SG.hu·

Fél szemmel már az űrbe kacsint az LBT

Elkészítette első felvételét a még mindig építés alatt álló Large Binocular Telescope (LBT). A 120 millió dolláros, egyedülálló műszernek két 8,4 méteres elsődleges tükre van, és végleges állapotában tíz-tizenkétszer jobb látása lesz a Hubble űrtávcsőnél.

Pillanatnyilag még csak az egyik tükre alkalmazható az észlelésekhez, de ezzel a monokuláris látásával is figyelemre méltó felvételt készített az NGC 891 spirálgalaxisról, amire elsősorban szépsége miatt esett a választás, közölte Richard Green, az LBT Obszervatórium igazgatója.

Az NGC 891 24 millió fényévnyire található, az Androméda csillagképben helyezkedik el. Amint a távcső eléri működési fokának maximumát, a tudósok képesek lesznek jóval távolibb galaxisok tanulmányozására is, mint amik a kép hátterében láthatók, illetve olyan objektumok észlelésére és mérésére ad majd lehetőségek, melyek az idő kezdetéig, 14 milliárd évvel ezelőttre dátumozhatók vissza.

Klikk ide!
Klikk a képre a nagyobb változathoz

A kép így is egy új korszakának hajnalát jelzi a világegyetem kutatásában. A délkelet-arizonai Mount Grahamen elhelyezkedő LBT befejezéséhez elsőként a vékony és hajlékony másodlagos tükröket kell felszerelni a távcsőre, melyek a Föld légkörének torzítását egyenlítik ki, továbbá a második elsődleges tükör is kalibrálásra vár. Green szerint optimális esetben a műszer jövő év végére tudja majd használni mindkét szemét.

A két tükör együtt egy 23 méteres távcsövet eredményez, mellyel a világ egyik legnagyobbjává válik. A tudósok reményei szerint közvetlen képeket készíthetnek vele a Naprendszeren kívüli bolygókról. A méhsejt szerkezetű elsődleges tükrök egyedülállóak abban a tekintetben, hogy könnyebbek, mint a hagyományos, tömör üvegből készült tükrök. A képet a távcsőre rögzített Large Binocular Camera (LBC) rögzítette, melynek hatalmas CCD-detektortömbjét egy ultramodern, hatlencsés optikai rendszer táplálja.


Az első elsődleges tükör beszerelése 2005 júliusában

A Large Binocular Telescope az Arizona Egyetem, az olasz Nemzeti Asztrofizikai Intézet, a német LBT Beteiligungsgesellschaft, az Ohio Állami Egyetem és a Research Corporation közös munkáját dicséri. A műszer ötlete közel 20 évre tekint vissza, azóta folyik a tervezése, majd a kivitelezése. A részletes tervek 1994-re készültek el, majd az építést két évvel később, 1996-ban kezdték meg. Szerkezete Olaszországban készült, a tükrök pedig az Arizonai Egyetemen.

Más csoportok is figyelemmel kísérik az LBT fejlődését, mivel egy másik tervezett műszer, a Giant Magellan Telescope is hasonló technikát fog használni, esetében kettő helyett azonban hét tükörrel számolnak.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© Thrawn2005. 11. 01.. 18:24||#27
A kezdõlapon, az erre a cikkre mutató link vajon miért rádióteleszkópot ábrázol?
© Epikurosz2005. 11. 01.. 16:28||#26
nem lenne plusz súly, majdnem semmi. esetleg 20 deka.
elegendõ áramot termelne ahhoz, hogy pld. megoldjam a konyha vagy a fürdõszoba világítását. emellett, amikor az ember választ két márka között, akkor nyilván azt veszi, amelyik valamilyen plusz funkciókat nyújt.
© nickname2005. 11. 01.. 16:22||#25
nem tudom hogy egyaltalan megerne-e olyan sok aramot nem hiszem hogy termelne. Es plusz suly...de hat ki tudja nem vagyok fizikus.
© roliika2005. 11. 01.. 01:28||#24
Akkor+hajrá! :-))) Szabadalmaztatsd! :-))
© Epikurosz2005. 10. 31.. 23:11||#23
" Csak az a baj, hogy amennyibe ezek a generátorok kerülnének, az életbe nem térülnének meg"

