SG.hu·

Apolló-program az olaj kiváltására

Rakétaprogrammal az olajdrágulás ellen: Bush és McCain több olajat, Obama inkább alternatívát ajánl.

Tegnap ismét agyoncsapta a New York-i tőzsdéken forgó részvények árfolyamát az olaj váratlan drágulása, ami éles fénybe helyezi a politikusok kibontakozó vitáját az energiaárak letörésének lehetséges módjairól. Délután híre jött, hogy Nigériában sztrájkot kezdhetnek a Chevron ottani leányvállalatának dolgozói, illetve az egyik militáns csoport nem vesz részt a legújabb béketárgyalásokon. Ez az információ 2,67 dollárral, 136,68 dollár/hordóra nyomta fel az olajárat, egyben meglökte lefelé az amúgy is lejtőn lévő részvényárakat.

Az elnökségének utolsó féléve előtt álló George Bush arra szólította fel a Kongresszust, hogy enyhítsen az amerikai olajkitermelés környezetvédelmi korlátain. Az elnök szerint az elmúlt időszakban oly sokat fejlődött a technológia, hogy biztonságosan, a környezet veszélyeztetése nélkül lehetne megkezdeni a nyugati és keleti part közelében lévő tengeri lelőhelyek feltárását, illetve az alaszkai természetvédelmi övezet alatti olajkincs kitermelését. John McCain republikánus elnökjelölt az előbbi projektet támogatná, az utóbbit nem.

Bush emellett az olajfinomítók bővítésére szólított fel, mert óriási többletköltséget okoz az USA-nak, hogy benzin- és gázolajigénye egy részét finomított formában kell importálnia. A finomítók bővítését szintén a környezetvédelmi előírások hátráltatják. Szakértők szerint enyhén szólva kétséges, hogy a hazai olajkitermelés felfuttatása megoldást hozhat-e. Ezzel ugyan napi 2 millió hordóval lehetne növelni a kitermelést, ami az USA felhasználásának 20 százaléka, ám világszinten csak 2 százalékos pluszt jelent, ami nem lenne számottevő hatással az olajárra.

Az amerikai elit radikális változást akaró része úgy véli, olyan állami programot kellene indítani az olaj kiváltását ígérő energiaformák, illetve új közlekedési rendszerek - a tömegközlekedés, a biciklis közlekedés stb. - támogatására, mint amilyen a Holdra szállást lehetővé tevő Apollo-program volt a hatvanas években. Az elképzelés szerint a jelenlegi évi 4 milliárd dollárról 30 milliárdra kellene emelni az e célra fordított állami támogatást.


Barack Obama demokrata elnökjelölt fél útig elmegy ennek felkarolásában: 10 éven át évi 15 milliárd dollárra emelné a megújuló energiaforrások felhasználásának támogatását, amihez a széndioxid-kereskedelemből teremtene forrást. Ezt a fajta keresztfinanszírozást McCain is támogatja. Persze az új Apollo-tervnek is vannak ellenzői. A Heritage Foundation konzervatív kutatóintézet szakértői szerint csak pénzkidobás lenne, ha évente 30 milliárd dollárra emelnék az újfajta energiafelhasználás támogatását, mivel csak növelné a gyakorlatilag használhatatlan, scifikbe illő ötletekre elszórt pénz mennyiségét. Az ehhez szükséges adóbevétel elvonná a pénzt a magánszektortól, amely hatékonyabban használhatná fel azt.

