemeik körül. "Úgy véljük hosszú vándorlásaik után ők fogékonyabbak lehettek a túlzott környezeti behatásokra" - magyarázta Mousseau.
Az ukrán tudósok kritikával illették a nemzetközi kutatócsoport megállapításait. Dr. Szerzsi Gascsak, a Csernobil Központ kutatója bár a most megjelent publikációt nem kommentálta, korábban a BBC-nek adott interjújában elutasította a Mousseau-Moller páros madarakkal és rovarokkal kapcsolatos észleléseit. Elmondása szerint ő teljesen "ellentétes következtetésekre" jutott. "Az élővilág virágzik a csernobili körzetben az alacsony szintű emberi behatásoknak köszönhetően" - nyilatkozott akkor dr. Gascsak. "Az összes jelenlegi élet a sugárzás hatása alatt jelent meg és fejlődött, ezért ellenálló és gyógyulási mechanizmusuk úgy fejlődött, hogy túléljék ezeket a körülményeket"
Mousseau azonban azt állítja, hogy a terület biodiverzitásának növekedése nem több puszta szóbeszédnél. "Ez az első tanulmány, ami számszerű, rideg adatokat közöl a szennyeződés emlősökre gyakorolt jelentős hatásáról" - nyilatkozott Mousseau. "Ez nem a vadon élő állatok paradicsoma, ez egy természetes laboratórium, ahol tanulmányozhatjuk az ilyen típusú balesetek hosszú távú következményeit"
A kutatócsapat szerint a zónában élő fajokon elvégzett cenzus, amit három éven át zajlott, számos újabb bizonyítékkal járul hozzá a biológiai sokféleség és a szennyeződés közötti lesújtó összefüggésekhez. A projektet Timothy Mousseau, az amerikai Dél-Karolina Egyetem professzora, illetve a francia Paris-Sud Egyetem kutatója, dr. Anders Moller vezették, 2006 és 2009 között szemügyre véve a helyi élővilág nagy részét, rovarokat, kétéltűeket, hüllőket, madarakat és emlősöket. Korábbi munkáikban a területen még mindig uralkodó alacsony sugárzási szint madarakra és rovarokra gyakorolt negatív hatást taglalják.Az emlősökről és hüllőkről gyűjtött új adatokat Mousseau professzor a két nagy csoport biodiverzitását jellemző erőteljes csökkenés bizonyítékaként értékeli. A kutatócsapat tagjai összehasonlították a fajok sokszínűségét a lezárt zónában és a körzet más hasonló szennyezéstől mentes élőhelyein. "Az az igazság, hogy ezek a sugárszennyeződési hatások annyira nagyok, hogy az már rettenetes" - nyilatkozott Mousseau professzor a BBC-nek.
A dr. Mollerrel közös munkájuk során a sugárszennyeződés állatokra gyakorolt hatásait is megvizsgálták, ami szerintük a madarakon a legszembetűnőbb. A helyi füsti fecskéken végzett vizsgálataik során daganatokat figyeltek meg a madarak lábain, nyakán és szemeik körül. "Úgy véljük hosszú vándorlásaik után ők fogékonyabbak lehettek a túlzott környezeti behatásokra" - magyarázta Mousseau.
Az ukrán tudósok kritikával illették a nemzetközi kutatócsoport megállapításait. Dr. Szerzsi Gascsak, a Csernobil Központ kutatója bár a most megjelent publikációt nem kommentálta, korábban a BBC-nek adott interjújában elutasította a Mousseau-Moller páros madarakkal és rovarokkal kapcsolatos észleléseit. Elmondása szerint ő teljesen "ellentétes következtetésekre" jutott. "Az élővilág virágzik a csernobili körzetben az alacsony szintű emberi behatásoknak köszönhetően" - nyilatkozott akkor dr. Gascsak. "Az összes jelenlegi élet a sugárzás hatása alatt jelent meg és fejlődött, ezért ellenálló és gyógyulási mechanizmusuk úgy fejlődött, hogy túléljék ezeket a körülményeket"Mousseau azonban azt állítja, hogy a terület biodiverzitásának növekedése nem több puszta szóbeszédnél. "Ez az első tanulmány, ami számszerű, rideg adatokat közöl a szennyeződés emlősökre gyakorolt jelentős hatásáról" - nyilatkozott Mousseau. "Ez nem a vadon élő állatok paradicsoma, ez egy természetes laboratórium, ahol tanulmányozhatjuk az ilyen típusú balesetek hosszú távú következményeit"