SG.hu·
Iráné a leggyorsabb tudományos növekedés
Miközben Kína kezdi megelőzni tudományos téren is az Egyesült Államokat, a Közel-Kelet, élén Iránnal figyelemre méltó fejlődésen esik át.
Nagyon úgy tűnik, hogy az idei év Iráné lesz, hangoztatják az elemzők. Az ország tudományos teljesítménye tizenegyszer gyorsabban nőtt, mint a világ átlaga, amivel az összes többi országot megelőzik - bár tény, hogy van hová fejlődniük. A Web of Science adatbázisban található publikációk arról tanúskodnak, hogy a Közel-Kelet előretörése - elsősorban Törökország és Irán okán - közel négyszer gyorsabb a világátlagnál.
A kanadai Science-Metrix adatelemző cég részletes jelentést tett közzé az "ismeret teremtés geopolitikai eltolódásairól" az 1980-as évektől kezdve. "Ázsia gyorsabban zárkózik fel, mint azt korábban gondoltuk, Európa jobban tartja a pozícióját, mint azt a legtöbben várták, de a Közel-Kelet az a terület, amire igazán oda kell figyelni" - nyilatkozott a jelentés szerzője, Eric Archambault.
A világ tudományos outputja folyamatos növekedést mutat, az 1980-as éves 450 000 publikációval szemben 2009-ben másfélmillió jelent meg, miközben Ázsia a publikációk terén tavaly megelőzte az Egyesült Államokat. Irán publikációi a szervetlen és a nukleáris kémia, a nukleáris és részecske fizika, valamint az atomtechnika területein dominálnak. Az utóbbival kapcsolatos publikációik 250-szer gyorsabban növekedtek mint a világátlag, miközben gyógyászati és mezőgazdasági kutatások terén is fejlődés figyelhető meg az országban.
A Science-Metrix előrejelzése szerint az idén Kína ugyanannyi szakmailag lektorált természettudományi és műszaki munkát fog kiadni, mint az USA. Amennyiben a jelenlegi trend folytatódik, 2015-re Kína minden területen utolérheti az Egyesült Államokat, bár 2030-ig az élet- és társadalomtudományok terén az USA előnye megmaradhat. Kína fejlődése nem hat újdonságként, azonban azt kevesen tudták, hogy szakmailag lektorált tanulmányaik száma ötször gyorsabban növekedik, mint az amerikaiaké.
"Európa együttműködési törekvései gyümölcsözőek" - folytatta Archambaut, elszakadva az ázsiai-amerikai összevetéstől. Európa a határain túlnyúló erőteljes befektetéseivel megtartotta pozícióját, és jelenleg a világ tudományos termésének több mint harmadát adja, ezzel területi megoszlásban az első helyen áll, mögötte Ázsia található 29, illetve Észak-Amerika 28 százalékkal. A Szovjetunió 1991-es összeomlásával a terület fejlődése jelentősen lelassult, csak 2006-ban tértek magukhoz az utódállamok, Latin Amerika és a Karibi-térség jelentős növekedést mutat, azonban igen parányi részt képviselnek világszinten. Óceánia, Európa és Afrika fejlődésének üteme az elmúlt 30 évben gyakorlatilag változatlan, egyedül Észak-Amerika tudományos termelése fejlődik "számottevően lassan" a világ egészéhez mérten.
"A publikációk száma nem tükrözi a minőséget" - ismerte el Archambaut. A minőségnek is van természetesen fokmérője, például a publikációkra való hivatkozások száma, amiben Ázsia koránt sem jár az élen, azonban ezen az alapon figyelmen kívül hagyni előretörésüket igen kockázatos lenne, vélekedik Archambaut. "Az 1960-as években, amikor a japán autók elkezdtek beáramlani az amerikai piacra, az amerikai gyártók nem ismerték el minőségbeli előnyüket" - ami hatalmas piaci részesedés vesztéshez vezetett Japán javára. "Ázsia az élre tör a tudományban, miközben Észak-Amerika fokozatosan lemarad" - foglalta össze az üzenet lényegét Archambaut.