Az apollósok viszont azzal érvelnek, hogy számos példa van arra - elsősorban az infrastruktúra-fejlesztés terén -, hogy az állami és a magánforrások együttes felhasználása hoz jelentős fejlődést egy-egy területen. Jó példa erre az internet, amely állami kutatóintézetekből indult magántőkével felturbózott világhódító útjára.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© BenceYCE2008. 06. 28.. 14:43||#462
Én pont ezért írtam tényeket. Az elméletek szövögetésével azok érnek rá foglalkozni akik nem tudták vagy még véletlenül sem akarták a "kapa" végét megtalálni. Pór ember számára túl sok változást nem hozott. Csak kényelmesebb és cicomásabb világot kapott. Elenben amit eszik az már réges rég nem nevezhetõ élelmiszernek. Egy 2.500 forintból elõállított számítógépért 200.000-et kiad. Felborult az értékrend. Talán még vissza-vissza zökkenünk egy-egy katasztrófa idejére, de aztán megint jön a sötétség, de már nem a középkorban. A tehetõsebbeknek nem kell diplomás gépsori munkás, mert még a végén veszélyeztetné a pozícióját. Ennyi. Továbbá nem hiszem, hogy világ ebbõl a szempontból változna valamit is. Olyan ez mint amikor a kresz bizalmi elvérõl elméleti viták folynak, de tudja mindenki, hogy a gyakorlatban akkor van elsõbbséged ha azt meg is adják. Továbbá azt is, hogy biciklivel nem próbálok meg leszorítani egy kamiont. A többi elmélet csak azoknak hoz érdemi változást akik mások nyomorából akarnak megélni.
© Epikurosz2008. 06. 28.. 01:08||#461
Miért érzem én ezt az egészet felszínes, meddõ vitának/párbeszédnek?
© BlackRose2008. 06. 27.. 11:03||#460
A vagyon elmélet elég összetett. A baj most itt ott van, hogy te alapvetõen feudalista vagyonról beszélsz és részben területrõl. A területekért folytak háborúk, vagyonért esetleg ember-ember közötti konfliktusokról lehet beszélni. A terület és a vagyon nem egy. A kettõ nem éppen kompatibilis, de létezik egy szûk ösvény amelyen járni lehet úgy, hogy megférjenek egymás mellett. A locke féle vagyonszerzés mellett létezik vagyon amelyre foglalásal tettek szert. Ez tény. De vajon egy szabad kapitalista rendszerben ahol nincs hatalmi védelem meddig lenne képes valaki a vagyonát megtartani ha nem használná hatékonyan azaz nem szolgálná a vagyona segítségével a társadalmat? Nem sokáig, mert a jövedelem amit hozna neki, kisebb lenne mint a lehetséges jövedelem, és ezért valaki megvenné azt a vagyont (valaki aki hatékonyabban képes használni). Szóval az elõzõ tulajdonos aki nem dolgozott idõvel "elfogyasztaná" a vagyonát, mert mások, hatékonyabbak kezébe kerülne (és a társadalomnak ez az érdeke). Ha viszont hatékonyan alkalmazza akkor semmi gond, akkor jó kezekbe van a vagyon, nem számít, hogyan lett vagyon (persze ez csak a régen szerzett vagyonra vonatkozik, most már nem lehet foglalásal vagyont szerezni, nem lehet mástól elvenni). Ja és eladná a vagyonát a hatékonyabbnak mert többet kapna érte mint ammenyire õ értékeli a vagyonát. Ha van 1000 hektár földed és semmi jövedelmet nem hoz, akkor 1 dollárért is eladod, mert az 1 dollár több mint a semmi. Persze ez szélsõséges pelda, de általában minden céget, minden vagyont eladnak amikor valaki többet kínál érte mint emennyire a jelenlegi tulajdonos képes jövedelmezni. A fõ probléma, hogy magántulajdon nélkül sehol a világon nem volt fejlõdés, nem volt életszinvonal növekedés. Aki a magántulajdon ellen van, az a törzsi életre akarja az embereket visszaszorítani, ha tudatában van ennek ha nincs. A tulajdonak egyetlen értelme és feladata van, a korlátolt eszközök alkalmazására való jogbol eredõ konfliktusok megoldása.
© BenceYCE2008. 06. 27.. 04:17||#459
BlackRose! A szabadság eszméjéért folytatott küzdelmeid lenyûgözõek. Tartok tõle viszont, hogy Katarzis alapvetõen pesszimista hozzáállása jobban tükrözi a gyakorlati részét a dolgoknak. Az elméletedet a tulajdonról nem egészen osztom, mert ha az Apám lefoglalt egy földrészt vagy rosszabb esetben elfoglalta a Te Apádtól, attól még nem lesz az én tulajdonom. De biztosíthatlak afelõl, hogy az Apádé se volt. Ha valaki így akar tulajdonhoz jutni akkor annak érdeke, hogy mások tiszteletbe tartsák, hogy Õ szeretné megtartani. Hozhat erre törvényt is, hogy ne lopj, de az eredetén mit sem változtat. A föltrész akkor is a Földé lesz. Pont emiatt van az, hogy mióta világ a világ, a Földön háború dúl. Szûntelenül, egyfolytában és sosem ér véget. Ha az általad bemutatott utópia meg is valósulna, akkor sem tudnánk mit kezdeni a ténnyel, hogy a többi élõlénnyel továbbra is háborút folytatunk. Ha épp nincs véres háború, akkor gazdasági