Atomcsapda kvantumszámítógépekhez

Bazz, ez arany XD

wanek: teljesen igazad van, nincsen kvantum számítógép, és még nagyon sokáig nem is lesz. Csak akkor fog létezni, mikor boltok kirakatában lehet látni, és meg is lehet venni, addig ez csak üres fantáziálás, amibõl nem szorulunk segítségre. A papír + web pedig mindent elbír, ezért kell hiteles forrásból tájékozódni, mondjuk szájhagyomány/iskola, vagy valami negyedik fajta módszer útján. Ezzel is vigyázni kell, mert a tekintélyelvû, hataloméhes, állásféltõ fizikusok hajlamosak minden zagyvaságot összehordani csak azért, hogy ködösítsenek.
Aztán ha valaki azt állítja, hogy ma már nincs fejlõdés, akkor jól pofáncsapjuk valami híres fizikus idézetével, hogy "már mindent megismertünk a fizika területén", ha pedig valaki azt állítja valamirõl, hogy az nem létezik, akkor használhatjuk a francia akadémikustól vett idézetet, miszerint "kövek nem eshetnek az égbõl."

Ja,

"Páran félreértettek engem valahol a fórum elején"
Topik elején. A fórum pl. az egész SG Fórum, vagy egy "alosztály", pl. Tudományos hírek fóruma.

"(már nem látszanak azok a hozzászólások)"
Láthatóvá lehet õket tenni: "Listázás a fórumban >>" a lap alján, majd ugyanott x. oldal.

Szivar már válaszolt, de azért én is megpróbálom hozzátenni a magamét, hátha a kettõbõl jobban össze tudod gyúrni, ami érdekel.

"Utánagondoltál?"
Igen, most rajtad a sor.

"Ha az információ fénysebességgel mozog, és a számítógép nem nagyobb egy fehérjemolekulánál, akkor talán."
Az a helyzet, hogy bizonyos információknak nincs szüksége idõre a terjedéshez, pontosabban nem is terjednek, hanem a távolság számukra 0. Itt kezd végleg megbukni a klasszikus fizikai világkép, az abszolút terével és idejével. Éppen ezért "nem tetszik" a dolog waneknek, meg másoknak. (De mielõtt BiroAndras leírná: mi viszont nem tudunk tetszõleges információt közvetíteni ezt az effektust felhasználva.) Tehát, az entanglementben lévõ qubitek között idõ nélküli a kapcsolat.

"Nos, ez pontosan annyi, mint egy 1024 bites memóriáCSKA lehetséges állapotainak a száma. A variációk számától nem kell hasraesni, az még nem jelenti az információk mennyiségét. 1024 biten 2^1024 lehetséges állapotot lehet ábrázolni, de az bizony 1024 bit akkor is."
Csakhogy itt nem memóriáról van szó, hanem egy idõben megjelenõ variációkról, és az így végzett mûveletekrõl. Tehát ez nem 1024 bittel végzett mûveletnek felel meg, hanem 2^1024 bittel végzettnek... Mintha egy olyan hagyományos gép lenne, ami egy 2^1024 bites memória minden elemével egyszerre végezne mûveleteket.

"Képzeld el egy 1 GB memória összes lehetséges állapotainak a számát. Több mint ahány atom van a világegyetemben. És akkor?"
A hagyományos gép ezen 1GB-os memória pár bájtjával végez egyszerre csak mûveleteket.

"Még egy fontos kérdés: azt írod: "SZÁMOL egy idõben" (én emeltem ki)
Mit jelent az hogy számol? Ahhoz, hogy egy számolás megvalósuljon, a biteknek hatniuk kell egymásra, méghozzá igen gyorsan."
Megtörténik. Amikor hatnak egymásra, az az entanglement.

"Továbbá a számolás eredményét valamire fel kell használni és a következõ számolás kiinduló adatait be kell vinni a rendszerbe."
Nyilván. De ha ez akár több perc is, ha maga a mûvelet egymilliárd év helyett (amire egy hagyományos gépnek szüksége lenne) pár másodperc, akkor "már nyert ügyünk van"...

"Javíts ki ha rosszul értem, ez a kvantumszámítógép tulajdonképpen egy processzor funkcióját látja el. Most az a kérdés, hogy mely mûveleteket végzi el: összeadást? szorzást? Shiftelést? Logiaki ÉS vagy VAGY mûveletet?"
Nyilván ezeket mind. Úgy tudom, az ilyen alapfunkciók kvantumalgoritmusai már is megvannak. De itt nem csak ezekbõl építkeznek, mint a hagyományos gépeknél, hanem eleve összetettebbeket is meg tudnak valósítani.

"Ezt megemlíthették volna a cikkben."
Nem lehet minden egyes cikk célja elmagyarázni az egészet.

"A linkelt cikkekben sajna jó sok oldalnyi hablatyból kell valahogyan kibányászni azt a néhány mondatot, ami értékes információt hordoz."
Amik segítik a megértést... Azt hiszem, mégiscsak érdemes lenne elolvasnod.

