SG.hu·

Üzemanyag égetés káros anyagok nélkül

A Georgia Tech kutatói egy olyan új égőkamrát alkottak, ami számtalan eszköznél alkalmazható és legfőbb ütőkártyája, hogy szinte egyáltalán nem bocsát ki levegőszennyező anyagokat.

Az amerikai találmánynak egyszerűbb a kialakítása, mint a hasonló ultramodern égőkamráknak, ezért előállítása és fenntartása is jóval alacsonyabb költséggel történhetne. Alkalmazásait tekintve fejlesztői szerint a repülőgépektől kezdve az erőműveken át, egészen az otthoni vízmelegítőkig rengeteg helyen viszont láthatnánk.

Üzemanyag égetésre még jó ideig szükségünk lesz, éppen ezért próbálják az égőkamrákat úgy megtervezni, hogy teljes egészében elégessék az üzemanyagokat, minimálisra csökkentve a káros anyag kibocsátást, magyarázta az igen beszédes nevű Ben Zinn professzor, a Georgia Tech űrrepülés mérnöki karának feje. A meglévő égőkamrák károsanyag kibocsátásának csökkentése érdekében az üzemanyagot jókora örvénylő levegő mennyiséggel keverik elő, ehhez azonban elég bonyolult és drága berendezések szükségesek, miközben az égési folyamat gyakran instabil, ami károsítja a rendszert. Ezzel szemben a Georgia Tech berendezése külön fecskendezi be a levegőt és az üzemanyagot az égőkamrába, melynek alakja biztosítja elkeveredésüket még mielőtt az égés beindulna.

A szerkezet eredetileg a NASA számára lett kifejlesztve, most azonban, amikor a különböző korlátozások fokozatosan életbe lépnek a levegő szennyezésének megállítása érdekében, a mindennapokban is egyre nagyobb szükség van a két fő szennyező anyag, a nitrogén-oxid és a szénmonoxid minimalizálására törekvő eszközökre a közlekedésben, ez energiaiparban és számos egyéb ipari folyamatban.


Balra egy hagyományos égőkamra, melybe a levegő és az üzemanyag keverékként kerül be, míg jobbra a Georgia Tech égőkamrája, ahova a kettőt külön-külön fecskendezik be

A Stagnation Point Reverse Flow Combustor (SPRFC) névvel ellátott eszközt - mint fentebb említettük - az amerikai űrügynökség rendelte meg repülőgép hajtóművei és gázturbinái NOx és CO kibocsátásának jelentős csökkentése érdekében. A szerkezet 1 ppm alatti NOx,illetve valamivel kevesebb, mint 10 ppm CO kibocsátással büszkélkedhet, ami valóban jelentősen alacsonyabb más égőkamrák által előállítottnál. A Georgia Tech eszköze rendkívül széles körben, és nem utolsó sorban méretskálán alkalmazható, ugyanúgy üzemel egy hatalmas gázturbinán, mint egy otthoni vízmelegítőn.

Az SPRFC alacsony hőmérsékleten végbemenő kölcsönhatásokkal égeti el az üzemanyagot, az égőkamra jóval nagyobb területét bevonva a folyamatba, mint a hagyományos eljárások. Így a magas hőmérséklet kizárásával, valamint a reagensek és az égéstermékek jobb eloszlásával az eszköz jelentősen kevesebb NOx és CO szinteket produkál, egyben több energiát termel és elkerüli azokat az instabil helyzeteket is, melyek a jelenlegi alacsony kibocsátású égőkamrákat jellemzik.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© mofo2006. 08. 12.. 22:18||#125
Sokan látták... sokan hallották ....
David Copperfildet az egész világ látta.
Repült, eltüntetett szabadság szobrot, utasszállító repülõt, átment a kínai nagy falon, stb.
Elhiszi valaki, hogy igaz?
Én nem.
© dez2006. 07. 13.. 22:11||#124
Annyit biztos nem, amennyit egy "korszakalkotó" találmány hozhat. Ráadásul arról sem beszélhet soha többet, hogy bármi köze volt hozzá.
© BiroAndras2006. 07. 13.. 18:16||#123
Azért gondolom valami kompenzációt kap ilyenkor a srác. Mint ahogy az autópály építéshez kisajátított földekért is jó pénzt fizet az állam.
© dez2006. 07. 12.. 00:44||#122
Kapitalizmus? Ez attól független. A tudós dolog még mondjuk elmegy (sõt mintha sokszor az adott kutatóintézeté lenne a tulajdonjog), de egy magányos feltaláló esetén, aki 20 évig dolgozik valamin magánszorgalomból, saját pénzén, aztán vinné szabadalmaztatni, és akkor jön az (m)einstand. :P
© Epikurosz2006. 07. 11.. 22:41||#121
Most õszintén: kapitalizmus ide-oda, hülyék lennének az államok, ha minden titkukat feltárnák egymás elõtt. Hatványozottan volt ez érvényes a hidegháború idõszakában, de ma is vannak érdekellentétek.

Egy tudós meg nem az ujjából szopja a találmányait, kell oda iskola, kultúrélet, társadalmi közeg, amelyeknek mind eredménye egy-egy találmány. Tehát, valahol jogos az állam azon igénye, hogy érzékeny találmányok hasznát forgassa vissza az ileltõ az inspiráló közegbe.
Olyan ez, mint amikor a gazdagoktól is elvárják, hogy az összeharácsolt vagyonuk x%-át eljótékonykodják. Ez olyan úri tisztesség íratlan szabálya. Persze sokan túlzásba viszik, mert külföldön jótékonykodnak az itthon szerzett pénzzel, ami szerintem nonszensz, mert helyi megoldásokat kell keresni.
© dez2006. 07. 11.. 15:24||#120
Nem túloztam. Azért is volt rendhagyó egy tudós-társaság felszólalása, mert nem szabadott volna errõl nyilvánosan beszélni. Azaz, ez egy titkos kitétel volt. Az Indexen volt errõl korábban egy cikk (az egyik nívósabb külföldi tudományos lap alapján), talán még felelhetõ, de most nincs idõm keresgélni.
© Epikurosz2006. 07. 11.. 11:33||#119
"(Pedig elvileg a lehetõség létezésérõl sem lenne szabad beszélni.)"

Ne túlozz. Az ezzel kapcs. törvények nyilvánosak, tudtommal. Az, hoggy a konkrét esetekrõl nem beszélnek, az természetes.
© dez2006. 07. 11.. 04:04||#118
Nem csak akkor. Bármilyen okból nekik nem tetszõt. Nem kell indokolniuk.
© Tiberius B2006. 07. 11.. 02:48||#117
Ez van ha vmi hadászatilag potencionálisan hasznos dolgot találsz fel:-)
© dez2006. 07. 11.. 00:30||#116
Az USÁ-ban jópár ilyen eset volt (illetve, senki sem tudja, hogy összesen mennyi, mivel nem hozható nyilvánosságra). Már a tudományos közösségek is kezdenek zúgolódni miatta. (Pedig elvileg a lehetõség létezésérõl sem lenne szabad beszélni.)