háborúban gazdasági rabszolgákat tarthatunk vagy fordítva. Ezt a billentyûzetet is egy ferdeszemû embertársam rakta össze egy marék rizsért. Mégis ha elirígyli tõlem a gazdasági luxusomat és a vagyonomra és/vagy életemre tör, akkor zokon veszem. Ha életben maradok vagy épp nem tehetek semmit a Te általad tulajdonomnak nevezett tárgy eltulajdonítása ellen, akkor fordulhatok jogorvoslatért. A gazdasági háborúban megszerzett vagyonom egy részén ügyvédet fogadok, hogy jogom legyen. Ha én vettem volna el egy számomra semmit érõ, de a gazdasági rabszolgaságban engem kiszolgáló embertársam számára akár az életét jelentõ tárgyat mondjuk, akkor Õ azért hal meg mert nincs pénze. Akinek van pénze annak van joga. Mennél több van, annál több jogod van. Ezt mutatja a gyakorlat. Olyan ez mint az állatvilágban. Sõt rosszabb. Nem ölöm meg, mert nem kell a húsa. De gazdasági rabszolgaságban tartom, hogy hasznot húzzak belõle. Egy állat megöli a másikat, mert éhes. Én nem vagyok éhes csak rohadt lusta vagyok dolgozni, ezért dolgozzon helyettem a gyengébb. Nem azért dolgozik, hogy kaja legyen a számban, hanem mert kell a billentyûzet a számítógépemhez. Emberek luxusigényei miatt mások nyomorban élnek. Azért, hogy ne fordulhasson meg a dolog törvényeket hozok, hogy védjem magamat. Elhitetem mindenkivel, hogy lopni vagy bérrabszolgaságban tartani bûn, hisz egyenlõek vagyunk. De a rendszert én magam rúgom fel, hágom át szabályait, hogy az nekem kedvezzen. Korlátozom a másikat, hogy megtehessem én. Hát ez nehezen fér össze a szabadsággal. A szabad-ság arról szólna, hogy szabad vagyok. Ha egy olyan rendszerbe kerülök ahol nem szabad lopni, ölni, csalni, akkor korlátozva vagyok. A gyakorlat azt mutatja, hogy lehetõségem van Téged meglopni, megölni, csak jogom nincs. Illetve ez a korlát is csak addig van, amíg nincs megfelelõ tõkép amivel jogot vásárolhatnék magamnak. Felhozhattok itt korszakokat, rendszereket, de a különbséget igazán a tehetõsek érezhették vagy az Õ seggnyalói. Amerika jóllakott a rizszabáló biciklisták vérébõl. Mégis van pofájuk azt mondani, hogy szabadok Õk is. De ha a ferdeszemû megelégeli és átvonul kapával kaszával az USA-ba és az amcsik életére tör, azért a földért amit a rézbõrûektõl loptak, akkor azonnal terroristák lesznek, mint a palesztinok, hiszen a számukra alanyi jogon járó gazdagabb földet és/vagy az életüket veszíthetik. Persze mondhatnánk azt is, hogy a hülye sárga miért nem költözött át a jenkikhez, de akkor ki csinál ma billentyûzetet egy marék rizsért?! Tehát a meglátásom az, hogy ma jogilag lehetek szabad csak kitörölhetem vele a seggem. Katarzisnak meg abban igazat adok, hogy egyes zsidó csoportosulások az általam fentebb leírt gyakorlati részeket elméleti törvényekkel együtt kihasználva másokat tiporva törnek feljebb.
© katarzis2008. 06. 27.. 02:36||#458
Ja Arisztotelészre hivatkozni végülis nem dõreség Spárta tekintetében.Ha annyira ineffective volt miért verte szét Athént szárazfölön a peloponészoszi háboruban?,vagy a 300 kiállása Thermopüleinél a világtörténelem egyik legnagyobb hõstette.
© BlackRose2008. 06. 27.. 00:57||#457
Különben mi lehet egy militarista társadalomban jó? Honvédség rendben, de legyen önkéntes (a sorozás rabság) és csak védelemre szolgáljon. Egyébként a többsége legyen tartalékban nem pedig állandó összetételben, a régi amcsi (200 évvel ezelõtti) "No standing army in peacetime - strong local militia for defense." szerintem az egyik legjobb filozófia. Sokkal jobb mint a mai minden országban csapatok és néhányezer atombomba filozófia.
© BlackRose2008. 06. 27.. 00:51||#456
azt mondja: "According to Aristotle..." nem éppen modern paprikajancsi.
© katarzis2008. 06. 27.. 00:32||#455
Kb a történelem egyik leeredményesebb,fejletebb katonai társadalmát igy megitélni,kortársaik és a késöbbi korok is példának állitoták be életmodjukat,társadalmukat (pláne a polisz rendszer válsága idején) és nem véletlen.Az hogy egy modern paprikajancsi ,hogy itéli meg ma az egy dolog.
© katarzis2008. 06. 27.. 00:29||#454
Erre hadd ne mondjak semmit.Ja de egy szó szánalmas.
© BlackRose2008. 06. 26.. 21:14||#453
Most nincs idõm mélyebbre kapálni, hogy ez igaz vagy nem, de...

"Everything was now dedicated to making each Spartiati a superb and unquestioningly loyal soldier. The Process started at birth. Newly-born babies were inspected by a committee of elders, and, if considered too weak, they were left to die by exposure on the sloped of Mount Taygetos."

H.D.Amos and A.G.P. Lang - These were the Greeks

...mindenesetre tényleg jó kis társaság volt...