Egy új kutatás szerint az uránium képes kötődni az emberi DNS-hez. A felfedezés messzemenő következményeket feltételez az úgynevezett szegényített uránból készült fegyverzetet használó katonák, az egykori harci övezetek jelenlegi lakói és az uránbányák, valamint feldolgozó létesítményeik közelében élők esetében.
Az uránnak, amikor radioaktív fémmé alakul mélyreható hatásai vannak az emberi DNS-re. Ezeket a radioaktív hatásokat már évtizedek óta ismerjük, azonban jó ideje kíséri tekintélyes vita a megőrölt, majd vegyszerekkel kezelt uránércből kapott porral (yellowcake), és a szegényített urániummal kapcsolatos egészségügyi kockázatokat. Ezen a téren viszont nincs igazán egyetértés.
Most azonban az Egyesült Államokbeli Észak-Arizona Egyetem biokémikusa, Diane Stearns megállapította, hogy amikor a sejtek uránnak vannak kitéve, az urán hozzákapcsolódik a DNS-hez a sejtek pedig mutálódni kezdenek protein többszörözési hibák egész sorát váltva ki, melyek közül több rákos megbetegedést gerjeszthet.
A kutatás megerősíti azt a gyanút, mely szerint az uránium mint nehézfém károsítja a DNS-t, radioaktív tulajdonságaitól függetlenül. Az már korábban is ismert volt, hogy több nehézfém képes a DNS-hez kapcsolódni, az uránium esetében azonban csak most először sikerült ezt kimutatni.
A szegényített uránt - ami az urán erősen radioaktív izotópjainak eltávolítása után marad - széles körben alkalmazzák a haditechnikákban, mivel egy rendkívül nagy sűrűségű fémről van szó. Alkalmazásával nagyobb becsapódási energia, azaz nagyobb áthatoló képesség érhető el. A tankelhárító fegyverek, a tankok páncélzata és lőszerei csupán néhány a jól bevett alkalmazások közül. Furcsa módon az urán egészégre történő hatását az 1940-es évek eleje, konkrétan a Manhattan-projekt óta nem tanulmányozták.
Az utóbbi időben azonban egyre több kérdés merült fel a szegényített uránnal kapcsolatban, melynek aktivitása jóval kisebb a természetes uránénál. Stearns kutatása fényt deríthet az Öböl-háború szindróma és a szegényített urán közötti lehetséges kapcsolatra, vagy a Közel-Keleten és a Balkánon kialakult nagy fokú rákos és születési rendellenességekre. Ugyanakkor felmerülnek a 80-as években robbanásszerűen megnövekedett uránbányászat környezeti hatásai is, ami például az Egyesült Államokban leginkább az indián őslakosokat érinti. Stearn szerint Arizonában a navahóknál több mint 1100 elhagyott bánya található, melyek lezárásakor nem sok óvintézkedés történt.
Ezt már mondták páran, úgylátszik az elsõre(?) helyes fogalmazás nem erõssége az embereknek (nagy általánosságban).
Többek közt nekem se.<#nevetes1>#nevetes1>
Leányelemek:
A teljes bomlási sorra ugyan lassan áll be a szekuláris egyensúly, de az elsõ kettõ (Th234:24 nap, Pa234:1,2 perc, béta) tekintetében néhány hónap, ekkor lesz a teljes aktivitás az említett kb. 15000-bõl 40000 Bq/g... és valóban, folyamatosa emelkedik néhány millió éven keresztül.
Natural uranium with daughter products ca. 50'000 Bq/g
Depleted uranium with daughter products ca. 40'000 Bq/g
www.labor-spiez.ch/e/bg_info/du/du_study_print.pdf
Szén:
„Az a pár száz Bq/kg csak a Ra-226 aktivitását jelenti. Az összaktivitáshoz még hozzájön a bomlási sor többi tagja is, ami több mint egy nagyságrend....”
