SG.hu·

A Hold fiatalabb és földszerűbb, mint hittük

Egy svájci kutatás szerint holdunk 30 millió évvel fiatalabb, mint azt bárki gondolta volna, és sokkal inkább egy kiszakadt Föld-darab, mintsem a kialakulását elősegítő objektum maradványaiból összeállt halmaz.

A kialakulás az elméletek szerint 30 millió évvel a Naprendszer anyagainak összesűrűsödése után következett be. Ekkor még magmaóceán uralkodott a Földön, beborítva az egész bolygót. Ez az állapot tette lehetővé a vas és más fémek lesüllyedését a bolygó középpontjába, létrehozva bolygónk magját. Ugyanekkor állt össze a Hold egy olvadt törmelékkorongból, ami a Földből és egy Mars méretű "gázolóból" lökődött ki, tartja az általánosan elfogadott elmélet.

Egy új kutatás azonban azt sugallja, hogy a történet nem ilyen egyszerű. A Svájci Szövetségi Műszaki Intézet következtetése a holdkőzetben található wolfram fém egy izotópjának elemzésein alapul. A wolfram-182 izotóp két másik elem, a 9 millió év felezési idejű hafnium-182 és a tantál-182 bomlásának eredménye. A tantál-182 azonban nem eredeti összetevője a Holdnak, csupán a kozmikus sugárzás és a holdfelszín között létrejövő kölcsönhatás eredménye. A Hold korának korábbi becslései olyan wolfram méréseken alapulnak, melyek nem számították le a tantál bomlásának hatásait. "Rendkívül fontos az összes kozmikus sugárzásból származó wolfram-182 eltávolítása, máskülönben a kapott érték magasabb lesz a valósnál" - magyarázta a kutatást vezető Mathieu Touboul a New Scientistnek.

Amikor a svájciak számításba vették a tantált, rájöttek hogy a méretes ütközésnek legalább 50 millió évvel a Naprendszer kialakulásának kezdete után kellett bekövetkeznie. Azt is kikövetkeztették, hogy a Hold formálódása az ezt követő 10 millió év alatt zajlott le, nagyjából 30 millió évvel később, mint azt eddig feltételezték. A becsapódás korrigált időzítése magában foglalja, hogy a földszerű bolygóknak, mint a Föld és a Mars, tovább tartott a bolygókezdeményekkel történő ütközésekből való felépülés, mint korábban gondolták.

"A Hold kora egyben a Föld kora is, mivel a Holdat kialakító ütközés volt az utolsó nagy esemény a Föld kialakulásában" - állítja Touboul, amivel Alan Brandon, a NASA Johnson Űrközpontjának tudósa is egyetért. "Ez azt jelentheti, hogy a Földnek és a Marsnak legalább 50 millió, de inkább több százmillió év kellett, hogy elérjék végleges tömegüket".

A kutatók azt is felfedték, hogy a Hold összetétele megegyezőnek tűnik a Föld sziklás köpenyének összetételével. Touboul szerint az anyag, amiből a Hold végül kialakult, egy magmakorong volt, ami egy közös légkörrel kötődött a Földhöz. A Földből és a formálódó Holdból származó anyag kicserélődhetett a közös fémpára-légkörön keresztül, majd idővel, amikor a két világ összeállt, eltávolodtak egymástól. A legújabb szimulációk szerint végbemehet egy ilyen folyamat, összegzett tanulmányában Touboul. Ebből az következik, hogy a Hold nagy része bolygónkból származik, emelte ki Brandon.

Ez ellentmond több számítógépes modellnek, melyek azt mutatják, hogy a Hold minimum 80%-a a Mars méretű világból származik, ami összetételét tekintve elvileg különbözött a Földtől. "Szerintem a Holdat létrehozó ütközésmodelleket újra kell alkotni, hogy magyarázatot kapjunk a Föld és a Hold összetételbeli hasonlóságára" - vélekedett Brandon.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© Martouf2007. 12. 25.. 12:07||#96
Sziasztok!

Epikurosz írta 2007. dec. 22. 22:19 #86 :

"Másrészt: adott nyomás felett a kõzetek megolvadnak,"

Ez nem teljesen így van.
Azonos összetételû kõzet esetén a nyomás növekedésével együtt nõ a kõzet olvadáspontja is. Magyarán minél nagyobb a nyomás (pl. minél mélyebbre megyünk), annál magasabb hõmérsékletre van szükség, hogy a kõzet folyékony lehessen.

toto66 írta 2007. dec. 21. 12:08 #66 :

Gondolj arra hogy a Földön nem lehet a Himalájánál sokkal magasabb hegység, mivel az alapja "belesüppedne" a magmába és megolvadna"

A besüppedés stimmel, csak nem a magmába.
A földkéreg nem a magmán úszik, hanem a földköpenyen, ami szilárd halmazállapotú, csupán kb. annyira képlékeny, mint a vörösen izzó vas. Ez persze azoknál az iszonyú erõhatásoknál elég ahhoz, hogy mozogni, lassan áramlani tudjon.
Viszont magma, folyékony kõzet nincs mindenhol jelen, az csak keletkezik, ha bizonyos feltételek adottak:

- ha lecsökken a nyomás
- ha megnõ a hõmérséklet
- ha megváltozik a kõzet összetétele: víz, egyéb könnyenilló anyagok kerülnek bele, amelyek hatására csökken az anyag olvadáspontja.

