SG.hu·

Hibernáció kén-hidrogénnel

Ha a testhőmérséklet 30 Celsius alá csökken, az megzavarhatja a szív ritmusát. A metabolizmus azonban úgy tűnik lelassítható kén-hidrogén belélegzésével is.

Egy három éves Mars expedíciónál aligha számít, milyen jó viszonyban vagyunk űrhajós társainkkal, egy ilyen hosszan tartó összezártság a legjobb kapcsolatokat is alaposan próbára teszi. Ez pedig nem is az első számú probléma, ami miatt a szakértők szerint a legénységnek célszerű lenne a hibernáció állapotában eltöltenie a jövő hosszú távú űrutazásait.

Hatalmas költség és hely kellene - maradjunk a Mars utazásnál - három évre elegendő élelem, oxigén és széndioxid tisztítóberendezések szállítására, hogy csak a túléléshez szükséges alapdolgokról beszéljünk, meg sem említve a vizelet és a fekália feldolgozásának nehézségeit.

A Harvard Egyetem orvosi karának aneszteziológus professzora, Warren Zapol szerint a legjobb lenne mindezt kiküszöbölni, aminek az egyik módja lehetne a legénység kabinjának hirtelen lehűtése. Ha azonban a testhőmérséklet 30 Celsius alá csökken, az megzavarhatja a szív ritmusát. A másik lehetőség Zapol szerint az igen kellemetlen szagú gáz, hidrogén-szulfid, vagy kén-hidrogén belélegzése lenne. Kollégáival az Anesthesiology Journal hasábjain számol be a záptojás és a mocsaras területek által létrehozott gáz egereken megfigyelt élettani hatásairól. A kén-hidrogén a vizsgálatok szerint a véráramlás megállítása nélkül lassítja le a metabolizmust.

"Az egerek nem alszanak, ha megpiszkáljuk őket, akkor reagálnak" - magyarázta Zapol a Discovery News-nak. "Nem tudom belülről nézve milyen érzés lehet, talán olyan, mintha egy lassított világban élnénk"

A hibernációs módszerek egészséges embereken, vagy éppen az űrhajósokon való kipróbálását számos kérdés megválaszolásának és több évnyi kutató munkának kell még megelőznie, az eljárásoknak azonban lehet egy másik, korábban bevethető alkalmazási területe, a traumás sérülések, amikor a balesetet szenvedő élete forog kockán. "A harctéri sérülések hatvan százaléka végződik halállal, mivel a harcmezőn nem állnak rendelkezésre az ellátáshoz szükséges vérkészítmények és egyéb folyadékok, ezért mire egy kórházba érnek a sebesülttel addigra már halott, vagy olyan súlyos állapotba került, ahonnan nincs visszaút" - mondta Zapol. "Ha a trauma korai szakaszában sikerülne lefagyasztani vagy leállítani a sérült szerveit, akkor az ütőerek, vagy más sérült területek stabilizálása után újraindíthatnánk a szervezetet"

A sürgősségi eseteket ellátók korábban már próbálkoztak a test hűtésével, azonban a hatékony testhőmérséklet eléréséhez annyi jégre, vagy hideg vízre van szükség, hogy a technika egyszerűen kivitelezhetetlen, különösen egy harci övezetben, éppen ezért lenne hatékony egy gáz halmazállapotú anyag.

Zapol állatkísérleteiben az egerek metabolikus értékei, mint az oxigénfogyasztás és a széndioxid kibocsátás a gáz belélegzése után már 10 perccel erőteljesen lecsökkentek. Az állapot egészen addig fennmaradt, amíg a gázt adagolták a rágcsálóknak, a normál állapotba való visszatéréshez is mindössze 30 percre volt szükségük. Az egerek szívverése közel a felére csökkent a gáz belélegzése alatt, anélkül, hogy jelentősebb változás állt volna be vérnyomásukban vagy a szívverésük erősségében.

A légzés szintén lecsökkent, a véroxigénszintben azonban nem történt változás, ami arra utal, hogy a létfontosságú szervek az eljárás alkalmazásával nincsenek ki téve az oxigénhiány esetében fellépő veszélyeknek, állítja a kutatás.

Következő lépésként nagyobb állatokon is elvégzik a kísérleteken, az újabb alanyok valószínűleg bárányok lesznek.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© bvalek22008. 04. 09.. 14:02||#173
Kepler törvényeiben nincs is említve tömeg. Talán a Newton-féle gravitációs erõtörvényre gondolsz. Természetesen kölcsönösen egymást vonzzák a testek, ez benne van a képletben. De newtoni pontosságnál nem befolyásolja a pályát, hogy a Földrõl vagy egy ûrhajóról van szó. A Nap egyszerûen ekkora bazi nagy <#idiota>
© dronkZero2008. 04. 09.. 13:32||#172
De egyébként tökfelesleges a szócséplés, ki kéne nyitni egy könyvet, vagy akár egy wikipediát, és utánanézni. Hamar rájönnél, hogy hol a hiba a gondolatmenetedben, ha már nekünk nem hiszel...
© dronkZero2008. 04. 09.. 13:31||#171
Alapfeltevéseidben tévedsz.