Ez nagyon sok lenne, a hamuban, pernyében kb. 8-10-szeresére dúsulnak fel az izotópok (mint írtad), egy nagyságrendbe kerülnének az uránnal.
„A kõszén a talajjal kb. azonos koncentrációban tartalmaz radioaktív izotópokat. A pernyében azonban az urán és az ólom lényegesen feldúsul,...Egy átlagos szénerõmû pernyéjének fajlagos aktivitása kb. 1500 Bq/kg”
http://ion.elte.hu/~magfiz/sug/sug.doc
Tehát 1,5 Bq/g , nem igazán magas érték.
Miért kell a hazánkban és a világon is ritka magas ajkai szén aktivitásához mérnünk a DU-t, legalábbis miért csak ahhoz, hiszen így alakulnak át fejünkben a ritka kivételek általános szabályokká?
Az USA-ban pl. a teljes aktivitás átlagban a kõszénre:
„ ...174 Bq/kg average total radioactivity in US coal.”
http://www.uic.com.au/nip59.htm
A százezres szorzó igen szolid, némi tartalékot is tartalmazó megállapítás volt, ha az átlagos értékekhez viszonyítunk.
Más összehasonlításban a DU aktivitása nyolcszorosan haladja meg a magyar szabvány szerinti közepes aktivitású hulladékhatárt (500 Bq/g - 5MBq/g).
„a cikk is kimutatta nagyobb kárt okoz mint nehézfém,”
Nem találtam erre utalást. Hol ír róla?
„egy mázsa szénnel gyakrabban találkozik az ember, mint egy gramm uránnal, mégse mondja senki, hogy az veszélyes.”
Nos én azért még az itteni hozzászólásokban is találkoztam ilyen hangokkal... :-)
A veszélyessége, ha van neki, akkor pont a töménységébõl adódik... könnyeb lenyelni egy grammot, mint egy mázsát.
Félreértés ne essék, én nem szállok vitába senkivel arról, hogy a DU veszélyes-e vagy sem. Ez ugyanis megítélés kérdése. Az arzén, vagy a trotil sem veszélyes... csak bizonyos szituációban.
Viszont ha azt mondjuk, hogy a szén veszélyes, akkor a DU legyen százezerszer veszélyesebb, ha meg a DU veszélytelen, akkor a szén százezerszer veszélytelenebb!
Csernobil: kicsit kijózanítóbb e kutatások hivatalos eredménye, aholis ha jól tudom az elismert áldozatok száma ma is 30 fõ körül van.
Nem tudok mit mondani, az aktivitásadatok elég egyértelmûek, ezret is találsz a neten.
A szén általában a talajjal azonos aktivitású, és az uránércben is ugyanúgy elõfordulnak más izotópok... de biztosan nem szándékos megtévesztésrõl van szó... talán félreértés... talán egy szûk gamma spektrumban mértek, ahol a szén volt az erõsebb... nem tudom.
Veszélyesség: A különbözõ radionuklidok más-más fajta és eltérõ energiájú sugárzást bocsátanak ki. Ha különbözõ a rendszámuk, akkor a kémiai jellegük is igen eltérõ. Más a felszívódásuk, kiürülésük, az hogy melyik szervekben akkumulálódnak stb.
Izotóparányok: OK. Talán félreérthetõ volt, itt leányelmekelre gondoltam. Tényleg szinte semmi különbség a természetes és a szegényített urán között ezért is írtam csak uránt. (A lövedékekben egyébként a természetes uránt is szokták használni).
Leányelemek: Az aktivitás az 1 s alatt elbomló atommagokat jelenti, és nem az összes aktív (bomlásra képes) atommagok számát, amik az anyaelem elbomlásakor teremnek, és szépen halmozódnak, amíg az õ bomlási sebességük egyensúlyba nem hozza õket. Ezért ebbõl jóval több kell, mint az aktivitás ( N=A*T1/2/ln(2) ). Ahhoz, hogy az uránban számottevõ mennyiségben legyenek jelen kell vagy 100000 év, és még ez is messze van az egyensúlytól.