Igen, van bizonytalanság a rendszerben. A kvantumszámítógép eredményét érdemes ellenõrízni, illetve többször elvégezni a mûveleteket. De még ezzel együtt is milliárdszor milliárdszor gyorsabb lehet.

"Ennyi hozzászólásból már el lehetett volna magyarázni az eszköz mûködését. Legalábbis az alapelveket."

Megtörtént, és volt is, aki értette. Próbáld meg te is, mielõtt teljesen értelmetlen személyeskedésnek nevezet az egész topikot (amivé akkor vált, amikor megjelent wanek).

"Ha az információ fénysebességgel ..."

Nem a hagyományos értelembe vett számítógéprõl van szó, és a cikkbõl az jött le, hogy fénnyel is lehet írni||olvasni az atomok állapotát, azon kívûl hogy a lézerfény 'tartja' a helyükön az atomokat.

"1024 biten 2^1024 lehetséges állapotot lehet ábrázolni, de az bizony 1024 bit akkor is."
Igen 1024 bit, de ezen az 1024 biten egyidõben 2^1024 mûveletet lehet elvégezni 1 'órajelciklus' alatt.

"Képzeld el egy 1 GB memória összes lehetséges állapotainak a számát. Több mint ahány atom van a világegyetemben. És akkor?"

És most képzeld el, hogy ha ezt sikerül megvalósítani a tudósoknak, akkor egyidõben 2^1000000000 mûveletet jelent. Bár ez egyenlõre kétséges.

"Mit jelent az hogy számol? Ahhoz, hogy egy számolás megvalósuljon, a biteknek hatniuk kell egymásra, méghozzá igen gyorsan. "

Pont ez a lelke az egész kvantumszámítógépnek. Az egymásrahatás sebességében nem vagyok biztos, de ha emlékeim nem csalnak, akkor azonnali.

"Most az a kérdés, hogy mely mûveleteket végzi el: összeadást? szorzást? Shiftelést? Logiaki ÉS vagy VAGY mûveletet?"

Akár azt is. Viszont el lehet vele végeztetni komplex mûveleteket is, pl. törzstényezõkre bontás, stb. És mindezt egy 'lépésben'.

Jó észrevétel.

De lássuk be azt is, hogy az SG nem éppen a tudományok centruma, ezek a cikkek nem merülnek bele a témákba. Persze biztos akad itt hozzáértõ, de sokan mondanak sokfélét. Másrészt vannak, akik csak flémelni járnak ide, aki így áll hozzá, azzal nem lehet kultúráltan vitázni.

Nem olvastam utána az eszköz mûködésének, de feltételezve a bonyolultságát, gondolom komoly fizikai ismeretekre építkezik. Ezek nélkül bajos (ha egyáltalán lehetséges) az eszköz megértése.

Mind1, csak arra akarok utalni, hogy hiába olvasgatom a hszeket meg a cikket, el sem tudom képzelni az eszköz mûködését, de a wanekkal való flém tényleg annyira vicces, hogy erre -- szakítok idõt.

"Nem 10ezerszerese, hanem sokmilliárdszorosa vagy még több" Utánagondoltál? Ha az információ fénysebességgel mozog, és a számítógép nem nagyobb egy fehérjemolekulánál, akkor talán.

"Pl. egy 1024 qubites gép 2^1024 variációval számol egy idõben."
Számold csak ki, ez mennyi" Nos, ez pontosan annyi, mint egy 1024 bites memóriáCSKA lehetséges állapotainak a száma. A variációk számától nem kell hasraesni, az még nem jelenti az információk mennyiségét. 1024 biten 2^1024 lehetséges állapotot lehet ábrázolni, de az bizony 1024 bit akkor is.

Képzeld el egy 1 GB memória összes lehetséges állapotainak a számát. Több mint ahány atom van a világegyetemben. És akkor?

Még egy fontos kérdés: azt írod: "SZÁMOL egy idõben" (én emeltem ki)
Mit jelent az hogy számol? Ahhoz, hogy egy számolás megvalósuljon, a biteknek hatniuk kell egymásra, méghozzá igen gyorsan. Továbbá a számolás eredményét valamire fel kell használni és a következõ számolás kiinduló adatait be kell vinni a rendszerbe.

Javíts ki ha rosszul értem, ez a kvantumszámítógép tulajdonképpen egy processzor funkcióját látja el. Most az a kérdés, hogy mely mûveleteket végzi el: összeadást? szorzást? Shiftelést? Logiaki ÉS vagy VAGY mûveletet?

Ezt megemlíthették volna a cikkben.
A linkelt cikkekben sajna jó sok oldalnyi hablatyból kell valahogyan kibányászni azt a néhány mondatot, ami értékes információt hordoz. (Remélem, hogy a "kvantum"számítógép ennél jobb aránnyal fog dolgozni:-)))