SG.hu·2007. december 23.

Aszteroida fenyegeti a vörös bolygót

Hamarosan egy újonnan felfedezett aszteroida csapódhat a Marsba. A tudósok csütörtöki bejelentése szerint az űrkőzetnek 1:75 esélye van, hogy január 30-án eltalálja bolygószomszédunkat.

A 2007 WD5 jelű aszteroidát november végén fedezték fel, méretében nagyon hasonló az 1908-as tunguzkai objektumhoz, ami a Földön egy 15 megatonnás atombomba erejét fejtette ki, letarolva közel 60 millió fát, bár jelenleg éppen vitatják a pusztításhoz vezető űrkőzet nagyságát, állítólag valójában sokkal kisebb volt, mint korábban gondolták.

Az aszteroida jelenleg félúton van a Föld és a Mars között. Az objektumot nyomon követő csillagászok eleinte csak 1:350 esélyt adtak egy becsapódásnak, a héten elvégzett mérések azonban már egészen más képet festettek. Steve Chesley, a NASA Sugárhajtómű Laboratórium Földközeli Objektumok Programjának csillagásza szerint, mivel alig állnak megfigyelési adatok a rendelkezésükre, ezért az esély szinte napról-napra változhat, így elképzelhető, hogy a január első hetében végrehajtandó újabb pálya mérések csökkentik a becsapódás valószínűségét. A csillagászok úgy vélik, a 2007 WD5 végül elkerüli a bolygót és elrepül a Mars mellett, azonban nem zárható ki a becsapódás lehetősége.

Az Arizónai-meteorkráter
Ha az aszteroida becsapódik, akkor jó eséllyel az egyenlítő közelében találja el a bolygót, nem messze az Opportunity marsjáró munkaterületétől. A robot nincs veszélyben, mivel kívül esik a becsapódási zónán. A másodpercenként 13 kilométeres sebességgel száguldó űrkőzet a híres Arizónai-meteorkráter méretével azonos, 1,2 kilométer átmérőjű lyukat ütne a talajba. A csillagászoknak még nem sikerült aszteroida becsapódást megfigyelniük egy másik sziklás bolygón, éppen ezért nagy érdeklődéssel figyelik a történéseket. A SPACE.com a marsjáró küldetés vezető tudósát, Steve Squyrest kérdezte, mit láthat majd az Opportunity az eseményből.

"Ha bekövetkezik a becsapódás, akkor a legvalószínűbb amit észlelhetünk, a felszálló por, amit a becsapódás a légkörbe juttat. Ebben az esetben fokozzuk a légköri por megfigyelését, hogy kideríthessük, van-e valamilyen általunk is észlelhető hatás" - magyarázta Squyres.

Hozzátette, hogy a marsjáró-csapat természetesen megpróbálja az eget is kémlelni a becsapódás előrejelzett időszakában, ám ez aligha jár majd eredménnyel, a megfigyelésekben jóval többet ígérnek a bolygó körül keringő szondák.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Kiderült mennyi anyagot gyûjtöttek a Bennu aszteroidáról A NASA vizet és szerves anyagokat talált az aszteroida-mintában Egy aszteroida darabkájával tért vissza a NASA ûrszondája a Földre A NASA nagyon készül a Bennu-aszteroida mintájának érkezésére Elbúcsúzott a Nasa InSight Hetek múlva búcsúzik a NASA InSight Önmagát lehetetlenítette el a marsi élet Globális cunamit okozott a méretes aszteroida Nasa ↗

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

"Szétszórja? Az a bomba kialakításától függ."
Egy atomfegyvernél csak a hasadóanyag töredéke szabadít fel energiát, mert a láncreakció robanásszerû beindulásakor a hasadóanyag szétszóródik.
Elméletileg is lehetetlen, nem csak gyakorlatilag anyagból olyan szerkezetet létrehozni, ami egy helyen tartja a hasadóanyagot addig, amíg a láncreakció teljesen végbemegy, tehát egy adott energiaszintnél többet felszabadítani nem lehetséges.
Te azt várod el egy szerkezettõl, hogy az atomjainak a kötése az elektronokkal erõsebb legyen, mint a belsejében a hasadóanyag atommagjainak a belsõ kötései.
Nem érzed, hogy ez értelmetlen elvárás?

