SG.hu·
Kód bevitel szemmozgással
Újabb PIN kód beviteli módszeren dolgoznak a Stanford Egyetem kutatói. Az EyePassword infravörös fény alkalmazásával a szem helyzetét követi nyomon, lehetővé téve, hogy pusztán egy képernyőn elhelyezkedő számokra és betűkre ránézve adjuk meg a kívánt kombinációt.
A rendszer fejlesztői szerint sokkal nehezebb egy kívülálló számára a szem mozgását megfigyelni, mint például hátulról bekukucskálva megnézni mely gombokat nyomjuk meg a kódok beviteléhez. Az EyePassword egy láthatatlan infravörös sugárral pásztázza a felhasználó arcát, ami a szemnél visszatükröződést, csillogást idéz elő. Ez mindig ugyanazon a ponton marad bármerre nézzünk is, szemben a pupillával, ami eltolódik, ha a pillantásunkat egyik helyről egy másikra fókuszáljuk. A csillogás viszonylagos helyét és a pupilla mozgását egy kamera figyeli, a rendszer pedig ebből a két tényezőből számítja ki, hova nézünk az adott pillanatban.
A rendszert 18 alanyon tesztelték és mindössze 3%-os hiba aránnyal dolgozott. Mindazonáltal nem lehet túlságosan gyorsnak nevezni: egy 8 karakteres jelszó bevitele 10 másodpercet vesz igénybe, míg ugyanez a hagyományos beütéses módszerrel alig több mint 2,5 másodperc.
A "kikémlelés" ellen korábban grafikus módszerrel próbáltak védekezni, ahol a felhasználónak ki kellett választania a képernyőn egy részletet, melyen egy általa már korábban megjelölt kép volt számos másikkal egyetemben. A kutatók felmérése szerint azonban az emberek még mindig sokkal jobban kedvelik a hagyományos alfanumerikus jelszavakat és PIN-eket. A biztonsági szakértők ígéretesnek találják a kezdeményezést, azonban elsősorban azt szeretnék látni, hogyan használható az EyePassword egy forgalmas, zajos utcán, ahol a külvilág nyüzsgése könnyedén kizökkenti az embert a koncentrációból.
A rendszer fejlesztői szerint sokkal nehezebb egy kívülálló számára a szem mozgását megfigyelni, mint például hátulról bekukucskálva megnézni mely gombokat nyomjuk meg a kódok beviteléhez. Az EyePassword egy láthatatlan infravörös sugárral pásztázza a felhasználó arcát, ami a szemnél visszatükröződést, csillogást idéz elő. Ez mindig ugyanazon a ponton marad bármerre nézzünk is, szemben a pupillával, ami eltolódik, ha a pillantásunkat egyik helyről egy másikra fókuszáljuk. A csillogás viszonylagos helyét és a pupilla mozgását egy kamera figyeli, a rendszer pedig ebből a két tényezőből számítja ki, hova nézünk az adott pillanatban.
A rendszert 18 alanyon tesztelték és mindössze 3%-os hiba aránnyal dolgozott. Mindazonáltal nem lehet túlságosan gyorsnak nevezni: egy 8 karakteres jelszó bevitele 10 másodpercet vesz igénybe, míg ugyanez a hagyományos beütéses módszerrel alig több mint 2,5 másodperc.
A "kikémlelés" ellen korábban grafikus módszerrel próbáltak védekezni, ahol a felhasználónak ki kellett választania a képernyőn egy részletet, melyen egy általa már korábban megjelölt kép volt számos másikkal egyetemben. A kutatók felmérése szerint azonban az emberek még mindig sokkal jobban kedvelik a hagyományos alfanumerikus jelszavakat és PIN-eket. A biztonsági szakértők ígéretesnek találják a kezdeményezést, azonban elsősorban azt szeretnék látni, hogyan használható az EyePassword egy forgalmas, zajos utcán, ahol a külvilág nyüzsgése könnyedén kizökkenti az embert a koncentrációból.