SG.hu·
New Orleans katasztrófája csak figyelmeztetés
Nyolc hónap alatt kétszer kaptunk kegyetlen leckét a természettől, legutóbb tavaly karácsonykor a tájföldi partvonalat elmosó cunami, most pedig a New Orleanst elárasztó Katrina hurrikán nyomán, mellyel a természet valahol az emberi tiszteletlenségre és felelőtlenségre hívják fel a figyelmet.
Mindkét esetben mérsékelhetők lehettek volna a károk, ha a védekezés és a mentés szervezettebb lett volna, azonban az alapok a helyiek nemtörődöm terjeszkedésében rejlenek. Thaiföld esetében a partot szegélyező, természetes védőpajzsot nyújtó korallzátonyok és mangroveerdők kipusztításában, míg a tengerszint alá épült New Orleansnál a lápvidék fokozatos eltűnésében is keresendők az okok.
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
A világ számára New Orleans a Big Easy, a blues otthonaként ismert, a környezetvédelmi szakértők azonban a várost már jó ideje egy bármikor bekövetkező katasztrófa helyszínével asszociálták. Tökéletes példája a veszélyes városoknak, ami kezdetben az úgynevezett Francia Negyeddel még logikusan, magasan fekvő területre épült. A település fejlődésével az emberek megunták, hogy időről időre elárasztja őket a víz, így egy szövevényes gátrendszert emeltek. A víz kiszorításával azonban a város egyre lejjebb került. A geológusok hiába figyelmeztettek a delta lápvidékeinek, a természetes árterek megóvására, a város fejlődésének köszönhetően fokozatosan eltűnt ez az érték, és egyre védtelenebbé vált a partvidék áradásokkal és trópusi viharokkal szemben, amire a globális felmelegedés is rátett néhány lapáttal, vélekedik az Egyesült Államok Földtani Intézete (USGS).
A tudósok szerint a felmelegedő víz a gleccserek olvadásával terjeszkedik, megemelve a tengerszintet, valamint felerősítve a hurrikánokat tápláló energiát, így a jövő viharai egyre pusztítóbbá válnak. Sokak szerint a hurrikánok természetes részei az éghajlati körforgásnak és semmivel sincs belőlük több vagy kevesebb mint korábban. Azonban a Katrinát Amerikában emberemlékezet óta a legpusztítóbb természeti katasztrófának minősítették, több százezren maradtak otthon nélkül, a halálos áldozatok száma pedig ezrekre tehető.
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
A hurrikánok, más néven trópusi ciklonok az óceánban eltárolódott napenergia táplálásával a meleg tengervizek felett kelnek életre. Képesek heteket utazni az óceánon szigeteket és partvonalakat tarolva le heves szeleikkel, szakadó esővel és felkorbácsolt hullámokkal, azonban amint elérik a szárazföldet, elkezdik elveszteni az erejüket.
New Orleans az Egyesült Államok fenntarthatatlan növekedésének, az emberi tevékenységnek szomorú példája, a szakértők szerint azonban nem az egyetlen. Dél-Florida partvidéki városai mind nagyon hasonló módon nyertek teret maguknak a kontinens egyik legnagyobb hurrikán sújtotta vidékén, akárcsak Los Angeles, de érdekes és bizarr példaként említhetők a nevadai és arizonai nagyvárosok, melyeknek állandó légkondicionálás és hosszú vízvezetékek kellenek az életben maradáshoz.
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
A gondok azonban nem korlátozhatók kizárólag az Egyesült Államokra, hasonló esetek szinte minden kontinensen előfordulnak. A rossz helyválasztás, az építkezési rendszer, a gyenge infrastruktúra mind tálcán kínálhatja a településeket a földrengéseknek, az áradásoknak, nem is beszélve a különböző környezetszennyezésekről, ami a helyi lakosság egészségére is komoly veszélyt jelent.
Mumbaiban (régi nevén Bombay) egy monszun alkalmával 400 ember halt meg, mivel a 19. században lefektetett csatornarendszer nem bírt a lezúduló vízzel. A másik véglet, a csillogó modern város Shanghai, ami a zabolátlan felhőkarcolóépítések és a talajvíz mértéktelen megcsapolása következtében elkezdett süllyedni. A probléma tehát rendkívül összetett, sokak szerint a folyamat már visszafordíthatatlan, azonban mindezt tétlenül nézni felér az öngyilkossággal.
