SG.hu·
A neandervölgyiek is rendelkeztek "beszéd-génnel"
A neandervölgyiek ha nem is éppen az észbeli képességeikről voltak híresek, mindenesetre az elsők között voltak a Földön, akik eltemették halottaikat, és művészileg fejezték ki önmagukat. A Current Biology szaklapban megjelent új tanulmány azonban még egy lehetséges képességükre is fényt derített. Elvileg a modern emberhez hasonlóan megalkothatták saját beszélt nyelvüket.
A felfedezés egyetlen, mégis kritikus gén, a FOXP2 jelenlétén alapul, ami jelenlegi tudásunk szerint a nyelvhez és a beszédhez kapcsolódik. A legtöbb madár, emlős, sőt még a halak is megőrizték a fenti gén egy változatát, de csak az emberek és a neandervölgyiek rendelkeznek azzal variánssal, ami elvileg képessé tesz a beszédre.
"Ha a génből indulunk ki, nincs semmi okunk azt gondolni, hogy a neandervölgyiek nem beszéltek hozzánk hasonlóan" - nyilatkozott a tanulmány szerzője, Johannes Krause a Discovery News-nak. A Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet genetikusa munkatársaival két, a spanyolországi El Sidron barlangban talált 38 000 éves neandervölgyiből nyert ki DNS-t.
A szennyeződés elkerülése érdekében a kutatók rendkívüli elővigyázatossággal kezdtek a munkálatokba. A maradványokat lefagyasztva szállíttatták át Spanyolországból, maszkot, laboratóriumi védőruhát és steril kesztyűket használtak. A neandervölgyiek valószínűleg kannibalizmus áldozatai lettek, azaz haláluk után elfogyasztásra kerültek, ez azonban jelentős segítség volt DNS-ük megőrzéséhez. "A hústalanítás minimalizálta a csontok és az endogén DNS bomlását" - magyarázta Krause.
A tanulmány előtt az volt az általánosan elfogadott nézet, hogy a modern ember fejlesztette ki a gén speciális nyelvi változatát, miután több mint 300 000 évvel ezelőtt elváltak a neandervölgyiekkel közös őstől, aki feltehetően a nagy agytérfogattal rendelkező Homo heidelbergesis, a "heildelbergi ember" lehetett.
Most már végképp tisztázatlan, mikor alakult ki a nyelvhez kötődő gén, mivel a heidelbergi ember először valamikor 600 000 évvel ezelőtt jelent meg. Krause szerint az lenne a logikus magyarázat, ha az esemény időpontját nem sokkal a két faj különválása előttre, körülbelül 350 000 évre tennénk. A másik lehetőség a két faj egymás közötti szaporodása, ez könnyedén megmagyarázná a gén felbukkanását és a beszédre való hajlamot. Ezt a témát azonban heves viták övezik, a kérdés messze nem tekinthető eldöntöttnek.
Krause szerint felfedezésük nem perdöntő a kereszteződéssel kapcsolatban, génállományuk szekvenálása azonban pontot tehet a vitára. A tanulmányt értékelő Eric Trinkaus, a Washington Egyetem antropológusa szerint nem a beszéd határozza meg az "emberi" mivoltot, illetve annak alapján nem lehet az ősöket "emberibbnek", vagy kevésbé emberinek tekinteni. A sokak szerint elmaradott neandervölgyiek esetében az emberi viselkedés a temetkezési szokásokból és a régészeti leletekből kiindulva már több mint száz éve egyértelmű. A mostani felfedezés már a modern emberi viselkedés lehetőségéről tanúskodik, melyek egyik lényeges eleme a beszéd. Véleménye szerint a tanulmány nem csupán a neandervölgyiekről, de a saját magunkról alkotott képet is megváltoztathatja.
A felfedezés egyetlen, mégis kritikus gén, a FOXP2 jelenlétén alapul, ami jelenlegi tudásunk szerint a nyelvhez és a beszédhez kapcsolódik. A legtöbb madár, emlős, sőt még a halak is megőrizték a fenti gén egy változatát, de csak az emberek és a neandervölgyiek rendelkeznek azzal variánssal, ami elvileg képessé tesz a beszédre."Ha a génből indulunk ki, nincs semmi okunk azt gondolni, hogy a neandervölgyiek nem beszéltek hozzánk hasonlóan" - nyilatkozott a tanulmány szerzője, Johannes Krause a Discovery News-nak. A Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet genetikusa munkatársaival két, a spanyolországi El Sidron barlangban talált 38 000 éves neandervölgyiből nyert ki DNS-t.
A szennyeződés elkerülése érdekében a kutatók rendkívüli elővigyázatossággal kezdtek a munkálatokba. A maradványokat lefagyasztva szállíttatták át Spanyolországból, maszkot, laboratóriumi védőruhát és steril kesztyűket használtak. A neandervölgyiek valószínűleg kannibalizmus áldozatai lettek, azaz haláluk után elfogyasztásra kerültek, ez azonban jelentős segítség volt DNS-ük megőrzéséhez. "A hústalanítás minimalizálta a csontok és az endogén DNS bomlását" - magyarázta Krause.
A tanulmány előtt az volt az általánosan elfogadott nézet, hogy a modern ember fejlesztette ki a gén speciális nyelvi változatát, miután több mint 300 000 évvel ezelőtt elváltak a neandervölgyiekkel közös őstől, aki feltehetően a nagy agytérfogattal rendelkező Homo heidelbergesis, a "heildelbergi ember" lehetett.
Most már végképp tisztázatlan, mikor alakult ki a nyelvhez kötődő gén, mivel a heidelbergi ember először valamikor 600 000 évvel ezelőtt jelent meg. Krause szerint az lenne a logikus magyarázat, ha az esemény időpontját nem sokkal a két faj különválása előttre, körülbelül 350 000 évre tennénk. A másik lehetőség a két faj egymás közötti szaporodása, ez könnyedén megmagyarázná a gén felbukkanását és a beszédre való hajlamot. Ezt a témát azonban heves viták övezik, a kérdés messze nem tekinthető eldöntöttnek.
Krause szerint felfedezésük nem perdöntő a kereszteződéssel kapcsolatban, génállományuk szekvenálása azonban pontot tehet a vitára. A tanulmányt értékelő Eric Trinkaus, a Washington Egyetem antropológusa szerint nem a beszéd határozza meg az "emberi" mivoltot, illetve annak alapján nem lehet az ősöket "emberibbnek", vagy kevésbé emberinek tekinteni. A sokak szerint elmaradott neandervölgyiek esetében az emberi viselkedés a temetkezési szokásokból és a régészeti leletekből kiindulva már több mint száz éve egyértelmű. A mostani felfedezés már a modern emberi viselkedés lehetőségéről tanúskodik, melyek egyik lényeges eleme a beszéd. Véleménye szerint a tanulmány nem csupán a neandervölgyiekről, de a saját magunkról alkotott képet is megváltoztathatja.