SG.hu·
Készüljünk fel az izlandi vulkánkitörések évtizedeire
Elképzelhető, hogy Európában fellendül a vasúti és a közúti közlekedés, Izland vulkánjai ugyanis újabb kitörésekkel blokkolhatják a légi közlekedést az elkövetkező években.
A vulkanológusok szerint gyakori látvánnyá válhat az Észak-Európa légi forgalmát megbénító Eyjafjallajökull vulkán ( kiejtése) tűzijátéka. A sziget alatt az elmúlt évtizedben egyre fokozódó rengések arra utalnak, hogy a terület egy aktívabb periódusba lép, több kitöréssel, melyek között igen súlyosak is előfordulhatnak, legalábbis a múlt ezt sugallja. "Úgy tűnik, Izland vulkanikus tevékenysége egy 50-80 éves ismétlődést követ. Az elmúlt 10 év aktivitásának fokozódása arra utal, hogy egy aktívabb fázisba lépünk, amit több kitörés fog jellemezni" - nyilatkozott Thorvaldur Thordarson, a brit Edinbourgh Egyetemen dolgozó izlandi vulkán szakértő, hozzátéve, hogy a 20. század második felében Izland vulkánjai szokatlanul csendesek voltak.
A növekvő vulkanikusság mellett egyre erősebb szeizmikus aktivitást is mértek Izland körül, köztük azt a 6,1-es erősségű földmozgást, ami 2008 májusában rengette meg a fővárost, Reykjavikot.
1998-ban Gudrún Larsen és kollégái az Izlandi Egyetemen 800 évnyi lávaréteg, jégmag és egyéb földtani rekordok adataival bizonyították, hogy a sziget vulkanizmusa magas és alacsony aktivitási ciklusokon megy keresztül. A ciklusok csúcsai szoros kapcsolatot mutatnak a földrengésekkel, amik felszabadítják a tektonikus vetődésekre az Atlanti-óceán riftesedésével, vagyis a törésvonalak menti árokképződésével nehezedő terhelést. Ezen felül az időszakosság a földköpeny magmájának pulzálásához és a gleccserek olvadása, valamint a geotermikus tevékenység okozta felszíni nyomásingadozásokhoz is köthető.
Gyakorivá válhatnak a hamufelhők
Larsen és csapata kimutatta, hogy a Vatnajökull jégsapka régió, ami magába foglalja a rendkívül aktív Grímsvötn és Bárdarbunga vulkánokat, 6-11 kitörést szenvedett el a magas aktivitás átlagosan 40 éven át tartó időszakaiban, miközben a nyugodt periódusokban legfeljebb három kitörés zajlott le. Rossz hír, hogy ez a séma gyakorlatilag a többi izlandi területre is levetíthető.
A kitörések sűrűsödésével az intenzitásuk is nő. A legelrémisztőbb példa erre a Laki vulkán 1783. évi tombolása, ami Izland állatállományának több, mint a felét elpusztítva éhínséget zúdított az országra, az emberi populáció negyedének az életét követelve. "Ha belépünk egy aktívabb fázisba, egyre valószínűbbé válnak a nagyobb kitörések " - nyilatkozott Thordarson. A közelmúlt vulkanikus és szeizmikus tevékenysége alapján Thordarson és munkatársai meggyőződése, hogy Izland belépett a következő aktív fázisába, ami becsléseik szerint legalább 60 évig fog tartani, tetőződését 2030 és 2040 közé várják.
A vulkanológusok szerint gyakori látvánnyá válhat az Észak-Európa légi forgalmát megbénító Eyjafjallajökull vulkán ( kiejtése) tűzijátéka. A sziget alatt az elmúlt évtizedben egyre fokozódó rengések arra utalnak, hogy a terület egy aktívabb periódusba lép, több kitöréssel, melyek között igen súlyosak is előfordulhatnak, legalábbis a múlt ezt sugallja. "Úgy tűnik, Izland vulkanikus tevékenysége egy 50-80 éves ismétlődést követ. Az elmúlt 10 év aktivitásának fokozódása arra utal, hogy egy aktívabb fázisba lépünk, amit több kitörés fog jellemezni" - nyilatkozott Thorvaldur Thordarson, a brit Edinbourgh Egyetemen dolgozó izlandi vulkán szakértő, hozzátéve, hogy a 20. század második felében Izland vulkánjai szokatlanul csendesek voltak.
A növekvő vulkanikusság mellett egyre erősebb szeizmikus aktivitást is mértek Izland körül, köztük azt a 6,1-es erősségű földmozgást, ami 2008 májusában rengette meg a fővárost, Reykjavikot.
1998-ban Gudrún Larsen és kollégái az Izlandi Egyetemen 800 évnyi lávaréteg, jégmag és egyéb földtani rekordok adataival bizonyították, hogy a sziget vulkanizmusa magas és alacsony aktivitási ciklusokon megy keresztül. A ciklusok csúcsai szoros kapcsolatot mutatnak a földrengésekkel, amik felszabadítják a tektonikus vetődésekre az Atlanti-óceán riftesedésével, vagyis a törésvonalak menti árokképződésével nehezedő terhelést. Ezen felül az időszakosság a földköpeny magmájának pulzálásához és a gleccserek olvadása, valamint a geotermikus tevékenység okozta felszíni nyomásingadozásokhoz is köthető.
Gyakorivá válhatnak a hamufelhők
Larsen és csapata kimutatta, hogy a Vatnajökull jégsapka régió, ami magába foglalja a rendkívül aktív Grímsvötn és Bárdarbunga vulkánokat, 6-11 kitörést szenvedett el a magas aktivitás átlagosan 40 éven át tartó időszakaiban, miközben a nyugodt periódusokban legfeljebb három kitörés zajlott le. Rossz hír, hogy ez a séma gyakorlatilag a többi izlandi területre is levetíthető.
A kitörések sűrűsödésével az intenzitásuk is nő. A legelrémisztőbb példa erre a Laki vulkán 1783. évi tombolása, ami Izland állatállományának több, mint a felét elpusztítva éhínséget zúdított az országra, az emberi populáció negyedének az életét követelve. "Ha belépünk egy aktívabb fázisba, egyre valószínűbbé válnak a nagyobb kitörések " - nyilatkozott Thordarson. A közelmúlt vulkanikus és szeizmikus tevékenysége alapján Thordarson és munkatársai meggyőződése, hogy Izland belépett a következő aktív fázisába, ami becsléseik szerint legalább 60 évig fog tartani, tetőződését 2030 és 2040 közé várják.