SG.hu·
Évmilliók után is érezhető a meteorok hatása
Megmérgezték egy apró kanadai falu, a mindössze 65 lakossal rendelkező Gypsumville ivóvizét, az elkövető egy meteorit, tudósít a Discovery.
Ezúttal nem a perui esethez hasonló sztori vette kezdetét, a földönkívüli objektum közel negyedmilliárd évvel ezelőtt érkezett a Földre, egy jókora, 40 kilométer széles krátert, a Lake St. Martint hozva létre, ami ahogy neve is mutatja, jelenleg egy tó. Az ősi becsapódás összezúzta a gránitos talajt és hatalmas mennyiségű fluoridot szabadított fel, ami most fogyasztásra alkalmatlanná tette a vizet.
A megengedettnél magasabb fluor mennyiség a fogak elszíneződéséhez vezet, a nagyobb koncentrációk pedig neurológiai problémákat és csontkárosodást is okozhatnak. Ez az első eset, amikor egy meteorbecsapódást modern egészségügyi kockázattal társítanak.
A fluoridprobléma okának kiderítése nem volt különösebben bonyolult feladat, egyszerűen egymásra helyezték az ivóvíz fluorkoncentrációját bemutató, és a terület geológiájáról készült térképet, magyarázta Matthew Leybourne, új-zélandi geokémikus, aki a Kanadai Földtani Intézet munkatársainak munkáját segítette. A fluor és a becsapódási szerkezet kapcsolata elég szembetűnő volt, így a következő lépésben azt igyekeztek kidolgozni, hogy miként töltheti fel fluorral a jelenlegi talajvizet egy ilyen régi becsapódás.
"Ha szétnézünk, világszerte számtalan helyen magas a fluorkoncentráció" - mondta Leybourne a Discovery News-nak. Kialakulásukhoz jellemzően két dolog szükséges, fluorit tartalmú gránitos kőzet és valamilyen folyamat, ami az ásványt elérhetőbbé teszi a víz számára. Gypsumville-ben rendhagyó módon egy meteorit szemcsésítette a gránitos réteget, ezzel megkönnyítette a talajvíz munkáját. "A becsapódás megváltoztatta a szemcseméretet" - magyarázta Leybourne. A szemcseméretbeli különbség ugyanazt a hatást eredményezi, mint amikor jókora sótömböket, illetve porrá zúzott sót helyezünk vízbe. Utóbbi sokkal könnyebben oldódik és sósabbá teszi a vizet.
Hasonló esetekkel más becsapódási területeken is találkoztak, taglalta Richard Grieve, a Földtani Intézet földtudományi részlegének természeti erőforrásokkal foglalkozó vezetője. A geológusok jól tudják, milyen jelentős földtani változásokat tudnak véghezvinni a meteor becsapódások, melyeket több esetben is összefüggésbe hoztak a víztömegek vagy szénhidrogének folyásának megváltoztatásával. Erre a legjobb példa a Yukatán-félsziget egy részét is átszelő gigantikus Chicxulub-kráter.
A 65 millió éves becsapódás által létrehozott geológiai szerkezetek elterelik a vizet a közel egymillió lakosú Merida felől, így a nagyváros állandó vízhiánnyal küzd. Most azonban, hogy ismerik a probléma geológiai okát, kidolgozható egy megoldást, tette hozzá Grieve. Mivel a Föld 175 ismert becsapósási szerkezete mind hasonló módon nyomja el a helyi geológiát, ezért ami egy kráteren működik, az alkalmazható a többire is.
Ezúttal nem a perui esethez hasonló sztori vette kezdetét, a földönkívüli objektum közel negyedmilliárd évvel ezelőtt érkezett a Földre, egy jókora, 40 kilométer széles krátert, a Lake St. Martint hozva létre, ami ahogy neve is mutatja, jelenleg egy tó. Az ősi becsapódás összezúzta a gránitos talajt és hatalmas mennyiségű fluoridot szabadított fel, ami most fogyasztásra alkalmatlanná tette a vizet.
A megengedettnél magasabb fluor mennyiség a fogak elszíneződéséhez vezet, a nagyobb koncentrációk pedig neurológiai problémákat és csontkárosodást is okozhatnak. Ez az első eset, amikor egy meteorbecsapódást modern egészségügyi kockázattal társítanak.
A fluoridprobléma okának kiderítése nem volt különösebben bonyolult feladat, egyszerűen egymásra helyezték az ivóvíz fluorkoncentrációját bemutató, és a terület geológiájáról készült térképet, magyarázta Matthew Leybourne, új-zélandi geokémikus, aki a Kanadai Földtani Intézet munkatársainak munkáját segítette. A fluor és a becsapódási szerkezet kapcsolata elég szembetűnő volt, így a következő lépésben azt igyekeztek kidolgozni, hogy miként töltheti fel fluorral a jelenlegi talajvizet egy ilyen régi becsapódás."Ha szétnézünk, világszerte számtalan helyen magas a fluorkoncentráció" - mondta Leybourne a Discovery News-nak. Kialakulásukhoz jellemzően két dolog szükséges, fluorit tartalmú gránitos kőzet és valamilyen folyamat, ami az ásványt elérhetőbbé teszi a víz számára. Gypsumville-ben rendhagyó módon egy meteorit szemcsésítette a gránitos réteget, ezzel megkönnyítette a talajvíz munkáját. "A becsapódás megváltoztatta a szemcseméretet" - magyarázta Leybourne. A szemcseméretbeli különbség ugyanazt a hatást eredményezi, mint amikor jókora sótömböket, illetve porrá zúzott sót helyezünk vízbe. Utóbbi sokkal könnyebben oldódik és sósabbá teszi a vizet.
Hasonló esetekkel más becsapódási területeken is találkoztak, taglalta Richard Grieve, a Földtani Intézet földtudományi részlegének természeti erőforrásokkal foglalkozó vezetője. A geológusok jól tudják, milyen jelentős földtani változásokat tudnak véghezvinni a meteor becsapódások, melyeket több esetben is összefüggésbe hoztak a víztömegek vagy szénhidrogének folyásának megváltoztatásával. Erre a legjobb példa a Yukatán-félsziget egy részét is átszelő gigantikus Chicxulub-kráter.
A 65 millió éves becsapódás által létrehozott geológiai szerkezetek elterelik a vizet a közel egymillió lakosú Merida felől, így a nagyváros állandó vízhiánnyal küzd. Most azonban, hogy ismerik a probléma geológiai okát, kidolgozható egy megoldást, tette hozzá Grieve. Mivel a Föld 175 ismert becsapósási szerkezete mind hasonló módon nyomja el a helyi geológiát, ezért ami egy kráteren működik, az alkalmazható a többire is.