SG.hu·
Továbbra sem lesz tél
Továbbra sem várható markáns változás hazánk időjárásában, bár az elkövetkező napokban két meleg- és egy hidegfront is átvonul felettünk. Pénteken akár orkánerejű szél is lehet.
Németh Lajos meteorológus szerint az Atlanti-óceán térségében örvénylő óriásciklon továbbra is meghatározza Európa és hazánk időjárását. Lassan minden meteorológiai rekord megdől a tavaszias januárban. Noha hazánkban jellemzően ilyenkor kellene a leghidegebbnek lenni, a szakember szerint továbbra sem számíthatunk a megszokott téli hidegekre. Az ilyenkor általános 2 Celsius-fokos átlaghőmérséklet helyett az egész országban 8-13 Celsius-fokos átlagokat mérnek.
Némi változást azért hozhat az elkövetkező 48 óra, mivel az eddig frontmentes időszakot két napra egy gyors frontátvonulásokkal jellemezhető időjárás váltja fel. Ennek hatására pénteken akár 80 kilométeres sebességű, orkánerejű szélviharok is kialakulhatnak. A rendkívül gyorsan változó frontrendszerek a hétvégére elvonulnak, anélkül hogy jelentősen átalakítanák a szokatlanul tavaszias telet. A meteorológus úgy fogalmazott, hogy időjárásunkban jelenleg az április végi változékonyság és a márciusi hőmérsékleti átlagok keverednek. Tíz napon belül ez az állapot valószínűleg nem is változik majd jelentősen.
2006 decembere igen enyhe volt nemcsak hazánkban, de az északi félteke nagy részén. Ugyanakkor egyes területeken a megszokottnál alacsonyabb volt a hőmérséklet. Észak-Amerikában egyes területeken csak a napokban hullott az első hó, míg Washingtonban virágoztak a cseresznyefák. Az enyhe európai időjárást pedig saját bőrünkön is megtapasztaltuk. Az alábbi térképen a földfelszín nappali átlaghőmérsékletének tavaly decemberi adatait láthatjuk, pontosabban azok eltérését a 2000-2005 közötti időszak átlagértékétől. A grafika a NASA Terra műholdja által mért adatok alapján készült.
A képen pirossal jelölték azokat a területeket, amelyeken a talajfelszín nappali hőmérséklete meghaladja az elmúlt öt év átlagértékét, kékkel pedig azokat, ahol a hőmérséklet elmarad az ötéves átlagtól. Látható, hogy többek között Kanada és az Egyesült Államok középső területein, Európa északkeleti részén, valamint Szibéria közepén a talajfelszín hőmérséklete közel tíz fokkal meghaladja az elmúlt öt év átlagát.
A sötétkék foltok az ellentétes trendet érzékeltetik. Közel 10 Celsius-fokkal volt alacsonyabb a nappali átlaghőmérséklet az előző öt év átlagához viszonyítva Grönlandon, Kelet-Afrikában, a Közel-Keleten, illetve Oroszország távoli területein. Habár az ábrán nem látszik, de a Csendes-óceán felszíni vizének hőmérséklete is jelentős eltérést mutat a megszokottól. Az El Nino hatására ugyanis az óceán keleti medencéjében az átlagosnál jóval magasabb, a nyugati területeken pedig alacsonyabb a vízfelszín hőmérséklete.
A klímakutatók válságról beszélnek
A globális felmelegedéssel foglakozó szakemberek a szokatlan időjárási helyzet kapcsán azonnali változtatásokat sürgetnek. A változások felgyorsulására figyelmeztető kutatók nemcsak a szokatlanul enyhe tél okait keresik, hanem igyekeznek a környezeti hatásokat is felmérni. Az Európai Unió is szokatlanul gyorsan reagált a melegrekordokra. Szerdán José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke energetikai és klímavédelmi intézkedési javaslatokat ismertetett brüsszeli sajtóértekezletén.
