SG.hu·

Megkavarta az elméleteket az üstököspor

A tudósoknak, akik nagy hévvel vetették rá magukat a Stardust-mintákra - abban a hitben, hogy egy Naprendszeren kívül létrejött anyagot vizsgálhatnak - csalódniuk kellett. A vizsgálatok kimutatták, hogy a fagyott üstökös testében ugyanolyan részecskék találhatók, mint amik a Nap közelében kovácsolódtak.

"Továbbra is úgy véljük, hogy az üstökösök a Naptól távol alakultak ki, anyaguk azonban nem" - foglalta össze gyorsan a következtetéseket Michael Zolensky, a NASA tudósa, aki a Johnson Űrközpontban tanulmányozza a Stardust űrszonda által a Wild 2 üstökösből 2004-ben vett kozmikus porszemcséket.

Egy japán tudóscsoport Tomoki Nakamura, a Kyushui Egyetem professzora vezetésével úgynevezett kondrulákat, ásványok olvadt cseppjeit azonosította a mintákban, ami gyakori a meteoritokban. Hasonló hirtelen hevített anyag jelenléte egy üstökösben arra utal, hogy a belső Naprendszer részecskéi valahogy kilökődtek a külső régiókba még a szilárd égitestek kialakulása előtt. "Ez határozottan véget vet egy elméletnek - miszerint az üstökösök csak csillagközi anyagokból alakultak ki" - nyilatkozott Zolensky a Discovery News-nak.


A Wild 2 kondrulákra emlékeztető részecskéi

Norio Kita és munkatársai a Wisconsini Egyetemen egy egyedi ion mikroszkóppal vizsgálták a parányi szemcséket. Ők olyan oxigénizotóp-arányt fedeztek fel, ami nagyban emlékeztet az aszteroidákban, meteoritokban és magában a Napban található anyagokéhoz. A vizsgált kondrulák szilikátok, hasonlóak a Föld kőzeteihez. Ezek kialakulása jellemzően 1500-1800 Celsius-fokos hőmérsékletet igényel. A szemcsék gyorsan olvadtak meg és hűltek le, kristályosodás nélkül, szögezte le Kita.

A fizikusoknak több ötletük is akad arra, hogyan válhatott a korai Naprendszer egy keverőtállá. Az egyik elmélet egy pár erősen kölcsönható mágneses mezőnek tulajdonítja a részecskék keveredését, amiket az újszülött Nap és az őt létrehozó gáz és porkorong generált. "Még nem ismerjük a pontos folyamatot" - mondta Kita. "A mostani megfigyelések arra ösztönöznek, hogy próbáljuk minél pontosabban meghatározni a korai Naprendszerben uralkodó valós viszonyokat"

A megállapítások a Stardust tudományos küldetés korai eredményeire épülnek, ami önmagában még nem elegendő messzemenő következtetések levonására. Zolensky szerint jó lenne más üstököstől is mintát venni, hogy megbizonyosodjanak róla, hogy a Wild 2 nem egyedi példa. "Azt hittük ez a küldetés megmutatja, mi található a külső Naprendszerben, ehelyett azt látjuk, hogy az egész Naprendszer egységes. Ez sokkal bonyolultabbá, ugyanakkor izgalmasabbá teszi a dolgokat" - foglalta össze tapasztalatait Zolensky.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© mainruler2008. 09. 24.. 19:51||#71
Ennyi erõvel minden ésszerû és racionális bizonyos nézõpontból. Felélni a felélhetõ készleteket, semmibe venni annak a rendszernek az egyensúlyát, mely többek közt minket is megalkotott holott tisztában vagyunk vele, hogy nagyon véges idõn belül nem lesz mit felélni - végülis ésszerû és racionális...
Szeretem az önigazolást, mert oolyan megnyugtató...nincs is semmi gond. Üdvözöllek a szolgáltatóiparban kukacos... :)
© kukacos2008. 09. 24.. 19:29||#70
Ezek arra példák, hogy a "racionális" és "ésszerû" jelzõk szubjektívek. Hitler a maga kis világában teljesen racionálisan és ésszerûen járt el, erkölcsileg kifogásolhatatlan módon. A végeredményt ismerjük. Nem mondhatod meg, hogy hogy kellene viselkedni, mert másnak esetleg más az ízlése.

