SG.hu·

Futnak az űrhajós pozíciókért a koreaiak

Egyedi módszerekkel válogatja Dél-Korea űrhajós programjának jelöltjeit. Bárki jelentkezhet a belépő tesztre, ami egy 3,5 kilométeres táv lefutásából áll.

Korea űrprogramja az ország pénzügyi és tapasztalatbeli hiányosságai miatt nem tekint vissza túl nagy múltra, mindössze az 1990-es években indult útjára. Az utóbbi idők egyre növekvő, kissé már a múlt század 60-as éveit idéző űrversenyének hatására a koreaiak is kedvet kaptak hogy belekóstoljanak a végtelenbe, különösen hogy a közeli nemzetek, mint Kína és Japán is egyre nagyobb elánnal veti bele magát az űrkutatásba. Dél-Korea űrprogramjának éves költségvetése azonban csak 300 millió dollár, ami ötöde annak az összegnek amivel a japánok gazdálkodhatnak, a NASA 16,6 milliárdjához képest pedig egyszerűen elenyésző.

Az emberi űrrepülésről mindössze 2004 óta álmodoznak, ekkor született meg egy űrhajós képzési megállapodás Oroszországgal. A hároméves, 26 millió dolláros együttműködési program 2005 novemberében vette kezdetét. A koreaiak célja, hogy 2008-ra embert juttassanak az űrbe, 2015-re pedig beverekedjék magukat a tíz legnagyobb űrkutató ország közé. Gyorsan fejlődő és terjeszkedő műhold-programjuk révén a Top10 elérése nem tűnik túlzottan nagy feladatnak, azonban az emberi űrrepülés nagyot lendítene a nemzet megítélésén, vélik az elemzők.

Erre a koreaiak is rájöttek és elég tág kereteket biztosítottak a vállalkozó kedvű állampolgárok számára. Gyakorlatilag bárki jelentkezhet, aki elmúlt 19 éves - sem tudományos, sem repülési háttér nem szükségeltetik.

Ennek hatására nem kevesebb mint 36 000 jelentkezési lap érkezett a alkalmassági vizsgálatokat lebonyolító Koreai Űrrepülés Kutató Intézethez, melyből fizikai szempontok és egy írásos esszé alapján 10 000 főt válogattak ki az első megmérettetésre. A meginvitáltak kevesebb mint egyharmada, alig 3000 fő jelent meg a tikkasztó hőségben megrendezett futáson, ami azonban még így is jelentős szám ahhoz, hogy kiválogassák a megfelelő embereket.

Az első futótesztet a jelentkezők 96 százaléka sikeresen teljesítette, így még mindig szép számmal várakoznak az októberben kezdődő írásbeli tesztekre és orvosi vizsgálatokra, melynek a végén már "csak" háromszázan maradnak. Decemberre azonban 298 fő fog kirostálódni, az állva maradt kettő kapja meg az oroszoktól a teljes űrhajós kiképzést, majd 2008-ban egy Szojuz fedélzetén elutazhatnak a Nemzetközi Űrállomásra, ahol egy hetet töltenek el.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© Komolytalan2006. 09. 13.. 13:58||#13
Afganisztánban nincsenek véletlenül magyar katonák? Vagy az értelmes? Nekünk még olaj se jut a háborúból, nem úgy mint az amcsiknak.
© _Vegeta_2006. 09. 12.. 22:52||#12
Hajra! Hajra! Urversenyt akarok! 😊
© fradimail2006. 09. 12.. 15:16||#11
A focipályán talán igen.
© Thrawn2006. 09. 12.. 13:59||#10
Még szerencse. A magyar honvédség a Vatikán pápai gárdistáival sem bírna.
© juzosch2006. 09. 12.. 12:30||#9
De nem értelmetlen háborúsdira költjük helyette.
© prybaby2006. 09. 12.. 10:36||#8
Miért, szerinted mi magyarok arányaiban tekintve többet költünk ûrkutatásra mint az USA?
© Darth Sith2006. 09. 12.. 08:52||#7
"Dél-Korea ûrprogramjának éves költségvetése azonban csak 300 millió dollár, ami ötöde annak az összegnek amivel a japánok gazdálkodhatnak, a NASA 16,6 milliárdjához képest pedig egyszerûen elenyészõ."
és ha azt vesszük hogy a NASA költségvetése így is kevés, mert csomó mindenrõl le kell mondani... Irakba megy 75 milliárd USD, de a NASA-nak meg folyamatosan csökkentik... vicc
© NEXUS62006. 09. 11.. 20:27||#6
Kösz az infót!😉
© kamov2006. 09. 11.. 19:49||#5
Normál indításkor és visszatéréskor max. 4G terhelés lép fel a Szojuzban.

Rendkívüli helyzetben van nagyobb terhelés; ha indításkor a mentõrakétát kell használni akkor 8-10G léphet fel, vagy ha visszatéréskor elromlik az irányítórendszer akkor ballisztikus pályán lassuláskor lép fel 8G, mindkét esetben fél percnél kisebb idõtartamra. No persze elég elviselni azt is.

Alapesetben 8-10G terheléssel a legelsõ ûrhajótípusok (Vosztok, Voszhod, Mercury, Gemini) jöttek vissza. Az Apollónál és a Szojuznál visszatéréskor a kabin állásszögének változtatásával szabályozható a lassulás; ezért kisebb a terhelés.
© Szefmester2006. 09. 11.. 17:29||#4
hehe... külföldiek nem indulhattak volna?