Az Európai Bizottság azt szeretné elérni, ha 2020-ra 20 százalékkal nőne az energiafelhasználás hatékonysága, 20 százalékra emelkedne az úgynevezett megújuló energiaforrások aránya, a káros gázok kibocsátása pedig az 1990-es szinthez képest 20 százalékkal csökkenne. Barroso szerint szükség lenne egy nemzetközi egyezményre, amely a globális légköri szennyezés csökkentésére irányuló kiotói egyezmény 2012-es lejárta utáni időszakra vonatkozna, s amely a fejlett országok káros gázkibocsátásának 30 százalékos csökkentését irányozná elő.
Számos tudós egyetért abban, hogy az átlaghőmérséklet 2-6 Celsius-fokkal növekszik meg a magas szén-dioxid-kibocsátás miatt ebben az évszázadban a szerves üzemanyagok égetése következtében az energiatermelésben és a közlekedésben. Ennek következményeként megolvadhatnak a sarkok jégmezői, növekedhet a tengerek szintje. Az időjárás változásával áradások, heves viharok keletkezhetnek, emberek millióit sodorva ezzel veszélybe.
Nem alszanak a medvék
A szokatlanul enyhe tél miatt nem alszanak a medvék a dél-lengyelországi Kárpátokban - jelentették lengyel vadgazdálkodók. Az ország délkeleti részén lévő Beszkidekben minden jel arra mutat, hogy az ott élő barnamedvék élénkek, és a tavaszias időben eszük ágában sincs barlangokban szunyókálni.
Mint a PAP lengyel hírügynökség helyi szakemberekre hivatkozva beszámolt róla, a vadetetők környékén más állatoké mellett medvenyomokat is látni.
A Beszkidekben élő mintegy kilencven medve normális körülmények között már december közepén téli álomra szenderül, hogy február elejéig fel se ébredjen. Most azonban a hőmérséklet jóval fagypont fölött van, és ez az állatokat is a tavaszra emlékezteti.
A téltemető és a hóvirág a hazai flóra legkorábban látható vadvirágai. Rendszerint már februárban megkezdik a virágzást, és márciusra el is virágzanak. Nincs ez másként a Budapesti Állatkertben sem, ahol rendszerint ezen növények előbukkanása jelzi a tél végét, és a tavasz közeledtét. Az idei tél enyhe időjárása miatt azonban néhány tő már most szirmait bontogatja. Az említett két fajon kívül állatkertszerte nyílnak a százszorszépek (Bellis perennis), amelyekkel általában áprilistól októberig lehet találkozni, bár ismert, hogy enyhe téli napokon is szirmot bonthatnak.
Ugyancsak virágzik a hússzínű hanga (Erica carnea), amelyet "téli hangának" is neveznek, hiszen általában tél végén virágzik. A legsietősebbnek a Japánkertben található díszcseresznyék (Prunus serrulata) tűnnek. A Japánban nagy kulturális jelentőséggel bíró cseresznyevirágzás időszaka ugyanis márciustól áprilisig tart. Ehhez képest az állatkerti díszcseresznyéken már most megjelentek az első virágok.
Elmarad a téli depresszió?
Az enyhe tél idén az átlagosnál több napsütéses órát is hozott magával, így sok ember örömmel tapasztalhatja, hogy a nagy téli sötétség miatt kialakuló szokásos mélabú ezúttal elmarad. Az évszakhoz képest szokatlanul magas hőmérséklet önmagában még nem elég a jó kedély eluralkodásához, hiszen a hideg elől be lehet menekülni a barátságosan meleg fűtött szobába. Az idei télen azonban az ilyenkor gyakran hetekig bujkáló nap is egyre több órára előmerészkedik, ami igen jó hatással van a közérzetre.
Ha továbbra is enyhe marad az idő, a tél és a tavasz közti átmenet is sokkal kevésbé lesz megterhelő, a szokásosnál gyorsabban szokik hozzá a szervezet az új évszakhoz, és a tavaszi fáradtság elmaradásában is lehet reménykedni. A rekordmeleg tél mindemellett aggodalomra is okot adhat, figyelmeztetnek a pszichológusok: sokan ugyanis úgy érezhetik, hogy az élet nem a megszokott kerékvágásban halad, és valami nagyon nincs rendben a természettel. Sok emberben a klímaváltozás miatti szorongás elnyomhatja az alacsony fűtésszámla keltette örömöt.