Mindenkinek boldog békés karácsonyt kívánok!
© bvalek22007. 12. 24.. 14:52||#95
Lényegében igen, a tömeg csak úgy átalakul energiává. A keletkezõ fotonok energiája megegyezik a megsemmisült elektron és pozitron tömegének megfelelõ energiával, a híres képlet: E=m*c^2.

Feyman könyvében viszont azt olvastam, hogy a pozitron egy idõben visszafelé haladó elektron. Õszerinte csak annyi történt, hogy megyeget egy elektron az idõben elõre, aztán kibocsát fotonokat, és elindul visszafelé. A folyamat elején két részecskét látunk, de az valójában ugyanaz a részecske.

Nem vagyok okos, csak nincs életem (kocka vagyok) <#idiota>
© Epikurosz2007. 12. 24.. 12:07||#94
Te figyelj, te nekem olyan okosnak tûnsz.
Magyarázd el ezt a neutron+pozitron ütközést.
Ennek a két apróságnak a tömege a proton vagy neutron tömegének 1848-ada (ugye, tudod, hogyan jegyeztem ezt meg?).

Ha ütköznek, akkor lesz belõlük 2 db. foton (m=0), de mi lesz a tömeggel? Csak úgy átalakul energiává?
© bvalek22007. 12. 24.. 09:24||#93
Igen, össze tudnak omlani. Különben a tömeg növelésével a középponti nyomás a végtelenhez tart, szóval ha még létezne anyagállapot a kvarkokon túl, az sem tudná megakadályozni a teljes összeomlást fekete-lyukká.
© Epikurosz2007. 12. 23.. 21:41||#92
Részletkérdés.
Ami érdekesebb:
- ?
- plazma
- gáááz
- folyadék
- szilárd
- neutronleves
- kvarkleves

A kvarkok is össze tudnak omolni? Ez lenne a fekete lyuk?
© L3zl132007. 12. 23.. 20:38||#91
Valóban. Definíciójából adódóan a folyékony massza teljes egészében folyékony, míg a félig meddig megszilárdult bolygó részben szilárd, részben folyékony. Szóval homogénebb. És?

Összetételét tekintve pedig nem kell hogy homogén legyen az olvadék. Sõt! Teljesen egyértelmû, hogy a rétegzõdés folyékony állapotban történik, tehát mindenképpen a kéreg anyaga volt kívül, akár elkezdett már megszilárdulni, akár nem.
© Epikurosz2007. 12. 23.. 20:04||#90
1. A folyékony massza homogénebb, mint a félig-meddig megszilárdult bolygó.
2. A Hold anyaga közelebb áll a földi kéreg összetételéhez, mint a földmaghoz.
© L3zl132007. 12. 23.. 16:59||#89
"Tehát, ebbõl az következik, hogy nem akkor szakad ki a Hold a Földbõl, amikor az még egy olvadt gömb volt, hanem már a megszilárdulási fázisban."
Kifejtenéd bõvebben hogyan következik belõle?
© Epikurosz2007. 12. 23.. 11:47||#88
Na, jó, egy adott nyomás felett leeht szilárd, a neutroncsillagok is szilárdak a baromi nyomás ellenére, de az már egy másik szilárdság. Fématomok egymáshoz préselve.

No, de mit ír a Wiki:
"Az égitest magja meglehetõsen kicsi. A szeizmológiai mérések maximum 450-500 km-es átmérõjû mag létezését mutatták ki. A mag a köpenyhez hasonlóan szintén két részbõl áll: a belsõ mag úgy 150-160 km-es lehet és szilárd, míg a külsõ mag maximum 300-350 km-es vastag, olvadt közetbõl álló rész. A mag fõként vasból és kénbõl épül fel. A mag mérete meglehetõsen kicsi, a bolygótest átmérõjének hozzávetõleg negyede, míg ugyanez az érték a Föld esetében 54%.


A Hold átlagos sûrûsége 3346,4 kg/m³, ezzel az Io után ez a második legnagyobb sûrûségû hold a Naprendszerben. A kõzeteinek összetétele alapvetõen megegyezik a Földével, kivéve a víz szinte teljes hiányát és a relatíve kevés vas jelenlétét."

Itt az érdekes ez: "A mag fõként vasból és kénbõl épül fel."
és
"A kõzeteinek összetétele alapvetõen megegyezik a Földével, kivéve a víz szinte teljes hiányát és a relatíve kevés vas jelenlétét."

Tehát, ebbõl az következik, hogy nem akkor szakad ki a Hold a Földbõl, amikor az még egy olvadt gömb volt, hanem már a megszilárdulási fázisban.
© L3zl132007. 12. 23.. 09:04||#87
A belsõ mag elméletileg szilárd, holott ott van a legnagyobb nyomás...