A páva és az atomháború arra volt példa, hogy még a matematika és a fizikai törvények (evolúció) is bizonyos szinten önkényes döntések eredménye és implicit értékválasztásokat tartalmaz.
© mainruler2008. 09. 24.. 16:15||#69
Díszletet cserélnek, igen. Néha meg kell tenni, hogy ne legyen olyan unalmas. :)
A lényeg viszont már jó 5000 éve mit sem változott, ugyanazokon a sablonokon alapul a boly, ugyanazzal a mentalitással tartva fenn az ön és külsõ szabályozást, csak most épp bugatti suhan az aszfaltúton ahelyett, hogy lovasszekér suhanna a kövezett úton vagy egy ökrösszekér a poros úton. A játékszerek változnak, a lényeg mindig ugyanaz maradt.
© mainruler2008. 09. 24.. 16:10||#68
Ez mind igaz, csakhogy egyik sem példa igazán arra, hogy racionális és ésszerû döntések együttese is vezetett már katasztrófához.
- Az atomháború egy teória, szót se kell rá vesztegetni jelen esetben
- A páva farka ezek szerint mégsem akadályozta a túlélésben, hisz a mai napig létezik, ellentétben oly sok más fajjal akik kivételesen nem az ember miatt pusztultak ki
- Értékkülönbségekbõl fakadó problémák... Ez hogy jö ide, mint példa? Mire példa ez?
© kukacos2008. 09. 24.. 05:16||#67
Ugyan... az emberi társadalmak folyamatosan átalakulnak. Róma ezer éven át fennállt, mégis megbukott a végén. A modern technika persze új veszélyeket rejt, mert stabilizálhat egy megoldást, lásd Szép új világ. De a kérdés nem csak annyi, hogy gondolkodjunk felelõsen, mert a felelõs döntés nem egyértelmû. Vegyük pl. a globális felmelegedést. Oroszország a szíve mélyén tutira nem ellenez egy kis felmelegedést. Hány tajgalakó ér annyit, mint egy Száhel-övezeti fekete? Kinek lenne joga eldönteni a váltószámokat?
© kukacos2008. 09. 24.. 05:05||#66
Hogy egy meghökkentõ példát mondjak, egy potenciális nukleáris háború elemzésében kimutatták, hogy bizonyos doktrínák követése esetén lehetséges racionális döntések sorozatával eszkalálni. Magyarán mindkét fél lokálisan a legjobb megoldást választja, de a végén mindkettõ megnyomja a legnagyobb piros gombot.

De mondhatnám a páva farkát, ami a páva számára racionális, de a túlélése szempontjából nem az.

Vagy az emberi társadalmak értékkülönbségébõl fakadó problémákat. A muzulmán világban elõfordul, hogy a szólásszabadság ellen tüntetnek és nem fordítva. Egyik megoldás sem bizonyíthatóan felsõbbrendû a másiknál.
© mainruler2008. 09. 24.. 03:26||#65
Csak a díszlet lesz egyre bonyolultabb, a darab mindig ugyanaz marad(t), amíg nem vagyunk hajlandóak szakítani a gyerekkorral.
© mainruler2008. 09. 24.. 03:20||#64
Az irányítás mindaddig a majom kezében lesz, míg a csajokat a "fantastic four" (endorfin, szerotonin, dopamin, adrenalin) irányítja és nem a józan megfontolás. A párzás pedig szerintem egyáltalán nem tartozik a józan megfontoltság témakörébe... :)
Ugyanakkor fenn lehet maradni nem genetikai úton is az emberek gondolataiban, világnézetében (amirõl ugye tudjuk, hogy bonyolult folyamat és fejlõdése általános jelenség :]), ezt teszi az irodalom például. Érdekes példa, hogy néhány mai használati tárgy, vagy kifejezés, uralkodó gondolat, létezne-e egyáltalán, ha annak idején néhány író fejében nem született volna meg a gondolat, hogy ezek a jövõben majd ilyenek és olyanok lesznek?

A klónozásról meg annyit, hogy aggnak lenni nem is olyan rossz, ha cserébe ott van a fejedben az a csomó felhalmozott "tudás" (nagyon idézõjelben), mivel így sokkal pontosabban tudnál megbecsülni olyan dolgokat és kiszûrni olyan ciklikusan felbukkanó hibákat és limiteket az emberi gondolkodásban, amikre jelen pillanatban -idõ hiányában- nem lennél képes. Ragadozóknak kiváló lehetõség. Ugyanakkor ez sem a követendõ fejlõdési út szerintem, de meg lenne a haszna a bolyban.
© Epikurosz2008. 09. 24.. 02:30||#63
qrvára még bonyolultabb lesz = csökken az entrópiája!?
© Epikurosz2008. 09. 24.. 02:28||#62
asztó változásoknak nézünk elébe.
Szóval nem egyszerûsödik a világ, a közhiedelmekkel ellentétben, hanem qrvára még bonyolultabb lesz, és amint sikerült kiiktatni egy problémát, helyette megjelenik másik 4. Na, mondjatok egy jó hasonlatot a görög mitológiából erre a jelenségre. Ja, eszembe jutott: Sissy Fuß. :-)