Németh Lajos meteorológus szerint az Atlanti-óceán térségében örvénylő óriásciklon továbbra is meghatározza Európa és hazánk időjárását. Lassan minden meteorológiai rekord megdől a tavaszias januárban. Noha hazánkban jellemzően ilyenkor kellene a leghidegebbnek lenni, a szakember szerint továbbra sem számíthatunk a megszokott téli hidegekre. Az ilyenkor általános 2 Celsius-fokos átlaghőmérséklet helyett az egész országban 8-13 Celsius-fokos átlagokat mérnek.
Némi változást azért hozhat az elkövetkező 48 óra, mivel az eddig frontmentes időszakot két napra egy gyors frontátvonulásokkal jellemezhető időjárás váltja fel. Ennek hatására pénteken akár 80 kilométeres sebességű, orkánerejű szélviharok is kialakulhatnak. A rendkívül gyorsan változó frontrendszerek a hétvégére elvonulnak, anélkül hogy jelentősen átalakítanák a szokatlanul tavaszias telet. A meteorológus úgy fogalmazott, hogy időjárásunkban jelenleg az április végi változékonyság és a márciusi hőmérsékleti átlagok keverednek. Tíz napon belül ez az állapot valószínűleg nem is változik majd jelentősen.
2006 decembere igen enyhe volt nemcsak hazánkban, de az északi félteke nagy részén. Ugyanakkor egyes területeken a megszokottnál alacsonyabb volt a hőmérséklet. Észak-Amerikában egyes területeken csak a napokban hullott az első hó, míg Washingtonban virágoztak a cseresznyefák. Az enyhe európai időjárást pedig saját bőrünkön is megtapasztaltuk. Az alábbi térképen a földfelszín nappali átlaghőmérsékletének tavaly decemberi adatait láthatjuk, pontosabban azok eltérését a 2000-2005 közötti időszak átlagértékétől. A grafika a NASA Terra műholdja által mért adatok alapján készült.
A képen pirossal jelölték azokat a területeket, amelyeken a talajfelszín nappali hőmérséklete meghaladja az elmúlt öt év átlagértékét, kékkel pedig azokat, ahol a hőmérséklet elmarad az ötéves átlagtól. Látható, hogy többek között Kanada és az Egyesült Államok középső területein, Európa északkeleti részén, valamint Szibéria közepén a talajfelszín hőmérséklete közel tíz fokkal meghaladja az elmúlt öt év átlagát.
A sötétkék foltok az ellentétes trendet érzékeltetik. Közel 10 Celsius-fokkal volt alacsonyabb a nappali átlaghőmérséklet az előző öt év átlagához viszonyítva Grönlandon, Kelet-Afrikában, a Közel-Keleten, illetve Oroszország távoli területein. Habár az ábrán nem látszik, de a Csendes-óceán felszíni vizének hőmérséklete is jelentős eltérést mutat a megszokottól. Az El Nino hatására ugyanis az óceán keleti medencéjében az átlagosnál jóval magasabb, a nyugati területeken pedig alacsonyabb a vízfelszín hőmérséklete.
A klímakutatók válságról beszélnek
A globális felmelegedéssel foglakozó szakemberek a szokatlan időjárási helyzet kapcsán azonnali változtatásokat sürgetnek. A változások felgyorsulására figyelmeztető kutatók nemcsak a szokatlanul enyhe tél okait keresik, hanem igyekeznek a környezeti hatásokat is felmérni. Az Európai Unió is szokatlanul gyorsan reagált a melegrekordokra. Szerdán José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke energetikai és klímavédelmi intézkedési javaslatokat ismertetett brüsszeli sajtóértekezletén.