A szénrõl írt aktivitásadatunk is pontosításra szorul. Az a pár száz Bq/kg csak a Ra-226 aktivitását jelenti. Az összaktivitáshoz még hozzájön a bomlási sor többi tagja is, ami több mint egy nagyságrend. És ott a Th-232 teljes bomlási sora is, más aktivitással, és a K-40 is. Már csak ezek is 20-30 méteresre faragják az 1000 m-es grafikont. A sugárzási jellemzõk és a metabolizmusok is legalább ilyen arányban csökkenthetnek külön-külön, így már mindjárt összemérhetõ a két oszlop, de a pontos értéket sok minden befolyásolja. Lehet, hogy több esetben tényleg az urán a veszélyesebb radiológiai szempontból, de mint a cikk is kimutatta nagyobb kárt okoz mint nehézfém, és egy mázsa szénnel gyakrabban találkozik az ember, mint egy gramm uránnal, mégse mondja senki, hogy az veszélyes.
Csernobil: Na errõl aztán sokat tudnék mesélni, de csak az észrevételekre szorítkozva: Manapság épp fordított a helyzet. Az Ukránok leállították az erõmûvet anyagi támogatás fejében (amire most jól rá is faragtak a gázáremelés miatt), de a kapott pénz jó része elfolyt a korrupció bugyraiba, és ezt pótolni akarják, ill. újabb bevételi forrásokra számítanak. Csak a nyugat már ismeri a valós helyzetet, ami koránt sem olyan sötét, mint ahogy a bulvársajtó azt lefesti, ezért (jogosan) azt mondja, hogy mi már teljesítettük a ránk esõ részt, a többit oldjátok meg magatok. Erre az ukránok, idõnként kijelentik, hogy kritikus a szarkofág állapota, meg szivárog a radioaktivitás, ami az egész világot veszélyezteti és mi önerõbõl nem tudjuk megoldani… (még nem nõttek ki az SZU hagyományokból, ahol tényleg hazudnak politikusok és a szakemberek is)
Tehát az erõmûnek és a kormánynak most éppen a valódi helyzet eltúlzása a célja.
A tudományos közélet meg igen pontosan tudja mi van ott. Hisz évekig mérték fel az egész környéket nemzetközi kutatócsoportok (sõt a szomszédos városban mûködik is egy kutatóintézet, nagyrészt amerikai és NAÜ-s pénzen, ami csak evvel foglalkozik). Persze az is lehet, hogy Moszva lepénzelte a NAÜ-t a WHO-t, meg a nyomást gyakoroltak az USA-ra, hogy a kiadóik cenzúrázzák a szakfolyóiratok Csernobilról szóló cikkeit… (ez még az X-aktákban sem állna meg)
Az igazság az, hogy az érdekek itt is megfordultak. Az a kutató aki évekig méregetett Fehéroroszországban és Ukrajnában annak nehéz lesz további támogatást kapnia, ha csak annyi a konklúzió, hogy az USA Hanford környéki része sokkal szennyezettebb, mint a lezárt Csernobili zóna. Tehát õk is sem lefelé faragják az eredményeket.
A likvidátorok jelentõs részét pedig folyamatosan követik. A kórtörténetük is többnyire elérhetõ, és furcsa módon az a helyzet, hogy egészségesebbek, mint a többiek, a gyakoribb orvosi ellenõrzés és a jobb életkörülmények miatt.
Érdekességként: pont a minap olvastam, hogy Putyin ellátogatott Csernobilba és szétosztott 40-50 autót és egyéb ajándékokat az akkori munkák hõseinek.
Szóval nincsenek elfelejtve. Persze vesztek el adatok, de ez a szovjet munkafegyelem eredménye és nem a KGB-jé.
