MTI
A biotechnológia 10 éven belül vezető iparág lehet
A tíz újonnan csatlakozott uniós ország közül Magyarországon fejlődik a legdinamikusabban a biotechnológiai iparág, ami tíz éven belül a világ vezető szektora lehet - mondta Duda Ernő, a Magyar Biotechnológiai Szövetség (MBSZ) elnöke pénteken konferencián Budapesten.
Az elnök úgy vélte, hogy Magyarországon az iparág fejlődésének legnagyobb gátja a kockázati tőkebefektetők hiánya. Az ITDH Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. az MBSZ-szel együtt konferenciát szervezett, hogy a magyar biotechnológiai cégek számára bemutatkozási lehetőséget biztosítson európai és amerikai kockázati tőkebefektetők előtt. A konferencián mintegy 10 magyar cég és több mint 20 befektető vett részt.
Duda Ernő elmondta: Magyarország lemaradása a biotechnológiai iparág területén elsősorban a gyógyszeriparnak köszönhetően jelentősen csökkent, az ország elemi érdeke jelenleg a célzott kockázati tőkealap létrehozása. "A mintegy 100 millió eurós alappal 2010-re Magyarország a tíz új uniós ország között vezető lehet e területen" - vélekedett az elnök, hozzátéve, hogy az iparág a befektetők számára nagyon kockázatos, de óriási hozammal kecsegtet.
A magyar biotechnológiai piac értékét megbecsülni rendkívül nehéz, mert a cégeknek jóformán kizárólag szellemi tőkéjük van, amit a kockázati befektetők válthatnak pénzre - magyarázta az MTI kérdésére Duda Ernő. Hozzátette: az iparágban tevékenykedő mintegy 50 cég közül akár egy tucat is érhet több tízmillió eurót, az iparágnak mintegy 50-100 millió euróra lenne szüksége.
Magyarország befektetők számára vonzó adottságai között a munkaerő termelékenységét említette. Ismertetése szerint a magyar kutatók kiemelkedő képzettségük mellett az amerikai bérek töredékéért dolgoznak. Szintén előny, hogy megfelelő a szellemi tulajdonjog védelme, amit a munkaerő terén versenyt jelentő Indiáról és Kínáról nem lehet elmondani. A legnagyobb hátrányt ugyanakkor a biotechnológiai infrastruktúra, azaz a bérelhető laborok hiánya jelenti a Magyarországra igyekvő külföldi cégek számára.
Björn Ehring, a PCA pénzügyi tanácsadó cég ügyvezetője az iparág sajátosságának nevezte, hogy egészen kis cégek versenyeznek globális szinten. A kutatás azonban olyan magas szintű, hogy a befektetőknek nehéz eldönteni, hogy érdemes-e beszállni - vélekedett.
Spányik Péter, az ITDH üzletfejlesztési igazgatója elmondta: a biotechnológiai cégek külföldi piacra jutását szektorprogrammal segíti a társaság. "A vállalkozók igényei alapján készült program 2007-es folytatására is megszülettek már az ötletek" - tette hozzá.
Az elnök úgy vélte, hogy Magyarországon az iparág fejlődésének legnagyobb gátja a kockázati tőkebefektetők hiánya. Az ITDH Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. az MBSZ-szel együtt konferenciát szervezett, hogy a magyar biotechnológiai cégek számára bemutatkozási lehetőséget biztosítson európai és amerikai kockázati tőkebefektetők előtt. A konferencián mintegy 10 magyar cég és több mint 20 befektető vett részt.
Duda Ernő elmondta: Magyarország lemaradása a biotechnológiai iparág területén elsősorban a gyógyszeriparnak köszönhetően jelentősen csökkent, az ország elemi érdeke jelenleg a célzott kockázati tőkealap létrehozása. "A mintegy 100 millió eurós alappal 2010-re Magyarország a tíz új uniós ország között vezető lehet e területen" - vélekedett az elnök, hozzátéve, hogy az iparág a befektetők számára nagyon kockázatos, de óriási hozammal kecsegtet.
A magyar biotechnológiai piac értékét megbecsülni rendkívül nehéz, mert a cégeknek jóformán kizárólag szellemi tőkéjük van, amit a kockázati befektetők válthatnak pénzre - magyarázta az MTI kérdésére Duda Ernő. Hozzátette: az iparágban tevékenykedő mintegy 50 cég közül akár egy tucat is érhet több tízmillió eurót, az iparágnak mintegy 50-100 millió euróra lenne szüksége.
Magyarország befektetők számára vonzó adottságai között a munkaerő termelékenységét említette. Ismertetése szerint a magyar kutatók kiemelkedő képzettségük mellett az amerikai bérek töredékéért dolgoznak. Szintén előny, hogy megfelelő a szellemi tulajdonjog védelme, amit a munkaerő terén versenyt jelentő Indiáról és Kínáról nem lehet elmondani. A legnagyobb hátrányt ugyanakkor a biotechnológiai infrastruktúra, azaz a bérelhető laborok hiánya jelenti a Magyarországra igyekvő külföldi cégek számára.
Björn Ehring, a PCA pénzügyi tanácsadó cég ügyvezetője az iparág sajátosságának nevezte, hogy egészen kis cégek versenyeznek globális szinten. A kutatás azonban olyan magas szintű, hogy a befektetőknek nehéz eldönteni, hogy érdemes-e beszállni - vélekedett.
Spányik Péter, az ITDH üzletfejlesztési igazgatója elmondta: a biotechnológiai cégek külföldi piacra jutását szektorprogrammal segíti a társaság. "A vállalkozók igényei alapján készült program 2007-es folytatására is megszülettek már az ötletek" - tette hozzá.