SG.hu·
Nem kell nagy agy a tudat kialakulásához
A nagyobb agy nem jelent nagyobb intelligenciát, állítják a Londoni Egyetem biológusai, akik szerint a rovarok is lehetnek ugyanolyan intelligensek, mint a nagyobb állatok, és már néhány ezer neuron is elegendő a tudat kialakításához.
Az agyméretbeli különbségek igen szélsőségesek. Egy bálna agya akár 9 kilogrammot is nyomhat, amiben több mint 200 milliárd idegsejt helyezkedik el, míg az emberi agy súlyban 1,25 és 1,45 kilogramm között váltakozik, nagyjából 85 milliárd idegsejttel. Egy méh agya mindössze 1 milligramm és kevesebb mint egymillió idegsejtet tartalmaz. A régebbi kutatások bebizonyították, hogy a rovarok is képesek intelligens viselkedésre, amit a tudósok korábban a nagyobb állatok sajátosságának tartottak. A méhek azonban képesek számolni, csoportosítani a hasonló dolgokat, megértik az olyan fogalmakat mint "azonos" és "különböző", valamint képesek különbséget tenni a szimmetrikus és aszimmetrikus alakzatok között.
"Tudjuk hogy a testméret a legjobb módja egy állat agymérete megbecslésének" - nyilatkozott a Current Biology szaklap hasábjain Lars Chittka, a kutatás vezetője. "Mindazonáltal az általános nézettel ellentétben nem mondhatjuk, hogy az agyméretből megállapítható az intelligens magatartásra való hajlam. A nagyobb aggyal rendelkező állatok nem szükségszerűen intelligensebbek."
A kutatás szerint a nagyobb állatoknak egyszerűen azért van szükségük nagyobb agyra, mert egy nagyobb testet kell irányítaniuk, nagyobb izomtömeget kell megmozgatniuk, ezáltal több és nagyobb idegekre van szükségük. A méretbeli növekedés nagyobb részletességet, finomabb felbontóképességet, nagyobb érzékenységet vagy nagyobb pontosságot adhat az agyműködésben, ez azonban önmagában nem jelent összetettebb agyszerkezetet.
"A nagyobb agyakban gyakorta nem találunk nagyobb komplexitást, csupán ugyanazoknak az idegi áramköröknek a folyamatos ismétlődését. Ez nagyobb részletességet adhat az eltárolt képeknek vagy hangoknak, de nem ad semmilyen fokú komplexitást. Egy számítástechnikai hasonlattal élve a nagyobb agy az esetek többségében csak nagyobb merevlemezt, és nem feltétlenül jobb processzorokat jelent" - magyarázta Chittka, aki úgy véli, hogy az úgynevezett fejlett gondolkodás korlátozott számú neuronnal is elérhető.
Állítása szerint a számítógépes modellek azt bizonyítják, hogy a tudat nagyon kis idegi áramkörökkel is létrehozható, amik elméletileg könnyedén beilleszthetők akár egy apró rovaragyba is. Valójában a modellek arról tanúskodnak, hogy a számolás képessége már pár száz idegsejttel elsajátítható és csupán további néhány ezer ilyen sejtre van szükség a tudat kialakításához.
Az agyméretbeli különbségek igen szélsőségesek. Egy bálna agya akár 9 kilogrammot is nyomhat, amiben több mint 200 milliárd idegsejt helyezkedik el, míg az emberi agy súlyban 1,25 és 1,45 kilogramm között váltakozik, nagyjából 85 milliárd idegsejttel. Egy méh agya mindössze 1 milligramm és kevesebb mint egymillió idegsejtet tartalmaz. A régebbi kutatások bebizonyították, hogy a rovarok is képesek intelligens viselkedésre, amit a tudósok korábban a nagyobb állatok sajátosságának tartottak. A méhek azonban képesek számolni, csoportosítani a hasonló dolgokat, megértik az olyan fogalmakat mint "azonos" és "különböző", valamint képesek különbséget tenni a szimmetrikus és aszimmetrikus alakzatok között.
"Tudjuk hogy a testméret a legjobb módja egy állat agymérete megbecslésének" - nyilatkozott a Current Biology szaklap hasábjain Lars Chittka, a kutatás vezetője. "Mindazonáltal az általános nézettel ellentétben nem mondhatjuk, hogy az agyméretből megállapítható az intelligens magatartásra való hajlam. A nagyobb aggyal rendelkező állatok nem szükségszerűen intelligensebbek."A kutatás szerint a nagyobb állatoknak egyszerűen azért van szükségük nagyobb agyra, mert egy nagyobb testet kell irányítaniuk, nagyobb izomtömeget kell megmozgatniuk, ezáltal több és nagyobb idegekre van szükségük. A méretbeli növekedés nagyobb részletességet, finomabb felbontóképességet, nagyobb érzékenységet vagy nagyobb pontosságot adhat az agyműködésben, ez azonban önmagában nem jelent összetettebb agyszerkezetet.
"A nagyobb agyakban gyakorta nem találunk nagyobb komplexitást, csupán ugyanazoknak az idegi áramköröknek a folyamatos ismétlődését. Ez nagyobb részletességet adhat az eltárolt képeknek vagy hangoknak, de nem ad semmilyen fokú komplexitást. Egy számítástechnikai hasonlattal élve a nagyobb agy az esetek többségében csak nagyobb merevlemezt, és nem feltétlenül jobb processzorokat jelent" - magyarázta Chittka, aki úgy véli, hogy az úgynevezett fejlett gondolkodás korlátozott számú neuronnal is elérhető.
Állítása szerint a számítógépes modellek azt bizonyítják, hogy a tudat nagyon kis idegi áramkörökkel is létrehozható, amik elméletileg könnyedén beilleszthetők akár egy apró rovaragyba is. Valójában a modellek arról tanúskodnak, hogy a számolás képessége már pár száz idegsejttel elsajátítható és csupán további néhány ezer ilyen sejtre van szükség a tudat kialakításához.