hatalmasat tévedsz. Van kurblis rádió 3000-ért, rázogatós elemlámpa 600 forintért, ésatöbbi. Itt nagyobb lenne a méret, de pld. a szobabiciklik amúgy is mágnesfékesek, tehát olyan nagy átalakításra nem lenne szükség.
Persze õk csak két huzalt adnának neked, azt kellene az aksira csatlakoztatnod, amely lehetne egy autós akkumulátor is, amely 12 voltot köp ki.
© roliika2005. 10. 31.. 19:36||#22
:-)))) Jó ötlet! Csak az a baj, hogy amennyibe ezek a generátorok kerülnének, az életbe nem térülnének meg. Ja és baromi sok energiát fogyaszt 1 ûrhajó...gondolom... De akkor tervezhetnének olyan ruhákat is amibe piezo elektromos kerámiák és kábelek lehetnének, így mondjuk elvileg a ruhára szerelt kommunikációs cuccokat a test hõjétõl és mozgástól szerzett energiából el lehetne látni...csak persze drága és minek ha ott az üzemanyag cella és az akksi...jó lenne a világ benzingõz és szennyezés nélkül csak kevesen gondolkodnak így és szûk látókörûek..sajna.
© Epikurosz2005. 10. 31.. 17:25||#21
roliika!
Van neked egy ötletem, amely ûrhajókon is alkalmazható lenne.
FIGYELEM!

Állítólag a nagy ötletek mindig a fürdõkádban születnek. Nekem inkább mosogatás közben jönnek a világmegváltó gondolataim, gondolom azért, mert a meleg vízben tüsténkedõ ujjak az agy bizonyos területeit gerjesztik. Na bummm!
(Ebbõl is látszik, hogy elõnyben vannak a mosogató férfiúk. :-)

Az utóbbi ötletem mégis a nappaliba kopogott be, vagy inkább ugrott, taposott be. Az történt ugyanis, hogy, képzeld, elszakadt a taposógépem kábele. Kínai gagyi taposógép volt, amelyet kb. 12e Ft.-ért vetttem az áruházban. Egy évet bírta, isten nyugosztalja. Elkezdtem nézelõdni másik után, de most már okosabb vagyok, kábeles gagyit nem veszek, hanem csak hidraulikusat. Ezek ára azonban > 40e Ft. Van 100e Ft.-os is. És elkezdtem gondolkodni: Ha naponta lépcsõzök cirka 30 percet, akkor leadok X mennyiségû energiát, amely elvész. Ha egy családban 2 nebuló lépcsõzik, az már egy óra. Nomármost, ezek a szemtelen és pimasz taposógépgyártók miért nem csinálják azt meg, hogy ha már 40-100e Ft.-ért adnak egy ócska kis kacatot (ezen az áron már kamerás mobilt is vehetsz, nem is akármilyent), akkor miért az anyjuk kínjába nem tesznek bele olyan kis kütyüt, hogy én taposás közben áramot termeljek, és megoldjam pld. a nappalim világítását????

Térjün vissza az ûrhajókhoz:
tudjuk, hogy az ûrben elcsenevészesedik a csontváz, az izmok, és emiatt edzeni kell. Vajon ezek a gagyi ûrhivatalok, gondoltak-e arra, hogy az ûrhajósok által kiizzadt kalóriákat belepumpálják az ûrhajó, ûrállomás energiaellátó rendszerébe?? Hm?
© roliika2005. 10. 31.. 12:43||#20
Igen akkor! Mert Pistike odament 1 atomórával amikor elkezdõdött és megmérte. És pont 14 milliárd! 1 másodperccel se több se kevesebb! :-))) Na de most komolyan. Addig ok, hogy a fény sebességébõl következtetnek a távolságra, de mi van ha qwa gyorsan távolodik az objektum??? Vagy ohnnan tudják hol van a fény forrása amibõl a sebességet mérik? Meg ugyebár az ide érkezõ fény ki tudja hány bolygón, csillagon törik meg mire ideér, és már a mi Holdunk esetében is a gravitációs mezõ kis mértékben ugyan, de meghajlítja a fény utját...14 milliárd fényévre lévõ akármi képe, szerintem nagyon fals kép lehet...azt sem tudják a Pllútó pontosan milyen anyagokból áll, van-e rajta vízjég, akkor nehogymár a Zeta-kentauri 16. bolygóját elemezgessék! :-D
© smv2005. 10. 31.. 10:15||#19
A nyertes kap 1000 dollárt. <#idiota>
© IoIa2005. 10. 31.. 02:12||#18
Megdicsérlek tartalmas hozzászólásodért. A többi betût is nemsokára tanulni fogjátok. Csak szorgalmasan! <#gunyos1>