SG.hu·
Obama feloldotta az embriói őssejtkutatás korlátait
Közel 8 éve várták az amerikai őssejt biológusok a tegnapi napot. Barack Obama látszólag egyetlen tollvonással eltüntette az emberi embriói őssejt kutatások szövetségi finanszírozási korlátait, ami azért mégsem igaz, hiszen a kongresszusnak is hagyott némi munkát.
Az embriói őssejtek a testünkben megtalálható bármely sejttípussá képesek átalakulni, ezért hatalmas lehetőségeket rejtenek az elhalt vagy sérült szövetek kijavításához. Ugyanakkor többek számára morális kérdéssé vált az embriói őssejtek alkalmazása, ehhez ugyanis rendszerint egy néhány napos emberi embrió elpusztítása társul. Ennek fényében hozta meg Bush elnök 2001. augusztus 9-én azt a rendelkezést, mellyel megvonta az állami pénzeket az embriói őssejtkutatásoktól, kivételt képezve a rendelkezés napjáig már kinyert sejtvonalakra.
Szám szerint 60 sejtvonal esett így bele a szövetségi finanszírozási keretbe. A kritikusok, akik kezdettől fogva azt bizonygatták, hogy a politika visszaveti a területet, alaposan megvizsgálták a jóváhagyott sejtvonalak listáját, amiből kiderült, hogy a hatvanból valójában legfeljebb 20 használható érdemben.
Az amerikai biológusok számára Obama intézkedése egy adminisztrációs rémálom végét jelenti, ami megkövetelte a terület kutatóitól hogy laboratóriumaikban elkülönített területen és berendezésekkel dolgozzanak, így biztosítva, hogy a szövetségi dollárok kizárólag az engedélyezett sejtek kutatását támogassák. A korlátozások feloldása ösztönzőleg hathat számos elismert szakemberre, akik eddig más őssejt típusokkal kísérleteztek és értek el jelentős eredményeket. Az ő tapasztalatukkal robbanásszerű fejlődésnek indulhat az orvoslás ezen sokat ígérő területe.
Természetesen eddig is folytak embriói őssejtkutatások az Egyesült Államokban, kizárólag magánpénzekből, ami közel sem ellenőrizhető olyan mértékben, mint egy állami finanszírozású projekt, ahol folyamatos a kapcsolattartás és a tudományos közösségek tájékoztatása, az eredmények publikálása. A megfelelő ellenőrzési mechanizmus, ami a magán kutatásokra nem vonatkozik, nagyon fontos lenne, mivel több országban is - különös tekintettel Kínára - alkalmaztak őssejt kezeléseket, a módszerekről és az eredményekről azonban nagyon kevés adat látott napvilágot.
Obama rendelete 120 napot ad a Nemzeti Egészségügyi Intézetnek (NIH) az emberi embriói őssejt kutatás új irányvonalainak kidolgozására és felhatalmazza az Intézetet, hogy segítse a kutatásokat "a törvény általi engedélyezés kiszélesítésével". Ezzel a biológusok az embriói őssejtek egészen széles körével dolgozhatnak a jövőben, az új sejtvonalak állami finanszírozására azonban továbbra is várniuk kell. Egy 1996-os törvény, az úgynevezett Dickey-Wicker módosítás, ami a NIH költségvetését jóváhagyó törvényhez csatlakozik tiltja azokat a kutatásokat, amik magukba foglalják az emberi embriók elpusztítását vagy károsítását. Obama ezt a tételt kihagyta a beszédéből, ami azt jelenti, hogy ebben a kongresszusnak kell állást foglalnia.
Ezzel kissé ingoványos talajra terelte az új elnök az intézkedést. Az embriói őssejtkutatásoknak körülbelül akkora támogatói tábora lehet, mint az ellenzőké. Azt viszont nem szabad elfelejteni, hogy a kutatási terület óriási klinikai jelentőségére hivatkozva az elmúlt években a kongresszus kétszer is megszavazta a módosítás feloldását, Bush azonban mindkétszer élt vétójogával.
Az embriói őssejtek a testünkben megtalálható bármely sejttípussá képesek átalakulni, ezért hatalmas lehetőségeket rejtenek az elhalt vagy sérült szövetek kijavításához. Ugyanakkor többek számára morális kérdéssé vált az embriói őssejtek alkalmazása, ehhez ugyanis rendszerint egy néhány napos emberi embrió elpusztítása társul. Ennek fényében hozta meg Bush elnök 2001. augusztus 9-én azt a rendelkezést, mellyel megvonta az állami pénzeket az embriói őssejtkutatásoktól, kivételt képezve a rendelkezés napjáig már kinyert sejtvonalakra. Szám szerint 60 sejtvonal esett így bele a szövetségi finanszírozási keretbe. A kritikusok, akik kezdettől fogva azt bizonygatták, hogy a politika visszaveti a területet, alaposan megvizsgálták a jóváhagyott sejtvonalak listáját, amiből kiderült, hogy a hatvanból valójában legfeljebb 20 használható érdemben.
Az amerikai biológusok számára Obama intézkedése egy adminisztrációs rémálom végét jelenti, ami megkövetelte a terület kutatóitól hogy laboratóriumaikban elkülönített területen és berendezésekkel dolgozzanak, így biztosítva, hogy a szövetségi dollárok kizárólag az engedélyezett sejtek kutatását támogassák. A korlátozások feloldása ösztönzőleg hathat számos elismert szakemberre, akik eddig más őssejt típusokkal kísérleteztek és értek el jelentős eredményeket. Az ő tapasztalatukkal robbanásszerű fejlődésnek indulhat az orvoslás ezen sokat ígérő területe.
Természetesen eddig is folytak embriói őssejtkutatások az Egyesült Államokban, kizárólag magánpénzekből, ami közel sem ellenőrizhető olyan mértékben, mint egy állami finanszírozású projekt, ahol folyamatos a kapcsolattartás és a tudományos közösségek tájékoztatása, az eredmények publikálása. A megfelelő ellenőrzési mechanizmus, ami a magán kutatásokra nem vonatkozik, nagyon fontos lenne, mivel több országban is - különös tekintettel Kínára - alkalmaztak őssejt kezeléseket, a módszerekről és az eredményekről azonban nagyon kevés adat látott napvilágot.
Obama rendelete 120 napot ad a Nemzeti Egészségügyi Intézetnek (NIH) az emberi embriói őssejt kutatás új irányvonalainak kidolgozására és felhatalmazza az Intézetet, hogy segítse a kutatásokat "a törvény általi engedélyezés kiszélesítésével". Ezzel a biológusok az embriói őssejtek egészen széles körével dolgozhatnak a jövőben, az új sejtvonalak állami finanszírozására azonban továbbra is várniuk kell. Egy 1996-os törvény, az úgynevezett Dickey-Wicker módosítás, ami a NIH költségvetését jóváhagyó törvényhez csatlakozik tiltja azokat a kutatásokat, amik magukba foglalják az emberi embriók elpusztítását vagy károsítását. Obama ezt a tételt kihagyta a beszédéből, ami azt jelenti, hogy ebben a kongresszusnak kell állást foglalnia.
Ezzel kissé ingoványos talajra terelte az új elnök az intézkedést. Az embriói őssejtkutatásoknak körülbelül akkora támogatói tábora lehet, mint az ellenzőké. Azt viszont nem szabad elfelejteni, hogy a kutatási terület óriási klinikai jelentőségére hivatkozva az elmúlt években a kongresszus kétszer is megszavazta a módosítás feloldását, Bush azonban mindkétszer élt vétójogával.