SG.hu
Itthon is elsődleges fontosságú az innováció
Az európai kutatási kooperáció és karrier kérdéseivel foglalkoztak a Tempus Közalapítvány és a Tudományos és Technológiai Alapítvány közös konferenciáján.
Kutatások szerint kevés, és egyre csökken a természettudományi és mérnöki tanulmányokat folytató egyetemi, főiskolai hallgatók száma, és még kevesebben vannak köztük a doktori fokozatot szerző fiatalok. Ha nem növekszik a PhD-hallgatók száma, 5-10 éven belül kutatóhiány lesz Magyarországon.
Abban minden előadó egyetértett, hogy a vállalatokat ösztönözni kell a kutatásfejlesztési tevékenységek támogatására, hiszen e tekintetben messze lemaradunk a nyugati országok mögött. Pedig a tudomány által válhat egy ország igazán versenyképessé, s ehhez mind az állami, mind a vállalati források mértékét növelni kell.
A kormányzat kutatásfejlesztési és innovációs stratégiáját dr. Vass Ilona, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnökhelyettese mutatta be. Előadásában elmondta, hogy a stratégia célja az innováción alapuló gazdasági növekedés elősegítése. A tervek között szerepel, hogy 2013-ra Magyarországon a gazdaság hajtómotorja az innováció legyen: erősödjön a vállalatok kutatásfejlesztési tevékenysége, és a cégek K+F ráfordítása legalább kétszerese legyen az állami ráfordításoknak.
A kutatói mobilitás helyzete Magyarországon növekvő tendenciát mutat, s ebben annak is szerepe van, hogy a kutatóintézetek, egyetemi és akadémiai kutatócsoportok egyre fontosabbnak tartják a nemzetközi együttműködésekben való részvételt. Ezt támasztja alá az is, hogy a Tempus Közalapítvány gondozásában megjelent Hungarian Research Directory című kiadványban - mely a magyar kutatási élet szereplőinek népszerűsítését tűzte ki célul - immár 260 magyar intézmény szerepel.
Az Európai Bizottság Marie Curie kutatói ösztöndíjai 12 féle különböző pályázati lehetőséget kínálnak. A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal adatai szerint a Marie Curie ösztöndíjakra európai szinten tavaly több mint tizenkétezer pályázat érkezett, ebből 439-ben volt magyar résztvevő, és közülük 86 pályázatot támogatott is az Európai Bizottság. Mindeközben tavaly 5 olyan magyar intézmény volt, amely Marie Curie együttműködés keretében fogadott külföldi kutatókat hazánkban.
"Magyarországon a legsikeresebb pályázati forma a hazatérni vágyó kutatóknak nyújtott úgynevezett reintegrációs támogatás, melynek keretében az elmúlt két évben minden beadott pályázat nyert: 2004-ben ez 13, 2005-ben 16 kutatót jelentett" - mondta Kemény Gabriella, a Tempus Közalapítvány igazgatója.
Kutatások szerint kevés, és egyre csökken a természettudományi és mérnöki tanulmányokat folytató egyetemi, főiskolai hallgatók száma, és még kevesebben vannak köztük a doktori fokozatot szerző fiatalok. Ha nem növekszik a PhD-hallgatók száma, 5-10 éven belül kutatóhiány lesz Magyarországon.
Abban minden előadó egyetértett, hogy a vállalatokat ösztönözni kell a kutatásfejlesztési tevékenységek támogatására, hiszen e tekintetben messze lemaradunk a nyugati országok mögött. Pedig a tudomány által válhat egy ország igazán versenyképessé, s ehhez mind az állami, mind a vállalati források mértékét növelni kell.
A kormányzat kutatásfejlesztési és innovációs stratégiáját dr. Vass Ilona, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnökhelyettese mutatta be. Előadásában elmondta, hogy a stratégia célja az innováción alapuló gazdasági növekedés elősegítése. A tervek között szerepel, hogy 2013-ra Magyarországon a gazdaság hajtómotorja az innováció legyen: erősödjön a vállalatok kutatásfejlesztési tevékenysége, és a cégek K+F ráfordítása legalább kétszerese legyen az állami ráfordításoknak.
A kutatói mobilitás helyzete Magyarországon növekvő tendenciát mutat, s ebben annak is szerepe van, hogy a kutatóintézetek, egyetemi és akadémiai kutatócsoportok egyre fontosabbnak tartják a nemzetközi együttműködésekben való részvételt. Ezt támasztja alá az is, hogy a Tempus Közalapítvány gondozásában megjelent Hungarian Research Directory című kiadványban - mely a magyar kutatási élet szereplőinek népszerűsítését tűzte ki célul - immár 260 magyar intézmény szerepel.
Az Európai Bizottság Marie Curie kutatói ösztöndíjai 12 féle különböző pályázati lehetőséget kínálnak. A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal adatai szerint a Marie Curie ösztöndíjakra európai szinten tavaly több mint tizenkétezer pályázat érkezett, ebből 439-ben volt magyar résztvevő, és közülük 86 pályázatot támogatott is az Európai Bizottság. Mindeközben tavaly 5 olyan magyar intézmény volt, amely Marie Curie együttműködés keretében fogadott külföldi kutatókat hazánkban.
"Magyarországon a legsikeresebb pályázati forma a hazatérni vágyó kutatóknak nyújtott úgynevezett reintegrációs támogatás, melynek keretében az elmúlt két évben minden beadott pályázat nyert: 2004-ben ez 13, 2005-ben 16 kutatót jelentett" - mondta Kemény Gabriella, a Tempus Közalapítvány igazgatója.