"Mellesleg mind a kettõ utóbbi kifejezés helytelen, szóval erre hivatkozni megintcsak nem logikus, még ha így is terjedt el."

Mitõl lenne helytelen, ha azok alkották meg ezeket a kifelyezéseket, akik a bombákat? Attól ez a nevük, hogy a megalkotóik így tartották helyesnek.
Korábban ezek a bombák nem léteztek, így teljesen logikátlan azon lovagolni, hogy szerinted mennyire helyesek az elnevezések. A megalkotóik ilyen nevet adtak a bombáknak, így ez van és kész.

"Van. A robbanás elõbb szórja szét a hasadóanyagot, mielõtt az annyi energiát felszabadítana."
Szétszórja? Az a bomba kialakításától függ.
Nem elméleti, csak technológiai, és még inkább gazdaságossági okai vannak, hogy nem csináltak ilyet. Tehát azt mondani, hogy 15 megatonnás atombomba erejével egyenlõ, nem értelmetlen. Legalábbis nem értelmetlenebb, mint a 15 millió tonna TNT, amiben a robbanóerõt mérik.

Ami pedig a szót illeti. Az atombomba azt jelenti, hogy magenergiát használ fel a robbanáshoz. Késõbb a hidrogén ill termonukleáris bomba kifejezést már azért alkották, hogy megkülönböztessék a hagyományos, maghasadáson alapuló nukleáris fegyverektõl. Mellesleg mind a kettõ utóbbi kifejezés helytelen, szóval erre hivatkozni megintcsak nem logikus, még ha így is terjedt el.

"nem az a lényeg hogy van e és lehet e 15megatonna. Ez egy mértékegység, most fejbõl pontosan nem tudom de vagy plasztik vagy trotil robbanó erejét mérik vele. Pontosítok hogy érthetõ legyen 1 kilótonna trotil vagy plasztik 1 kilótonna robbanó erõt fejt ki.hát mondjuk az az erõt fejt ki nem a legjobb kifejezés de talán érthetõ."

Látom, te sem érted. Nem azt írta, hogy 15 Megatonna TNT, hanem azt, hogy 15 Megatonna atombomba. Az meg nincs. Ha ezt a Nõk Lapjában hozzák le, akkor az a Nõk Lapja, és tovább megy az ember, de ez egy elméletileg tudományos és mûszaki oldal. A 15 Megatonnás termonukleáris bomba, az a helyes.

"off: valakinek van valami ötlete miért nem tartja meg a loginomat az oldal, pedig be van állítva?"

Nincsenek engedélyezve a cookiek a böngészõdben.

"Van valami akadálya, hogy 15 megatonnás, kizárólag maghasadást felhasználó bombát építsenek?"

Van. A robbanás elõbb szórja szét a hasadóanyagot, mielõtt az annyi energiát felszabadítana.

"Az atom(bomba) szóban igazából sehol nem szerepel az, hogy maghasadásról és nem magfúzióról van szó. Tudom, általánosan csak a maghasadást használó bombákat értik alatta, de igazából egy hibás megkülönböztetésrõl van szó."

Ez nem igaz. Az atomfegyver az hasadásos láncreakción alapul, mígy a Hidrogénbomba a termonukleáris, az magfúzión. A két típusnak más a mûködési elve, és ezt az elnevezésükben is megkülönböztetik.

TNT a mértékegység...

http://neo.jpl.nasa.gov/images/meteorcrater.html

nem az a lényeg hogy van e és lehet e 15megatonna. Ez egy mértékegység, most fejbõl pontosan nem tudom de vagy plasztik vagy trotil robbanó erejét mérik vele. Pontosítok hogy érthetõ legyen 1 kilótonna trotil vagy plasztik 1 kilótonna robbanó erõt fejt ki.hát mondjuk az az erõt fejt ki nem a legjobb kifejezés de talán érthetõ.

ez az arizónai kép ez nem atombomba kisérlet volt? mintha nekem onnan lenne ismerõs

További bejegyzések a fórumban...