SG.hu·
Képfelismerő szoftverrel a biztonságos hidakért
Világszerte több millió közúti, vasúti és gyalogos híd van, amelyek rendszeres ellenőrzése szinte lehetetlen feladat. Ezen segíthet egy program.
Csak Németországban körülbelül 120 000 különböző méretű és funkciójú híd van. Az építményeket rendszeresen ellenőrizni kell, hogy a szakemberek adott esetben azonnal közbe avatkozhassanak és ezáltal megakadályozhatók legyenek a katasztrófák. A statisztikák meglehetősen rémisztőek. Az ADAC egyesület szerint például csak tavaly ötven hídból minden tizedik nem ment át a teszteken, négy építmény kapott "hiányos" vagy "nagyon hiányos" minősítést.
A hidak műszaki állapotát számos tényező befolyásolja. Ezek között vannak a változó időjárási és hőmérsékleti viszonyok, az egyre növekvő forgalom, a lerakodó különböző anyagok. Először mindig csak hajszálrepedések jelennek meg, majd leszakadnak egyes betonelemek, illetve a beázások, az esetleges téli sózások, valamint a szmog okozta korrózió miatt a fémek elrozsdásodnak. Jó példa erre hazánkban a Margit-híd műszaki állapota, amely a 2000-es évekre nagyon leromlott, helyenként életveszélyessé vált. A híd felújítását már nem lehet tovább halogatni, ráadásul az 1978-ban történt rekonstrukció óta a hídon - állagmegóváson kívül - komolyabb beavatkozás nem történt. Amennyiben a hídmérnökök nem ismerik fel a jeleket időben, a helyzet veszélyessé válhat vagy akár katasztrófa is történhet.
Eddig a hídmérnökök a helyszínen vizsgáltak meg minden egyes építményt. Azonban kérdéses, hogy minden repedést észrevesznek-e. Ezért jelent nagyon nagy segítséget a Fraunhofer Intézet Műszaki és Gazdasági Matematikai Intézete (ITWM) és az olasz Infracom cég munkatársai által közösen kifejlesztett képfelismerő program. "Egy hídról és annak elemeiről készített fotókon az alkalmazás automatikusan kutat bizonyos tulajdonságok, károk és rendellenességek után. A szoftver a legkisebb eltéréseket is észreveszi, azonosítja és megjelöli" - jelentette ki Markus Rauhut, az ITWM fejlesztője. A legnagyobb problémát az okozza, hogy egyik híd sem hasonlít a másikra. Eltérnek a formájukban, a felépítésükben és az építéskor felhasznált anyagokban. Ezenkívül minden átkelő más színű, a felülete eltérő mennyiségben és módon szennyezett különböző anyagokkal.
A programnak ezeket az eltéréseket is észre kell vennie vagy adott esetben figyelmen kívül hagynia. Meg kell tudnia különböztetni egy hajszálrepedést és a lefolyt víz által hagyott csíkot egymástól. A kutatók számos adatot tápláltak be az alkalmazás adatbázisába, ilyenek például a leggyakrabban előforduló hajszálrepedések formái, a rendellenességet jelző színek, illetve a beton- és a fémhidak jellemzői. Amennyiben betöltenek egy képet, a szoftver automatikusan összeveti a látható hidat és annak jellemzőit az adatbázisban tárolt értékekkel és információkkal. Amennyiben eltéréseket vagy rendellenességeket talál, azokat azonnal és automatikusan bejelöli közvetlenül a fotón.
Ezek után a hídmérnökök eldönthetik, hogy mennyire komolyak a károk, mikor kell és milyen mértákű felújításokat végezni az átkelőn. Minél gyorsabban felismerik a hibákat, annál hamarabb megelőzhető a veszélyhelyzetek kialakulása és a javítás annál hamarabb és olcsóbban végezhető el. A szoftvert már fél éve eredményesen használják Olaszországban és várhatóan a világ számos országában elterjed, segítve a hídépítő mérnökök munkáját.
Csak Németországban körülbelül 120 000 különböző méretű és funkciójú híd van. Az építményeket rendszeresen ellenőrizni kell, hogy a szakemberek adott esetben azonnal közbe avatkozhassanak és ezáltal megakadályozhatók legyenek a katasztrófák. A statisztikák meglehetősen rémisztőek. Az ADAC egyesület szerint például csak tavaly ötven hídból minden tizedik nem ment át a teszteken, négy építmény kapott "hiányos" vagy "nagyon hiányos" minősítést.
A hidak műszaki állapotát számos tényező befolyásolja. Ezek között vannak a változó időjárási és hőmérsékleti viszonyok, az egyre növekvő forgalom, a lerakodó különböző anyagok. Először mindig csak hajszálrepedések jelennek meg, majd leszakadnak egyes betonelemek, illetve a beázások, az esetleges téli sózások, valamint a szmog okozta korrózió miatt a fémek elrozsdásodnak. Jó példa erre hazánkban a Margit-híd műszaki állapota, amely a 2000-es évekre nagyon leromlott, helyenként életveszélyessé vált. A híd felújítását már nem lehet tovább halogatni, ráadásul az 1978-ban történt rekonstrukció óta a hídon - állagmegóváson kívül - komolyabb beavatkozás nem történt. Amennyiben a hídmérnökök nem ismerik fel a jeleket időben, a helyzet veszélyessé válhat vagy akár katasztrófa is történhet.
Eddig a hídmérnökök a helyszínen vizsgáltak meg minden egyes építményt. Azonban kérdéses, hogy minden repedést észrevesznek-e. Ezért jelent nagyon nagy segítséget a Fraunhofer Intézet Műszaki és Gazdasági Matematikai Intézete (ITWM) és az olasz Infracom cég munkatársai által közösen kifejlesztett képfelismerő program. "Egy hídról és annak elemeiről készített fotókon az alkalmazás automatikusan kutat bizonyos tulajdonságok, károk és rendellenességek után. A szoftver a legkisebb eltéréseket is észreveszi, azonosítja és megjelöli" - jelentette ki Markus Rauhut, az ITWM fejlesztője. A legnagyobb problémát az okozza, hogy egyik híd sem hasonlít a másikra. Eltérnek a formájukban, a felépítésükben és az építéskor felhasznált anyagokban. Ezenkívül minden átkelő más színű, a felülete eltérő mennyiségben és módon szennyezett különböző anyagokkal.
A programnak ezeket az eltéréseket is észre kell vennie vagy adott esetben figyelmen kívül hagynia. Meg kell tudnia különböztetni egy hajszálrepedést és a lefolyt víz által hagyott csíkot egymástól. A kutatók számos adatot tápláltak be az alkalmazás adatbázisába, ilyenek például a leggyakrabban előforduló hajszálrepedések formái, a rendellenességet jelző színek, illetve a beton- és a fémhidak jellemzői. Amennyiben betöltenek egy képet, a szoftver automatikusan összeveti a látható hidat és annak jellemzőit az adatbázisban tárolt értékekkel és információkkal. Amennyiben eltéréseket vagy rendellenességeket talál, azokat azonnal és automatikusan bejelöli közvetlenül a fotón.
Ezek után a hídmérnökök eldönthetik, hogy mennyire komolyak a károk, mikor kell és milyen mértákű felújításokat végezni az átkelőn. Minél gyorsabban felismerik a hibákat, annál hamarabb megelőzhető a veszélyhelyzetek kialakulása és a javítás annál hamarabb és olcsóbban végezhető el. A szoftvert már fél éve eredményesen használják Olaszországban és várhatóan a világ számos országában elterjed, segítve a hídépítő mérnökök munkáját.