Nagyon úgy tűnik, hogy az idei év Iráné lesz, hangoztatják az elemzők. Az ország tudományos teljesítménye tizenegyszer gyorsabban nőtt, mint a világ átlaga, amivel az összes többi országot megelőzik - bár tény, hogy van hová fejlődniük. A Web of Science adatbázisban található publikációk arról tanúskodnak, hogy a Közel-Kelet előretörése - elsősorban Törökország és Irán okán - közel négyszer gyorsabb a világátlagnál.
A kanadai Science-Metrix adatelemző cég részletes jelentést tett közzé az "ismeret teremtés geopolitikai eltolódásairól" az 1980-as évektől kezdve. "Ázsia gyorsabban zárkózik fel, mint azt korábban gondoltuk, Európa jobban tartja a pozícióját, mint azt a legtöbben várták, de a Közel-Kelet az a terület, amire igazán oda kell figyelni" - nyilatkozott a jelentés szerzője, Eric Archambault.
A világ tudományos outputja folyamatos növekedést mutat, az 1980-as éves 450 000 publikációval szemben 2009-ben másfélmillió jelent meg, miközben Ázsia a publikációk terén tavaly megelőzte az Egyesült Államokat. Irán publikációi a szervetlen és a nukleáris kémia, a nukleáris és részecske fizika, valamint az atomtechnika területein dominálnak. Az utóbbival kapcsolatos publikációik 250-szer gyorsabban növekedtek mint a világátlag, miközben gyógyászati és mezőgazdasági kutatások terén is fejlődés figyelhető meg az országban.
A Science-Metrix előrejelzése szerint az idén Kína ugyanannyi szakmailag lektorált természettudományi és műszaki munkát fog kiadni, mint az USA. Amennyiben a jelenlegi trend folytatódik, 2015-re Kína minden területen utolérheti az Egyesült Államokat, bár 2030-ig az élet- és társadalomtudományok terén az USA előnye megmaradhat. Kína fejlődése nem hat újdonságként, azonban azt kevesen tudták, hogy szakmailag lektorált tanulmányaik száma ötször gyorsabban növekedik, mint az amerikaiaké.
"Európa együttműködési törekvései gyümölcsözőek" - folytatta Archambaut, elszakadva az ázsiai-amerikai összevetéstől. Európa a határain túlnyúló erőteljes befektetéseivel megtartotta pozícióját, és jelenleg a világ tudományos termésének több mint harmadát adja, ezzel területi megoszlásban az első helyen áll, mögötte Ázsia található 29, illetve Észak-Amerika 28 százalékkal. A Szovjetunió 1991-es összeomlásával a terület fejlődése jelentősen lelassult, csak 2006-ban tértek magukhoz az utódállamok, Latin Amerika és a Karibi-térség jelentős növekedést mutat, azonban igen parányi részt képviselnek világszinten. Óceánia, Európa és Afrika fejlődésének üteme az elmúlt 30 évben gyakorlatilag változatlan, egyedül Észak-Amerika tudományos termelése fejlődik "számottevően lassan" a világ egészéhez mérten.
"A publikációk száma nem tükrözi a minőséget" - ismerte el Archambaut. A minőségnek is van természetesen fokmérője, például a publikációkra való hivatkozások száma, amiben Ázsia koránt sem jár az élen, azonban ezen az alapon figyelmen kívül hagyni előretörésüket igen kockázatos lenne, vélekedik Archambaut. "Az 1960-as években, amikor a japán autók elkezdtek beáramlani az amerikai piacra, az amerikai gyártók nem ismerték el minőségbeli előnyüket" - ami hatalmas piaci részesedés vesztéshez vezetett Japán javára. "Ázsia az élre tör a tudományban, miközben Észak-Amerika fokozatosan lemarad" - foglalta össze az üzenet lényegét Archambaut.