"Ugyan mitõl lenne szénnek nagyobb az aktivitása mint az uránércnek?
Mi az ami bomlik benne, ami nincs meg, vagy több van mint az uránércben?"
Az Urán izotópjainak elég hosszú a felezési ideje, ezért aktivitásuk nem túl nagy.
A szénben viszont mindenféle rövidebb felezési idejû anyagok (pl. Kálium-40) is vannak.
Az elõadáson a srác konkrétan mérte az aktivitást, és az uránércé kisebb volt, mint a széné. Hacsak nem csalt, ami nem valószínû.
„nem akartam mindenféle sugárzós meg biofizikai dologba belebonyolódni a veszélyességük kapcsán”
Ha arra gondoltál, hogy ezek az anyagok milyen biológiai veszélyt jelenthetnek az emberi szervezetre, akkor mint vélemény semmi kifogásom ellene, bár nem tudom elfogadni, nem látom be, miért lenne a szén, vagy a kálium, veszélyesebb mint a szegényített urán.
Az aktivitás azonban egy egyszerû mérõszám, nagysága nem megítélés kérdése, és sajnos úgy tûnik, hogy hasonló híradások alapján sokakban tényleg az a benyomás alakult ki, hogy a kõszénszén rádióaktivitása nagyobb mint az uráné, tehát érdemes érzékeltetnünk a különbséget, ami öt nagyságrend, 1/100 000.
Ha egy diagramon ábrázolnánk a kettõt, akkor a kõszéné 1 cm magas, a szegényített uráné 1000 m, a Kékestetõ magasságában lenne.
Az adataid helyesek, a magyarországi kõszén átlaga 0,2 Bq/g körüli ha jól tudom, de elõfordulhat 0,8 Bq/g is.
„A veszélyességük összevetéséhez meg röviden: az uránban szinte csak U-238 van”
Ez így félreérthetõ, a természetes uránban is szinte csak u238-as van.
A természetes urán 0,7%-ával szemben 0,2-0,4% kb. fele az u235 tartalma, emiatt a DU aktivitása is 15 000 Bq/g körülire adódik, a leányelemek nélkül.
Nincs tehát, nagyságrendbéli különbség a természetes urán (25 400 Bq/g) és a DU aktivitása között, tehát nem látom miért lenne a veszélyességükben.
„ a leányelemeit elválasztották tõle, és a mi életünkben nem is épülnek fel számottevõ mértékben”
Errõl ha konkrét forrást tudnál megjelölni, én sokkal rövidebb idõt gondolok, tudomásom szerint a leányelemek igen rövid felezési idejûek, ezek alapján néhány hónap alatt ki kellene alakulnia a szegényített uránban is a leányelemek sorának, tehát a 15000 Bq/g a valóságban már 40 000 Bq/g körül kell legyen, a bomlástermékekkel együtt, mire a lövedéket egyáltalán felhasználják.
Nem is beszélve arról, hogy ezek elfekvõ készletek 10-20 évesek is lehetnek, gyakorlatilag így semmisítik meg õket, a szétszerelés költségeit megspórolva. Ma már leálltak ezeknek a fegyvereknek a gyártásával, az USA-ban legalábbis, ha jók az információim.
Megemlítetted Csernobilt, bár nem tartozik szorosan a témához, de 20 éves évfordulója kapcsán annyi észrevételt tennék, hogy erõsen kétséges minden hivatalos megnyilatkozás pártatlansága, hiszen nem érdeke senkinek a valódi helyzet megismertetése.
Nem készültek nyilvántartások (vagy nem publikus) arról a 200 000 likvidátorról akik a reaktor mentesítésén dolgoztak és az 500 000 további odavezényeltrõl sem, akik a legnagyobb terheléseket elszenvedték tehát átfogó, tudományos igényû felmérés lehetõsége sincs meg.