Mindkét esetben mérsékelhetők lehettek volna a károk, ha a védekezés és a mentés szervezettebb lett volna, azonban az alapok a helyiek nemtörődöm terjeszkedésében rejlenek. Thaiföld esetében a partot szegélyező, természetes védőpajzsot nyújtó korallzátonyok és mangroveerdők kipusztításában, míg a tengerszint alá épült New Orleansnál a lápvidék fokozatos eltűnésében is keresendők az okok.
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
A világ számára New Orleans a Big Easy, a blues otthonaként ismert, a környezetvédelmi szakértők azonban a várost már jó ideje egy bármikor bekövetkező katasztrófa helyszínével asszociálták. Tökéletes példája a veszélyes városoknak, ami kezdetben az úgynevezett Francia Negyeddel még logikusan, magasan fekvő területre épült. A település fejlődésével az emberek megunták, hogy időről időre elárasztja őket a víz, így egy szövevényes gátrendszert emeltek. A víz kiszorításával azonban a város egyre lejjebb került. A geológusok hiába figyelmeztettek a delta lápvidékeinek, a természetes árterek megóvására, a város fejlődésének köszönhetően fokozatosan eltűnt ez az érték, és egyre védtelenebbé vált a partvidék áradásokkal és trópusi viharokkal szemben, amire a globális felmelegedés is rátett néhány lapáttal, vélekedik az Egyesült Államok Földtani Intézete (USGS).
A tudósok szerint a felmelegedő víz a gleccserek olvadásával terjeszkedik, megemelve a tengerszintet, valamint felerősítve a hurrikánokat tápláló energiát, így a jövő viharai egyre pusztítóbbá válnak. Sokak szerint a hurrikánok természetes részei az éghajlati körforgásnak és semmivel sincs belőlük több vagy kevesebb mint korábban. Azonban a Katrinát Amerikában emberemlékezet óta a legpusztítóbb természeti katasztrófának minősítették, több százezren maradtak otthon nélkül, a halálos áldozatok száma pedig ezrekre tehető.
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
A hurrikánok, más néven trópusi ciklonok az óceánban eltárolódott napenergia táplálásával a meleg tengervizek felett kelnek életre. Képesek heteket utazni az óceánon szigeteket és partvonalakat tarolva le heves szeleikkel, szakadó esővel és felkorbácsolt hullámokkal, azonban amint elérik a szárazföldet, elkezdik elveszteni az erejüket.
New Orleans az Egyesült Államok fenntarthatatlan növekedésének, az emberi tevékenységnek szomorú példája, a szakértők szerint azonban nem az egyetlen. Dél-Florida partvidéki városai mind nagyon hasonló módon nyertek teret maguknak a kontinens egyik legnagyobb hurrikán sújtotta vidékén, akárcsak Los Angeles, de érdekes és bizarr példaként említhetők a nevadai és arizonai nagyvárosok, melyeknek állandó légkondicionálás és hosszú vízvezetékek kellenek az életben maradáshoz.
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
A gondok azonban nem korlátozhatók kizárólag az Egyesült Államokra, hasonló esetek szinte minden kontinensen előfordulnak. A rossz helyválasztás, az építkezési rendszer, a gyenge infrastruktúra mind tálcán kínálhatja a településeket a földrengéseknek, az áradásoknak, nem is beszélve a különböző környezetszennyezésekről, ami a helyi lakosság egészségére is komoly veszélyt jelent.
Mumbaiban (régi nevén Bombay) egy monszun alkalmával 400 ember halt meg, mivel a 19. században lefektetett csatornarendszer nem bírt a lezúduló vízzel. A másik véglet, a csillogó modern város Shanghai, ami a zabolátlan felhőkarcolóépítések és a talajvíz mértéktelen megcsapolása következtében elkezdett süllyedni. A probléma tehát rendkívül összetett, sokak szerint a folyamat már visszafordíthatatlan, azonban mindezt tétlenül nézni felér az öngyilkossággal.