SG.hu·2009. december 1.

Csúcson az LHC

Vasárnap 21 óra 28 perctől a Nagy Hadronütköztető (LHC) a világ legerősebb részecskegyorsítója.

A CERN 27 kilométeres köralakú alagútjában 1,05 TeV energiaszintre gyorsítottak egy proton sugarat, ami túlszárnyalta a 2001 óta fennálló korábbi rekordot, a Fermilab Tevatronjának 0,98 TeV-ját, majd éjfél után 44 perccel újabb csúcsot, 1,18 TeV-t jelenthettek be. "Kiváló" - összegzett Steve Myers, a CERN kutatási és műszaki igazgatója. "Fáradtak vagyunk, ugyanakkor rendkívül boldogok, mert minden sokkal gyorsabban zajlik, mint azt a legoptimistább álmainkban gondoltuk volna"

Az LHC a részecskegyorsítóban keringetett mindkét sugarat az óramutató irányával megegyezően, és az ellentétesen haladót is 1,18 TeV-ra gyorsította. A sugarakat ütköztetni fogják, megkezdve a detektorok kalibrálását, hogy biztosítsák a detektorok pontos működését. "Azon fáradozunk, hogy detektoraink ténylegesen lássák az adatokat" - nyilatkozott a Discovery-nek Jonathan Butterworth professzor az ATLAS detektoron dolgozó fizikus. "Rendkívül szégyenteljes lenne ha elszalasztanánk az LHC ütköztetéseit."

A CERN tervei szerint december 18-ig ezen az energiaszinten üzemeltetik az LHC-t , majd az ünnepek alatt két hétre leállítják a rendszert. "Azt tervezzük hogy a detektorokat ellátjuk némi fizikai adatokkal" - mondta Myers. Az eddigi alacsony energiaszinteken végbement ütközések csak kis mennyiségű adatot produkáltak, azonban a rendszer pontos kalibrálása nélkül nem lehet ennél magasabb energiaszinteken is felmérni az LHC teljesítőképességét. Amint az összes rendszer rendeltetésszerűen működik, megkezdődhet a sugarak energiájának felpumpálása egészen 7 TeV-ig. Ezen a szinten már újraalkothatók az ősrobbanás utáni állapotok, olyan szabad részecskéket állítva elő, amiket a világegyetem 13,73 milliárd éve nem látott.

Közben a mérnökök letesztelik az úgynevezett "sugárlerakó" mechanizmust, ami abban az esetben lép működésbe, ha egy sugarat már nem tudnak megfelelően kezelni a szupravezető mágnesekkel. Ilyen esetben minden egyes sugarat eltérítenek körpályájáról egy 600 méteres hosszú alagútba, ahol egy erős, 7 méter hosszú, rozsdamentes acéllal és betonnal megerősített kompozit grafit tömbbe ütköznek. Minden "lerakóhely" 7 TeV energia elnyelésére képes, ezek hiányában az irányíthatatlanná vált sugarak a körgyűrűbe csapódva megsérthetnék a sugárcsövet körülvevő kényes elektronikát.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Lekapcsolhatja a részecskegyorsítóit a CERN X-részecskéket észleltek a Nagy Hadronütköztetõben Alakul a Nagy Hadronütköztetõ utódja Alakul az LHC hatalmas utóda Elindult a Nagy Hadronütköztetõ átépítése Óriási részecskegyorsítóval váltanák le az LHC-t Kétszer nagyobb részecskegyorsítót tervez Kína Rekord energián ütköztetik a protonnyalábokat az LHC-ben

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

Semmi különös, csak felvidított a párbeszéd. <#awink>

Na várjál, mindjért eldöntjük szubjektív dolgokról objektíven, hogy relatívak-e, vagy sem. <#falbav>

Semmi sem relatív? Kérek egy magyarázatot! <#smile>

Véleményem szerint a mûvészet relatív, mert eltérõ emberek számára eltérõ alkotások jók. Ráadásul az örök érték fogalma i relatív. (Tudom, ettõl biztos kikészültél, de várj, mindjárt megmagyarázom.) Térjünk vissza az afrikai törzsekhez, ahol a nõk csiklóját kivágják, hogy ne élvezhesék a szexet. Ez Magyarországon, vagy bárhol Európában egyszerû csonkítás lenne, de náluk teljesen természetes. Eltérõ kultúrák, illetve eltérõ népcsoportok mást tartanak örök értéknek. Pl. a komolyzenében rengeteg vallási szövegû szerzemény keletkezett, a költészetben József Attilának kommunista megnyilvánulásai voltak, mégis mindkettõt egyformán értékesnek tartjuk. Bár lehet, hogy Alien egy másik bolygóról szarna az egészbe, és egyiket se tartaná valódi mûvészetnek, vagy örök értéknek. Csatolunk vissza a búra alá dugott szardarabhoz: szerintem a mûvészet relatív, mert az ember önmagának megtestesülése egy nagyítón keresztül. És az emberek különböznek, és ebbõl következik, hogy más emberre ugyanaz a dolog másképp hat. Egy feka, nyomornegyedben született srác biztos jobban értékeli a gettó-rap-et, mint én, mert több mindent mond számára.

#191: nem hiszek Istenben, de mindenképp összefügg a mûvészettel a hagyományok révén, és ki lehet vetíteni. Pont a pozitivista fizika az oka annak, hogy nem hiszek benne. Most nem fejtem ki, mert sokan viszaírnának, és az az érzésem, hogy vakon beszélnénk el egymás mellett, a fórumozók egy része meg akarna gyõzni, hogy van, a másik része azt, hogy nincs, és értelmetlen párbaj alakulna ki. Egyébként sem lenne értelme vallási vitát folytani, mert bizonyítékok híján üres bombázás lenne mindkét oldalról. A hit azért hit, mert mindenkinek joga van eldönteni, hogy miben hisz. Ja, és zsidó sem vagyok.

Semmi sem relatív. Az, hogy minden relatív, csak azok mentegetõzése, akik Einstein könyveinek csak a címét olvasták el. A te életed sem relatív, akiket szeretsz azok sem relatívok. A mûvészetben is van örök érték, legalábbis az emberi történelem perspektívájából.

A Large Hadron Collider célja, jelentõsége (zenei - rap - interpretáció):
http://www.youtube.com/v/j50ZssEojtM&hl=en_US&fs=1&

Szent Lõrinc szigeti eszkimó tánc, szerintem állatok viselkedését utánozza:
http://www.youtube.com/v/VjKV8MtivPY&hl=en_US&fs=1&

Gyógyulást kívánok, és addig is jobb közérzetet.

A természettudomány iránti kíváncsiság mûvészi formába öntésére sokáig kerestem példákat, végül a természeti népek költészeténél kötöttem ki (eszkimók, szibériai kisnépek, ausztrál bennszülöttek), mert azt találtam a legtöményebbnek e szempontból. Meglepõ mélységû a közvetlen érdeklõdés a természeti világ iránt, és elég empirikus is, mellõzik a doktriner, zárt hitvitákat.

Sok sikert kívánok hozzá Neked. Én egyelõre még a négy Newton törvénynél tartok, a matematika felõl jöttem ide, a fizikába csak nemrég kezdtem kontárkodni, fõleg azért, mert motivációt ad a matematikához.

Látjátok, még a mûvészet is relatív! :)

További bejegyzések a fórumban...