A Föld és a Hold _közös_tömegközéppontja_ kering a Nap körül. Külön külön a pályájuk "hullámos" az egymás körüli keringésük következtében. (Még ha ez a Föld szempontjából annyira nem is érzékelhetõ.)

"a gravitációs gyorsulással függ össze, mivel az egyformán hat bármekkora is a tömeg..."
"És az egyik ebbõl a szabadesés..."

Felejtsd már el a szabadesést! A gravitációs gyorsulás, amirõl te beszélsz, az csak a Földfelszín közvetlen közelében vehetõ állandónak. A szabadesés is csak itt van értelmezve, asztrofizikában _nincs_ilyen_fogalom_.

És nem, még mindig nem két sebesség eredõje a pálya. _EGY_ sebességvektor és _EGY_ gyorsulásvektor (ha a többi bolygó és csillag hatását elhanyagoljuk). A sebességvektor érintõ irányú a pályához képest, a gyorsulásvektor erre pont merõleges, a Nap felé mutat.
© Epikurosz2008. 04. 09.. 13:21||#170
Na, ja, de a pálya kialakulásakor számít nem csak a központi csillag tömege, hanem a bolygóé is. Ez benne van Kepler törvényeiben is.
© toto662008. 04. 09.. 13:12||#169
Nos ha igaz, hogy a Föld éppen olyan sebességgel kering a Nap körül mint monjuk a Hold (leszámítva hogy az a Földkörül is kering), akkor azt a megállapítást tehetjük, hogy ez a gravitációs gyorsulással függ össze, mivel az egyformán hat bármekkora is a tömeg...
És akkor itt a bizonyíték, hogy mégis kétirányú sebesség eredõje a pálya!
És az egyik ebbõl a szabadesés...
© bvalek22008. 04. 09.. 12:31||#168
Indoklás?
© willcox2008. 04. 09.. 12:17||#167
Nem sérülne semmi. Másrészt a #166-ban már magad is cáfolod.
© bvalek22008. 04. 09.. 11:31||#166
Erre mondják a németek, hogy jól összehasonlítottad az almát a naranccsal. Gravitációs kéttest-probléma, vagy Kepler-probléma a neve a dolognak. A keringõ test tömege elhanyagolható a központi égitestéhez képest, mint pl. a Föld tömege és a kavics tömege egyaránt elhanyagolható a Napéhoz képest. Egyébként az ûrhajókban sem lenne súlytalanság, ha igazad lenne, mert az ûrhajót másképpen vonzaná a Föld mint az ûrhajóst, hiszen más a tömegük. Ezért az ûrhajó egyik oldalához tapadnának az ûrhajósok, mert más pályán "mozgatná" õket a Föld mint az ûrhajót. Persze ettõl lenne egy eredõ erõ az ûrhajón belül, csak úgy magától gyorsulna energiabevitel nélkül, errõl álmodik Egely Gyuri, csak sajna nem így van.

Ha akkora tömeget választasz, ami megmozgatja a Napot, akkor a közös tömegközéppont körül keringenek. És képzeld, olyan pályákon, amik csak a távolságtól függenek, és a közös tömegtõl, nem az egyes keringõ test tömegétõl, ez itt a lényeg.
© bvalek22008. 04. 09.. 11:23||#165
Mert tegyük fel, hogy egy X tömegû tégla kering a Nap körül. Mi lenne ha keringés közben kettéfûrészelnénk? Kapnánk két X/2 tömegû féltéglát. Ha valóban függene a keringõ test tömegétõl a keringés pályája, akkor amint kettévágtuk a téglát, irányt váltanának a darabjai, csak úgy maguktól. Akkor is, ha nem adtunk nekik kezdõlökést, vagyis sérülne a lendületmegmaradás és az energiamegmaradás elve. Továbbá miért különbözne ez a helyzet attól, hogy a két féltégla össze van tapadva? Szóval a pálya nem függhet a keringõ test tömegétõl, csak a Napétól.

Nem én találtam ki, ez egy történelmi érvelés, nem tudom kitõl származik, lehet hogy Newton.
© willcox2008. 04. 09.. 11:14||#164
Egészen jól belegondoltam, és azért írtam azt, amit írtam. Próbáljuk meg extrém esettel bizonyítani, hogy inkább te tévedsz. Ha az öklömnyi kõ helyére mondjuk egy 10-szeres naptömeget képzelünk, akkor is igaz lenne? Mert a tömeg nem számít? Ugye, hogy nem igaz?