Az Európai Bizottság azt szeretné elérni, ha 2020-ra 20 százalékkal nőne az energiafelhasználás hatékonysága, 20 százalékra emelkedne az úgynevezett megújuló energiaforrások aránya, a káros gázok kibocsátása pedig az 1990-es szinthez képest 20 százalékkal csökkenne. Barroso szerint szükség lenne egy nemzetközi egyezményre, amely a globális légköri szennyezés csökkentésére irányuló kiotói egyezmény 2012-es lejárta utáni időszakra vonatkozna, s amely a fejlett országok káros gázkibocsátásának 30 százalékos csökkentését irányozná elő.
Számos tudós egyetért abban, hogy az átlaghőmérséklet 2-6 Celsius-fokkal növekszik meg a magas szén-dioxid-kibocsátás miatt ebben az évszázadban a szerves üzemanyagok égetése következtében az energiatermelésben és a közlekedésben. Ennek következményeként megolvadhatnak a sarkok jégmezői, növekedhet a tengerek szintje. Az időjárás változásával áradások, heves viharok keletkezhetnek, emberek millióit sodorva ezzel veszélybe.
Nem alszanak a medvék
A szokatlanul enyhe tél miatt nem alszanak a medvék a dél-lengyelországi Kárpátokban - jelentették lengyel vadgazdálkodók. Az ország délkeleti részén lévő Beszkidekben minden jel arra mutat, hogy az ott élő barnamedvék élénkek, és a tavaszias időben eszük ágában sincs barlangokban szunyókálni.Mint a PAP lengyel hírügynökség helyi szakemberekre hivatkozva beszámolt róla, a vadetetők környékén más állatoké mellett medvenyomokat is látni.
A Beszkidekben élő mintegy kilencven medve normális körülmények között már december közepén téli álomra szenderül, hogy február elejéig fel se ébredjen. Most azonban a hőmérséklet jóval fagypont fölött van, és ez az állatokat is a tavaszra emlékezteti.
A téltemető és a hóvirág a hazai flóra legkorábban látható vadvirágai. Rendszerint már februárban megkezdik a virágzást, és márciusra el is virágzanak. Nincs ez másként a Budapesti Állatkertben sem, ahol rendszerint ezen növények előbukkanása jelzi a tél végét, és a tavasz közeledtét. Az idei tél enyhe időjárása miatt azonban néhány tő már most szirmait bontogatja. Az említett két fajon kívül állatkertszerte nyílnak a százszorszépek (Bellis perennis), amelyekkel általában áprilistól októberig lehet találkozni, bár ismert, hogy enyhe téli napokon is szirmot bonthatnak.
Ugyancsak virágzik a hússzínű hanga (Erica carnea), amelyet "téli hangának" is neveznek, hiszen általában tél végén virágzik. A legsietősebbnek a Japánkertben található díszcseresznyék (Prunus serrulata) tűnnek. A Japánban nagy kulturális jelentőséggel bíró cseresznyevirágzás időszaka ugyanis márciustól áprilisig tart. Ehhez képest az állatkerti díszcseresznyéken már most megjelentek az első virágok.
Elmarad a téli depresszió?
Az enyhe tél idén az átlagosnál több napsütéses órát is hozott magával, így sok ember örömmel tapasztalhatja, hogy a nagy téli sötétség miatt kialakuló szokásos mélabú ezúttal elmarad. Az évszakhoz képest szokatlanul magas hőmérséklet önmagában még nem elég a jó kedély eluralkodásához, hiszen a hideg elől be lehet menekülni a barátságosan meleg fűtött szobába. Az idei télen azonban az ilyenkor gyakran hetekig bujkáló nap is egyre több órára előmerészkedik, ami igen jó hatással van a közérzetre.
Ha továbbra is enyhe marad az idő, a tél és a tavasz közti átmenet is sokkal kevésbé lesz megterhelő, a szokásosnál gyorsabban szokik hozzá a szervezet az új évszakhoz, és a tavaszi fáradtság elmaradásában is lehet reménykedni. A rekordmeleg tél mindemellett aggodalomra is okot adhat, figyelmeztetnek a pszichológusok: sokan ugyanis úgy érezhetik, hogy az élet nem a megszokott kerékvágásban halad, és valami nagyon nincs rendben a természettel. Sok emberben a klímaváltozás miatti szorongás elnyomhatja az alacsony fűtésszámla keltette örömöt.