SG.hu·
Megtervezték a Concorde utódját
Egy brit cég bejelentése szerint elkészültek annak a hiperszonikus utasszállítógép terveivel, ami egy nap kevesebb, mint öt óra alatt tesz majd meg egy Európa és Ausztrália közötti utat.
Az oxfordshire-i Reaction Engines A2 repülőgépe 300 utast szállítana, csúcssebessége pedig elérné az óránkénti 6400 kilométert. Utazósebessége - ahol alkalmazhatja hiperszonikus képességeit - 6000 km/h körül mozogna, ami jóval felülmúlja a nagy előd, a Concorde tempóját. A cég szerint a koncepció stádiumban levő repülőgép 25 év múlva válhat működőképessé. A tervek az EU Framework 6. projektjének keretein belül készültek, ami többek közt a repülési idők lerövidítéséhez szükséges hajtómű koncepciókat és technológiákat igyekszik feltárni.
A 143 méter hosszú A2 nagyjából duplája lenne a jelenlegi legnagyobb jumbo jeteknek, hajtóművei folyékony hidrogénnel üzemelnek majd. Azért esett erre a hajtóanyagra a választás, mert a gépnek hatalmas távolságokat (kb. 20 000 km) kell megtennie egyetlen tankolással, így a jóval alacsonyabb energiaértékű szénhidrogén üzemanyagok szóba sem jöhettek. A szintén a Reaction Engine által fejlesztett Scimitar névre keresztelt erőforrás a cég űrrepülőgépekbe tervezett Sabre hajtóművén alapul. Mindkettő a már létező gázturbina, rakéta és szubszonikus ramjet technológia köré épül, a fő különbség a Scimitar javára a jóval hosszabb élettartam. A Scimitar rendelkezik egy második, szubszonikus üzemmóddal is, amit a ramjet technika alkalmazásával ér majd el, ezt azon területek felett alkalmazza majd, ahol nem megengedett a szuperszonikus repülés.
A különleges hajtóműhöz, és nem utolsó sorban a tartós 5 Mach körüli repülésekhez egy speciális, rendkívül hatékony szerkezeti alakkal rendelkező repülőgépváz konfiguráció kellett. A végeredmény állítólag bármilyen repülési szögben és sebességnél elégséges kontrollt biztosít a gép felett. A hosszas nagy sebességű repülés miatt az A2 az űrrepülésre tervezett gépekhez hasonlóan több rétegű szerkezetet kap egy hűtött belső védőfallal, ami képes feltartóztatni a hőszivárgást a forró külső burokból.
Az első ember alkotta objektum, ami elérte a hiperszonikus sebességet, a kétfokozatú amerikai "Bumper" rakéta volt, amit egy elfogott német V-2 rakétából raktak össze 1949-ben. A hiperszonikus sebességeket azóta csak az űrhajósok érték el a légkörön való átkelések során.
Az oxfordshire-i Reaction Engines A2 repülőgépe 300 utast szállítana, csúcssebessége pedig elérné az óránkénti 6400 kilométert. Utazósebessége - ahol alkalmazhatja hiperszonikus képességeit - 6000 km/h körül mozogna, ami jóval felülmúlja a nagy előd, a Concorde tempóját. A cég szerint a koncepció stádiumban levő repülőgép 25 év múlva válhat működőképessé. A tervek az EU Framework 6. projektjének keretein belül készültek, ami többek közt a repülési idők lerövidítéséhez szükséges hajtómű koncepciókat és technológiákat igyekszik feltárni.
A 143 méter hosszú A2 nagyjából duplája lenne a jelenlegi legnagyobb jumbo jeteknek, hajtóművei folyékony hidrogénnel üzemelnek majd. Azért esett erre a hajtóanyagra a választás, mert a gépnek hatalmas távolságokat (kb. 20 000 km) kell megtennie egyetlen tankolással, így a jóval alacsonyabb energiaértékű szénhidrogén üzemanyagok szóba sem jöhettek. A szintén a Reaction Engine által fejlesztett Scimitar névre keresztelt erőforrás a cég űrrepülőgépekbe tervezett Sabre hajtóművén alapul. Mindkettő a már létező gázturbina, rakéta és szubszonikus ramjet technológia köré épül, a fő különbség a Scimitar javára a jóval hosszabb élettartam. A Scimitar rendelkezik egy második, szubszonikus üzemmóddal is, amit a ramjet technika alkalmazásával ér majd el, ezt azon területek felett alkalmazza majd, ahol nem megengedett a szuperszonikus repülés.
A különleges hajtóműhöz, és nem utolsó sorban a tartós 5 Mach körüli repülésekhez egy speciális, rendkívül hatékony szerkezeti alakkal rendelkező repülőgépváz konfiguráció kellett. A végeredmény állítólag bármilyen repülési szögben és sebességnél elégséges kontrollt biztosít a gép felett. A hosszas nagy sebességű repülés miatt az A2 az űrrepülésre tervezett gépekhez hasonlóan több rétegű szerkezetet kap egy hűtött belső védőfallal, ami képes feltartóztatni a hőszivárgást a forró külső burokból.Az első ember alkotta objektum, ami elérte a hiperszonikus sebességet, a kétfokozatú amerikai "Bumper" rakéta volt, amit egy elfogott német V-2 rakétából raktak össze 1949-ben. A hiperszonikus sebességeket azóta csak az űrhajósok érték el a légkörön való átkelések során.